A volt külügyminiszter megjelent az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, ami viszont zárt, és az ott elhangzottak elvileg nem kerülhetnek napvilágra. Ezért az egyik lehetséges témát illetően egyelőre nem tudjuk, hogy szóba került-e.
Szeptember közepén jelentette be Apáti István, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, hogy vizsgálatot indítanak Szijjártó Péter BYD-nél vállalt pozíciójával kapcsolatban. A vizsgálat tárgya a korábbi miniszter a BYD kínai autóvállalattal fennálló munkaviszonyának körülményeiről, és esetleges nemzetbiztonsági kockázatainak feltárásáról szól – mondta akkor a Mi Hazánk politikusa
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hétfő délelőtti érkezésekor a volt miniszter közölte, hogy megjelenése nem volt kötelező, mégis örömmel jött, mert a sajtó olykor ellenséges közléseit korrigálnia kell. A folyosón tolongó újságíróknak azt mondta, hogy a kínai BYD cég szegedi gyárépítése kimagasló magyar gazdasági siker, amelyért sok más ország versengett. A BYD-nak nyújtott állami támogatások benne voltak a megszokott keretben, és a beruházás körül megvalósult infrastrukturális műveletek Szegeddel egyeztetve valósultak meg és a helyiek javát szolgálták.
A nem gazdasági kérdésekről csak találgatni lehet
A gigantikus kínai gazdaság globális csápjai egy sereg nemzetbiztonsági kérdést is felvetnek, mivel Peking gyakran a saját normái szerint kezeli külföldi tevékenységeit. Így például a kínai törvények hírszerzési együttműködésre és adatok átadásra kötelezhetik a vállalatokat.
Ezek az aggályok már több országban konkrét korlátozásokhoz vezettek. Nagy-Britannia magas kockázatú beszállítónak minősítette a Huaweit, és előírta berendezéseinek eltávolítását az ország 5G-hálózataiból 2027 végéig. Németország az 5G-maghálózatokban rendelt el korlátozásokat a kínai hozzáféréseknek, de a vita az autóiparra is kiterjedt.
Az Egyesült Államok 2025 januárjában olyan szabályozást fogadott el, amely a 2027-es modellévtől tiltja egyes kínai kötődésű kommunikációs és automatizált vezetési szoftvereket tartalmazó, hálózatba kapcsolt járművek importját és értékesítését. Ezek az intézkedések a kockázatok kiszűrését szolgálják, de önmagukban nem bizonyítják, hogy valamennyi érintett kínai vállalat kémkedést folytat.
Szijjártó Péter BYD-nál vállalt vezetői szerepénél ezért kérdés, milyen információk kerülhetnek tőle a kínai anyacéghez, és ő maga tudomást szerezhet-e azok esetleges további felhasználásáról.
Ennek kapcsán a parlamenti vizsgálat egyik lényeges kérdése lehet, hogy miként választható el a vállalat érdekében végzett munka attól az érzékeny tudástól, amelyet Szijjártó korábbi állami tisztségében szerzett. (Ugyanakkor a meghallgatás kezdeményezése önmagában nem jelenti azt, hogy jogsértés gyanúja merült volna fel ellene.)
Az RTL júliusi beszámolója szerint Szijjártó a BYD külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős globális vezetőjeként, a nemzetközi vezetői csapatban folytatta pályáját. Ez egy olyan munkakör, amelyben a kormányzati kapcsolatok, a politikai döntéshozatal ismerete és a nemzetközi tárgyalási tapasztalat üzleti értéket jelenthet.
A nemzetbiztonsági kérdés azonban túlmutat azon, hogy egy volt miniszter a kapcsolatrendszerét hasznosítja a versenyszférában. A kínai jog több, egymást kiegészítő törvényben írja elő a vállalatoknak az együttműködést a hírszerzési, állambiztonsági és rendőrségi szervekkel. A jogszabályok nem csak az állami cégekről rendelkeznek.
Mit kérhet a kínai hírszerzés a vállalatoktól?
Az ilyen esetekre vonatkozó legközvetlenebb előírás a 2017. június 27-én elfogadott, majd 2018-ban módosított nemzeti hírszerzési törvényben található. Ennek 7. cikke minden szervezet és állampolgár számára előírja az állami hírszerzés törvény szerinti támogatását, segítését és az együttműködést. A 14. cikk felhatalmazza a hírszerző szerveket a szükséges támogatás és együttműködés kérésére.
A szabályozás nem csak egyetlen állami szolgálatra vonatkozik. Az 5. cikk az állambiztonsági szervek, a rendőrség hírszerző szervezetei és a katonai hírszerzés munkamegosztását rögzíti, míg a 10. cikk belföldi és külföldi hírszerzési tevékenységet egyaránt lehetővé tesz.
Ez ugyanakkor önmagában nem rendezi minden külföldi leányvállalat vagy külföldi munkavállaló személyes kötelezettségét. Kérdés tehát, hogy a rendelkezések milyen mértékben vonatkoznak Szíjjártó Péterre is, vagy őt nem érintik.
Szijjártó tudta nélkül is tovább kerülhetne egy jelentés?
A kínai adatvédelem jogi keretéből levezethető egyik lehetséges kockázat, hogy az információ eredeti forrása nem látja végig annak útját.
Egy vezető készíthet a munkáltatójának tárgyalási feljegyzést, kapcsolati összefoglalót vagy egy kormányzati döntés várható irányáról szóló elemzést. Ha ezt a kínai anyavállalat is megkapja, az anyag ott később hatósági adatbekérés tárgya lehet. Ehhez nem szükséges, hogy a jelentés készítője közvetlen kapcsolatban álljon valamelyik hírszerző szervvel. Hangsúlyozzuk, hogy mindez csak egy lehetséges forgatókönyv, nem pedig Szijjártó esetében megállapított esemény vagy gyanú.
Nemcsak egyes titkos iratok jelenthetnek hírszerzési értéket
Egy korábbi külügyminiszter tudása, ismeretségi köre, tapasztalatai jóval értékesebb lehet sok dokumentumoknál. Ismerheti azokat, akik részt vesznek egy tárgyalás előkészítésében, vagy hogy kinek van befolyása egy adott ügyben, kik jelentenek ellenállási pontot.
Egy névjegyzék vagy kapcsolati háló önmagában nem feltétlenül érzékeny. Más lehet az értéke, ha az érintettek döntési szerepével, személyes elérhetőségével, tárgyalási magatartásával vagy egy adott ügyben képviselt bizalmas álláspontjával egészül ki. Több, külön-külön hétköznapi információból is összeállhat egy olyan kép, amely üzleti vagy hírszerzési szempontból hasznos lehet, vagy részét alkothatja egy szélesebb stratégiának, amit nem a vállalat, hanem a kínai kormány vagy az állampárt alkot.
Szijjártó személyes jogállásáról nem lehet pusztán a BYD-nál vállalt tisztsége alapján következtetni. A pontos megítéléshez ismerni kellene a szerződő munkáltatót, a munkavégzés helyét, az alkalmazandó jogot és a feladatkört. A külföldi hírszerzés lehetőségének törvényi rögzítése önmagában nem bizonyítja, hogy egy Magyarországon dolgozó magyar munkavállaló közvetlenül ugyanazokkal a kötelezettségekkel terhelt, mint egy kínai állampolgár.
A magyar és az uniós szabályok korlátot jelentenek
A magyar minősítettadat-védelmi törvény szerint védett információ illetéktelen számára nem válhat hozzáférhetővé. A munkahelyváltás nem szünteti meg egy továbbra is minősített adat védelmét, és a külföldi munkáltató kérése nem jogosít fel annak átadására. Egy minősített információ attól nem válik szabadon megoszthatóvá, hogy valaki emlékezetből vagy saját jegyzetei alapján mondja el.
Az uniós adatvédelmi rendelet a személyes adatok továbbítását is korlátozza. A GDPR 48. cikke alapján egy harmadik ország hatóságának adatátadást előíró döntése önmagában nem elegendő az uniós adatkezelő kötelezéséhez. Ez azt jelenti, hogy egy kínai megkeresés nem teszi automatikusan jogszerűvé az Európában kezelt személyes adatok kiadását.
Az ellenőrizhető biztosítékok ezért különösen fontosak: milyen adatokat továbbíthatnak a kínai anyacégnek, kik láthatják a vezetői jelentéseket, elkülönülnek-e az európai rendszerek, és hogyan kezelnének egy pekingi hatósági megkeresést. Szijjártó esetében azt is tisztázni lehetne, mikor kezdődtek a foglalkoztatásáról szóló egyeztetések, milyen feladatokat vállalt, és milyen szabályok védik a korábbi tisztségében megismert információkat.