Irán lezárta a kulcsfontosságú vízi útvonalat a harcok kirobbanása után, majd az USA április közepén saját blokádot vezetett be az iráni kikötők ellen. A Hormuzi-szoros lezárása patthelyzetet alakított ki Irán és az USA között.
Az iráni külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy Teherán díjakat szed a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroson áthaladó hajók számára nyújtott „navigációs szolgáltatásokért”, de nem vet ki áthaladási díjat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az általunk nyújtott szolgáltatások - a navigációs szolgáltatások, valamint a Hormuzi-szoros, a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl környezetének védelméhez szükséges intézkedések - bizonyos díjak beszedését teszik szükségessé” - mondta Esmaeil Baqaei külügyi szóvivő a minisztérium heti sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, hogy Irán „nem útdíjak beszedésére törekszik”.
Irán a múlt héten közzétett egy térképet, amely szabályozási ellenőrzést követel a Hormuzi-szoros egy olyan szakasza felett, amely mélyen benyúlik az Egyesült Arab Emírségek és Omán vizeibe. Válaszul az öt Öböl menti állam a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) keresztül hivatalosan figyelmeztette a hajózási társaságokat: ne tegyenek eleget a felhívásnak.
Az X-en közzétett bejegyzésében a Hormuzi-szorost felügyelő iráni hatóság kiejölt egy igazgatási övezetet, amely a szoros keleti bejáratától, azaz az iráni Kuh-e Mobaraktól az emírségekbeli Fudzsajra déli részéig húzódik, a nyugati bejáratától, az iráni Kesm-sziget végétől az emírségekbeli Umm al-Quwainig nyúlik.
A zóna olyan vizekre is kiterjed, amelyeket az Egyesült Arab Emírségek és Omán saját szuverén területüknek tekintenek. A meghatározott területen áthaladó valamennyi hajónak előzetes engedélyt kell kérnie a PGSA-tól.
Bahrein, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek közös levelet küldött az IMO-nak, amelyben arra figyelmeztették a kereskedelmi és teherszállító hajókat, hogy ne lépjenek kapcsolatba az iráni hatóségokkal, és ne az Irán által kijelölt útvonalon haladjanak át. .
Az Egyesült Államok és Irán patthelyzetbe került a Hormuzi-szoros ügyében, amelyen békeidőben a világ olaj- és gázkereskedelmének egyötöde halad át.
A lezárás nyomást gyakorol a Trump-kormányzatra, mivel a kulcsfontosságú félidős választások előtt az egekbe szöktek az olaj- és benzinárak, és szorult helyzetbe hozta az Egyesült Államok öböl menti szövetségeseit is, amelyek ezen a vízi úton keresztül bonyolítják olaj- és gázexportjukat a világ többi részébe.
Múlt csütörtökön az Európai Bizottság csökkentette az európai gazdaság 2026-ra vonatkozó növekedési előrejelzését, mivel a Közel-Keleten zajló konfliktus felfelé hajtja az energiaárakat.
Az uniós gazdaság várhatóan mindössze 1,1 százalékkal bővül 2026-ban, szemben a Bizottság őszi előrejelzésében szereplő 1,4 százalékkal. Az euróövezet kilátásait még tovább, 0,9 százalékra rontották.
Jelentésében a Bizottság arra figyelmeztetett, hogy a globális energiapiacok működésének zavarai - amelyeket a Hormuzi-szoros körüli feszültségek eszkalálódása okoz - jelentősen rontották Európa gazdasági kilátásait.