A volt külügyminiszter megjelent az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén, ami zárt volt. Meghallgatása több mint két órán át tartott.
Szeptember közepén jelentette be Apáti István, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, hogy vizsgálatot indítanak Szijjártó Péter BYD-nél vállalt pozíciójával kapcsolatban. A vizsgálat tárgya a korábbi miniszter a BYD kínai autóvállalattal fennálló munkaviszonyának körülményeiről, és esetleges nemzetbiztonsági kockázatainak feltárásáról szól – mondta akkor a Mi Hazánk politikusa
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hétfő délelőtti érkezésekor Szijjártó Péter közölte, hogy megjelenése ugyan nem volt kötelező, mégis örömmel jött, mert a sajtó olykor ellenséges közléseit korrigálnia kell. A folyosón tolongó újságíróknak azt mondta, hogy a kínai BYD cég szegedi gyárépítése kimagasló magyar gazdasági siker, amelyért sok más ország versengett. A BYD-nak nyújtott állami támogatások benne voltak a megszokott keretben, és a beruházás körül megvalósult infrastrukturális műveletek Szegeddel egyeztetve valósultak meg és a helyiek javát szolgálták.
"Én azt gondolom, hogy az elmúlt évek kormányzati munkájának legsikeresebb területe volt a beruházásösztönzés. 12 év alatt 2305 beruházásról kötöttem megállapodást, ez összesen 23 500 milliárd forintot és 187 ezer munkahelyet jelent Magyarország számára" (...) "A BYD szegedi gyárépítéséhez javasolt illetve adott kormányzati támogatások bőven az ilyen nagyságrendű beruházások esetében szokásos támogatások keretén belül maradtak" - fogalmazott Szijjártó Péter, majd bement a bizottsági terembe.
Meghallgatása több mint két órán át tartott, a helységből távozva már nem válaszolt érdemben a riporteri kérdésekre.
Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelte a volt külügyminiszter meghallgatását, hogy aggályos, amiket odabent hallottak, és "lépéseket terveznek."
"Az önfelmentés stádiumában van továbbra is ez a politika. Nagyon érdekes volt szembenézni azzal az emberrel személyesen, a válaszait hallgatni annak az embernek, aki a Külügyminisztériumot 12 éven keresztül vezette. Aki - a volt miniszterelnök mellett - első körben felelős azért, hogy Magyarországot gyakorlatilag ellehetetlenítette a szövetségi rendszerében. Mi, akik a Külügyben dolgozunk, pontosan tudjuk, hogy nap mint nap mennyit kell tevékenykednünk azért, hogy a hazánkkal kapcsolatos bizalmat helyreállíthassuk" fogalmazott.
Az államtitkár elmondta: információik alapján Szijjártó több száz milliárd forintos támogatást tárgyalhatott ki a BYD-nek, a tárgyalási felkészítők pedig többé-kevésbé a birtokukban vannak, de üzleti titok miatt nem beszélhetnek minden részletről. Azt is hangsúlyozta: Magyarországra érkező beruházásokra szükség van, ahogyan arra is, hogy a folyamatban lévők megvalósuljanak, azonban létfontosságú, hogy mindez a jogszabályok betartása mellett történjen.
A bizottság egyik fideszes tagja, Horváth László szerint Szijjártó Péter minden kérdésre választ adott. Mint fogalmazott: "ma semmi olyan információ, tény, tudás nincs, ami arra utalna, hogy a BYD-nél vállalt munkája bármilyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent."
A nem-gazdasági kérdésekről csak találgatni lehet, ezt tesszük a továbbiakban, kínai törvényekre alapozva
A gigantikus kínai gazdaság globális csápjai egy sereg nemzetbiztonsági kérdést is felvetnek, mivel Peking gyakran a saját normái szerint kezeli külföldi tevékenységeit. Így például a kínai törvények hírszerzési együttműködésre és adatok átadásra kötelezhetik a vállalatokat.
Ezek az aggályok már több országban is konkrét korlátozásokhoz vezettek. Nagy-Britannia például magas kockázatú beszállítónak minősítette a Huaweit, és előírta berendezéseinek eltávolítását az ország 5G-hálózataiból 2027 végéig. Németország az 5G-maghálózatokban rendelt el korlátozásokat a kínai hozzáféréseknek, és a vita az autóiparra is kiterjedt.
Az Egyesült Államok 2025 januárjában olyan szabályozást fogadott el, amely a 2027-es modellévtől tiltja egyes kínai kötődésű kommunikációs és automatizált vezetési szoftvereket tartalmazó, hálózatba kapcsolt járművek importját és értékesítését. Ezek az intézkedések a kockázatok kiszűrését szolgálják, de önmagukban nem bizonyítják, hogy valamennyi vagy valamelyik kínai vállalat kémkedést folytat.
Szijjártó Péter BYD-nál vállalt vezetői szerepét nézve ezért kérdéses, hogy milyen érzékeny információk kerülhetnek tőle a kínai anyacéghez, valamint hogy ő maga tudomást szerezhet-e azok esetleges további felhasználásáról.
Ennek kapcsán a parlamenti vizsgálat egyik lényeges kérdése lehet, hogy miként választható el a vállalat érdekében végzett munka attól az érzékeny tudástól, amelyet Szijjártó korábbi állami tisztségében szerzett. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a meghallgatás nem jelenti azt, hogy jogsértés gyanúja merült volna fel ellene.
Az RTL júliusi beszámolója szerint Szijjártó a BYD külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős globális vezetőjeként, a nemzetközi vezetői csapatban folytatta pályáját. Ez egy olyan munkakör, amelyben a kormányzati kapcsolatok, a politikai döntéshozatal ismerete és a nemzetközi tárgyalási tapasztalat jelentős üzleti értéket képvisel.
A nemzetbiztonsági kérdés azonban túlmutat azon, hogy egy volt miniszter a kapcsolatrendszerét hasznosítja a versenyszférában. A kínai jog több, egymást kiegészítő és egymásra épülő törvényben írja elő a vállalatoknak az együttműködést a hírszerzési, állambiztonsági és rendőrségi szervekkel. A jogszabályok nem csak az állami cégekről rendelkeznek.
Mit kérhet a kínai hírszerzés a vállalatoktól?
Az ilyen esetekre vonatkozó legközvetlenebb előírás a 2017. június 27-én elfogadott, majd 2018-ban módosított nemzeti hírszerzési törvényben található. Ennek 7. cikke minden szervezet és állampolgár számára előírja az állami hírszerzés törvény szerinti támogatását, segítését és az együttműködést. A 14. cikk felhatalmazza a hírszerző szerveket a szükséges támogatás és együttműködés kérésére.
A szabályozás nem csak egyetlen állami szolgálatra vonatkozik. Az 5. cikk az állambiztonsági szervek, a rendőrség hírszerző szervezetei és a katonai hírszerzés munkamegosztását rögzíti, míg a 10. cikk belföldi és külföldi hírszerzési tevékenységet egyaránt lehetővé tesz.
Ez önmagában nem rendezi minden külföldi leányvállalat vagy külföldi munkavállaló személyes kötelezettségét. Kérdés tehát, hogy a rendelkezések milyen mértékben vonatkoznak Szijjártó Péterre is, vagy őt nem érintik.
Szijjártó tudta nélkül is tovább kerülhet egy vállalati belső jelentése?
A kínai adatvédelem jogi keretéből levezethető egyik lehetséges kockázat az, hogy az információ eredeti forrása nem látja végig annak útját.
Egy vezető készíthet a munkáltatójának tárgyalási feljegyzést, kapcsolati összefoglalót vagy egy magyar kormányzati döntés várható irányáról szóló elemzést. Ha ezt a kínai anyavállalat is megkapja, ott az anyag később hatósági adatbekérés tárgya lehet. Hangsúlyozni kell, hogy ehhez nem szükséges, hogy a jelentés készítője közvetlen kapcsolatban álljon valamelyik hírszerző szervvel. Fontos látni, hogy mindez csak egy lehetséges forgatókönyv, nem pedig Szijjártó esetében megállapított esemény vagy gyanú.
Nemcsak egyes titkos iratok jelenthetnek hírszerzési értéket
Egy korábbi külügyminiszter diplomáciai tudása, ismeretségi köre és tapasztalata jóval értékesebb lehet a dokumentumoknál. Ismerheti azokat, akik részt vesznek egy tárgyalás előkészítésében, vagy hogy kinek van befolyása egy adott ügyben és kik jelentenek ellenállási pontot.
Egy névjegyzék vagy kapcsolati háló önmagában nem feltétlenül érzékeny. Viszont más lehet az értéke, ha az érintettek döntési szerepével, személyes elérhetőségével, tárgyalási magatartásával vagy egy adott ügyben képviselt bizalmas álláspontjával egészül ki. Több, külön-külön hétköznapi információból is összeállhat egy olyan kép, amely hírszerzési szempontból is hasznos lehet, vagy részét alkothatja egy szélesebb stratégiának, amit nem a vállalat, hanem a kínai kormány vagy az állampárt formál.
Szijjártó személyes jogállásáról nem lehet pusztán a BYD-nál vállalt tisztsége alapján következtetni. A pontos megítéléshez ismerni kellene a szerződő munkáltatót, a munkavégzés helyét, az alkalmazandó jogot és a feladatkört. A külföldi hírszerzés lehetőségének törvényi rögzítése önmagában nem bizonyítja, hogy egy Magyarországon dolgozó magyar munkavállaló ugyanazokkal a kötelezettségekkel terhelt, mint egy kínai állampolgár.
Maga az anyacég egy tőzsdén jegyzett, magánvállalkozásként létrehozott autóipari csoport, amelyben az alapító Wang Chuanfu meghatározó tulajdonos. A kínai államhoz fűződő kapcsolata azonban jelentős pénzügyi támogatásokon keresztül is érvényesül.
Az Európai Bizottság vizsgálata a BYD-nál központi és helyi kormányzati támogatásokat, kedvezményes finanszírozást és adókedvezményeket azonosított. Brüsszel a versenytorzítónak ítélt támogatások ellensúlyozására 2024-ben 17 százalékos kiegészítő kiegyenlítő vámot vetett ki a vállalat Kínából behozott akkumulátoros elektromos autóira.
A költségvetési és finanszírozási segítség önmagában nem bizonyít közvetlen kormányzati irányítást vagy hírszerzési kapcsolatot, de megmutatja, hogy a vállalat növekedése összefonódik a kínai állam elektromos autó-ipart támogató terjeszkedő politikájával.
A magyar és az uniós szabályok korlátot jelentenek
A magyar minősítettadat-védelmi törvény szerint védett információ illetéktelen számára nem válhat hozzáférhetővé. A munkahelyváltás nem szünteti meg egy továbbra is minősített adat védelmét, és a külföldi munkáltató kérése nem jogosít fel annak átadására. Egy minősített információ attól nem válik szabadon megoszthatóvá, hogy valaki emlékezetből vagy saját jegyzetei alapján mondja el.
Az uniós adatvédelmi rendelet a személyes adatok továbbítását is korlátozza. A GDPR 48. cikke alapján egy harmadik ország hatóságának adatátadást előíró döntése önmagában nem elegendő az uniós adatkezelő kötelezéséhez. Ez azt jelenti, hogy egy kínai megkeresés nem teszi automatikusan jogszerűvé az Európában kezelt személyes adatok kiadását.
Az ellenőrizhető biztosítékok ezért különösen fontosak: milyen adatokat továbbíthatnak a kínai anyacégnek, kik láthatják a vezetői jelentéseket, elkülönülnek-e az európai rendszerek, és hogyan kezelnének egy pekingi hatósági megkeresést. Szijjártó esetében azt is tisztázni lehetne, mikor kezdődtek a foglalkoztatásáról szóló egyeztetések, milyen feladatokat vállalt, és milyen szabályok védik a korábbi tisztségében megismert információkat.