Párizs és Berlin egy új uniós, rendszerszintű reagálást lehetővé tévő eszközt sürget, amely gyors választ adna a Kína okozta piaci torzulásokra.
Franciaország és Németország új jogosítványokat javasol az Európai Bizottságnak a piac torzulásainak ellensúlyozására, miközben az EU egyre nagyobb kereskedelmi nyomással néz szembe Kína részéről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hétfőn Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek küldött levelükben – amelyhez egy, a globális gazdasági egyensúlytalanságokat elemző szakpolitikai anyagot is csatoltak – Párizs és Berlin olyan eszközök bevezetését sürgeti, amelyek korlátoznák a hozzáférést az uniós piachoz, diverzifikálnák a beszerzéseket, és felkészítenék az EU-t az esetleges megtorló lépésekre.
Brüsszel fenntarthatatlannak nevezi gazdasági kapcsolatát Pekinggel, miután az EU kereskedelmi hiánya 2025-re becslések szerint eléri a napi 1 milliárd eurót. Az unió e hónapig adott határidőt Kínának engedmények felajánlására.
A kérdés a jövő heti Európai Tanács-csúcson kerül az uniós vezetők elé, ahol Franciaország és Németország sürgős intézkedéseket fog szorgalmazni.
„Olyan átfogó keretre van szükségünk, amely karcsú és nem bürokratikus módon egészíti ki eszköztárunkat új jogi eszközökkel” – áll a levélben, amelyet Emmanuel Macron elnök és Friedrich Merz kancellár írt alá.
A kísérő dokumentum arra figyelmeztet, hogy „óriási ipari sokk” sújtja azokat az ágazatokat, amelyek Európa gazdasági modelljének gerincét adják, így a gyógyszeripart, a légiközlekedési és űripart, az autóipart, az ipari gépgyártást és a vegyipart.
Új jogosítványok
A levél egy új eszköz létrehozását indítványozza, amelyet akkor lehetne aktiválni, „amikor harmadik országok politikai vagy gazdasági eszközökkel próbálják aláásni az egyenlő versenyfeltételek és a tisztességes piaci körülmények helyreállítását, és ez súlyos, rendszerszintű torzulásokhoz vezet”.
Az eszköz korlátozná a hozzáférést az európai egységes piachoz, amelyet Párizs és Berlin az EU fő tárgyalási ütőkártyájának tekint Kínával szemben.
A két ország azt szeretné, ha a döntések gyorsan születnének meg egy úgynevezett komitológiának nevezett eljárás keretében, amelyben a tagállamok képviselői ellenőrzik a bizottsági intézkedéseket.
Lényeges elem, hogy az eszközt akkor is aktiválnák, „hacsak minősített többségben nem lép fel ellene ellenállás”, ami megkönnyítené a Bizottság fellépését.
A szakpolitikai anyag szerint az eszköznek „országsemlegesnek kell lennie, és minden piaci torzulást fel kell fognia az egyes gyártóktól az egész ágazatokig, a támogatásoktól az árfolyam-manipulációig”.
A cél, hogy a Bizottság az EU érdekeit tükröző, testre szabott megoldásokat dolgozhasson ki, amelyek nem kizárólag az európai vállalatokra rónak kötelezettségeket.
Beszállítók diverzifikálása
A levél egy diverzifikációs eszköz bevezetését is sürgeti, amelyet von der Leyen már a júniusi Európai Tanács ülésén bejelentett.
A dokumentum szerint ennek „csökkentenie kell az európai függőségeket, meg kell szüntetnie a meglévő ellátási láncok koncentrációját, és meg kell előznie az új koncentrációs kockázatokat – figyelembe véve az importfüggőséget egy adott országtól, vállalattól vagy szereplő állampolgárságától, illetve a globális piaci részesedést”.
Más szóval Berlin és Párizs olyan átfogó keretet szeretne, amely a gazdasági biztonsági napirenddel összhangban szolgálja a diverzifikációt, és a kereskedelmen túlmutató torzulásokat is lefedi.
Felkészülés a megtorlásra
A dokumentum elismeri, hogy a megtorló lépések várhatóan próbára teszik az EU politikai egységét, és hogy egy egységes fellépés döntő fontosságú lesz bármilyen Kínával vívott kereskedelmi háborúban.
„Az EU-nak felkészültnek kell lennie, és számításba kell vennie politikáinak, eszközeinek és intézkedéseinek nemzetközi fogadtatását, illetve az esetleges megtorlásokat. Létfontosságú megérteni a kényszerítés formáit és mértékét” – fogalmaz a szöveg.
Az indítvány a lehetséges megtorló lépések jegyzékének összeállítását, azok tagállami hatásainak felmérését, valamint az uniós vezetők közötti szorosabb koordinációt javasolja.
A kereskedelmi védelem erősítése
A dokumentum olyan intézkedéseket is sürget, amelyek csökkentik a kockázatokat és megszüntetik a függőségeket, és felszólítja a Bizottságot, hogy fokozottan használja a kereskedelemvédelmi eszközöket: indítson több eljárást saját kezdeményezésére, és csoportosítson át személyi és pénzügyi erőforrásokat ezek támogatására.
Emellett szélesebb körű megközelítést szorgalmaz az egész ágazatokat érintő kereskedelmi viták esetén, amikor „a szűk termékkategóriákra szabott védelem már elégtelen a rendszerszintű torzulásokkal és harmadik országok globális dominanciájával szemben a meghatározott ágazatok teljes értékláncában”.
Párizs és Berlin célzott módosításokat is javasol a dömpingellenes, a támogatásellenes és a védintézkedési szabályokon, hogy nehezebb legyen kijátszani az uniós kereskedelmi intézkedéseket.