Mintegy 70 ezer tonna repülőgép-üzemanyag érkezett Dél-Koreából és Egyiptomból orosz kikötőkbe – állítja az ukrán katonai hírszerzés. A szállítások tényét független hajókövetési adatok is alátámasztják, de az orosz légierő működésének bénulásáról egyelőre nincs bizonyíték.
Több OSINT jelentés is megerősíti, hogy Oroszország az olajfinomítók elleni ukrán támadások következményeit külföldről beszerzett repülőgép-üzemanyaggal igyekszik enyhíteni. Az alaphírt az ukrán védelmi minisztérium katonai hírszerzése, a HUR közölte.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kémszervezet szerint augusztusban három tartályhajó összesen körülbelül 70 ezer tonna, Jet A–1 szabványnak megfelelő kerozint szállított Vlagyivosztokba és Szentpétervárra. Az orosz légierő gépeihez hagyományosan TS–1 vagy RT típusú üzemanyagot alkalmaznak, szükség esetén azonban több repülőgéptípus Jet A–1-gyel is üzemeltethető.
Az ukrán közlés szerint az Astoria nevű tanker a dél-koreai Ulszan kikötőjéből csaknem 11 ezer tonna üzemanyagot vitt Vlagyivosztokba. A megrendelő a szankciós listán szereplő orosz Független Olaj- és Gázipari Vállalat volt. A HUR azt állítja, hogy a cég a TZK-Aero vállalatnak is szállít, amely állami szerződések alapján az orosz fegyveres erőket, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot és más állami szervezeteket lát el üzemanyaggal.
A dél-koreai szállítás nem csupán ukrán hírszerzési állítás. A Reuters már augusztus elején arról számolt be, hogy a Kpler és a Vortexa hajókövetési adatai szerint két tanker csaknem 30 ezer tonna finomított olajterméket vett fel Ulszanban oroszországi rendeltetéssel. A források szerint a rakomány dízelolajat és repülőgép-üzemanyagot is tartalmazott.
Ez azért számít rendkívüli kereskedelmi útvonalnak, mert Dél-Koreából 2022 februárja óta nem jegyeztek fel hasonló, jelentősebb üzemanyag-szállítást Oroszországba.
További csaknem 59 ezer tonna Jet A–1 érkezett az egyiptomi El-Dekheila kikötőjéből Szentpétervárra a Hanna és a Capibara tartályhajókon – állítja az ukrán hírszerzés. A közlés szerint az ügyletben az egyiptomi MIDOR finomító és az állami Egyptian General Petroleum Corporation, valamint egyesült arab emírségekbeli és orosz közvetítőcégek vettek részt.
Utóbbiak között szerepelhetett a szankciókkal sújtott Kontur SPB is, amely az orosz védelmi minisztériumnak teljesített szerződésekkel hozható kapcsolatba. Az egyiptomi szállítmány részleteit azonban egyelőre nem erősítette meg hasonló súlyú, független forrás.
Civil kerozin katonai repülőgépekben
A Jet A–1 elsősorban a nemzetközi polgári repülésben használt, széles körben elérhető üzemanyag, de műszaki tulajdonságai nagyrészt megfelelnek a szovjet és orosz gyártású gázturbinás repülőgépekhez alkalmazott TS–1 és RT kerozinnak. Megfelelő üzemeltetési előírások mellett ezért katonai gépekben is használható.
Az ukrán hírszerzés szerint Jet A–1-gyel működtethetők egyebek mellett a MiG–29, a Szu–24, a Szu–30, a Szu–34 és a Szu–35 harci gépek, valamint a Tu–95MS stratégiai bombázók. A HUR azt állítja, dokumentumokat is szerzett arról, hogy az orosz Il–76MD–90A katonai szállítógépekben már alkalmazzák az importált szabványú üzemanyagot. A kerozin emellett gázturbinás hajtóművel felszerelt újabb orosz támadó drónokhoz is felhasználható.
A szállítmányok méretét ugyanakkor érdemes arányosan kezelni. Oroszország 2024-ben a rendelkezésre álló ágazati adatok szerint mintegy 11,6 millió tonna repülőgép-üzemanyagot állított elő. A most említett 70 ezer tonna tehát az éves termelés kevesebb mint egy százaléka. Önmagában nem képes ellátni az egész orosz polgári és katonai légiflottát, de átmenetileg fontos tartalék lehet, főként egyes fontos régiókban vagy a kiemelt katonai felhasználók számára.
A probléma nagyobb, mint egyetlen szállítmány
A behozatal valódi jelentősége ezért nem elsősorban a mennyiségben, hanem magában a beszerzés tényében rejlik. A világ egyik legnagyobb kőolajtermelője korábban exportált repülőgép-üzemanyagot, júniusban azonban november végéig megtiltotta annak kivitelét a belföldi piac stabilizálása érdekében. Az intézkedést az orosz kormány hivatalosan nem nevezte hiánykezelésnek, de időben egybeesett a finomítók elleni ukrán támadások erősödésével.
Az augusztusi ukrán dróncsapások több nagy orosz finomító működését is megzavarták. A Reuters iparági forrásai szerint a hónap végére az orosz benzin-előállítás a belső kereslet mintegy 70 százalékára esett vissza, Moszkva pedig más üzemanyagokból is növelni kényszerült az importot. A repülőgép-kerozin kivitelének tilalma, a minőségi előírások lazításának terve és a szokatlan tengeri beszerzések együttesen már rendszerszintű intézkedéseket jeleznek.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az üzemanyaghiány miatt az orosz légierő kénytelen lenne érzékelhetően csökkenteni az Ukrajna elleni bevetéseit. A fejlemény mégis azt mutatja, hogy az ukrán finomítói hadjárat már nemcsak az orosz autósokat és a polgári gazdaságot érinti. Moszkvának egyre több pénzt, hajót és kerülő útvonalat kell mozgósítania ahhoz, hogy a katonai repülés üzemanyag-ellátását biztonságban tartsa.