A belga külügyminisztérium kiszivárgott munkaanyaga szerint az Egyesült Államokra többé nem lehet úgy támaszkodni, mint korábban. Brüsszel mégis fenn akarja tartani az együttműködést Washingtonnal, miközben új kapcsolatokat építene az amerikai politikában.
„Világossá vált, hogy az amerikai partner már nem az a szövetséges, amely korábban volt” – áll a belga külügyminisztérium 2025 októberében készült belső dokumentumában, amelyet a Financial Times ismertetett. A feljegyzés szerint az Egyesült Államokban zajló politikai folyamatok Belgium és az Európai Unió több létfontosságú érdekét is veszélyeztethetik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az értékelés élessége ellenére a dokumentum nem az amerikai kapcsolatok megszakítását javasolja. Éppen ellenkezőleg: azt keresi, miként védheti meg Belgium saját érdekeit úgy, hogy közben Washington ne tekintse ellenséges partnernek. A belga külügyminisztérium a lapnak hangsúlyozta, hogy belső munkaanyagról, nem pedig elfogadott kormányzati stratégiáról van szó.
A feljegyzés készítői elengedhetetlennek tartják a kapcsolatot Donald Trump kormányával, de ennél szélesebb amerikai kapcsolatrendszert építenének. Erősítenék az együttműködést republikánus és demokrata vezetésű államokkal, nagyvárosok polgármestereivel és a Kongresszussal, valamint fenntartanák a párbeszédet a demokrata ellenzékkel. A dokumentum azokat a fiatalabb, mindkét pártban elfogadott szereplőket is keresné, akik később meghatározó szereplővé válhatnak.
Ez a javaslat hosszabb távra tekint, mint Trump elnöksége. Abból indul ki, hogy az amerikai szövetség értékes marad Belgium számára, de a Fehér Ház aktuális döntései önmagukban már nem adnak biztos alapot a kapcsolathoz.
Fegyvervásárlás és kereskedelmi kockázatok
A dokumentum négy kiemelt területtel foglalkozik: a gazdasági kapcsolatokkal, a védelmi kiadásokkal, a migrációval, valamint a drogkereskedelem és a szervezett bűnözés elleni fellépéssel.
A kereskedelemben óvatosságot javasol. A szorosabb kapcsolatok új lehetőségeket hozhatnak, de olyan vitapontokat is szülhetnek, amelyek kiválthatják az amerikai korlátozásokat vagy protekcionista fenyegetéseket. A minisztériumi elemzés ezért a gazdasági partnerek körének bővítését tartja szükségesnek.
A védelmi beszerzéseknél hasonló egyensúlyra van szükség. Az amerikai fegyverek vásárlását Trump kormánya kedvezően fogadja, Belgium azonban a dokumentum szerint több európai haditechnikai eszközt is beszerezhetne. A kérdés túlmutat azon, melyik fegyver olcsóbb vagy gyorsabban elérhető, mert a hosszú távú ellátás, a logisztikai biztonság és a politikai függés is számít.
Belgium már most is jelentős európai beszerzésekre támaszkodik. Franciaországgal közös programban Griffon páncélozott csapatszállítókat és Jaguar felderítő harcjárműveket vásárol. A Griffonok végső összeszerelésében belga vállalat is részt vesz. Hollandiával közösen pedig új aknamentesítő hajókat és tengeri drónokat szerez be a francia Naval Group és Exail konzorciumától.
Vagyis az európai fegyvervásárlás növelése Belgium számára a már meglévő együttműködések bővítését is jelentheti, nem csupán új szállítók keresését.
Belgium fegyverbeszerzései nem korlátozódnak Amerikára és Európára, hanem izraeli gyártókkal is kapcsolatban áll. A belga hadsereg a gázai háború kezdete után is vásárolt lőszert az izraeli IMI Systemstől, beszerzési kapcsolatai pedig a Rafaelre és az Israel Aerospace Industriesra is kiterjednek.
Ezért az európai vásárlások növelése nemcsak az amerikai függésről szóló döntés lenne: a belga haderő más, már meglévő szállítói kapcsolatai mellett kellene helyet találni neki.
A drogellenes harcban van közös érdek
A feljegyzés a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni fellépést tartja az együttműködés egyik legígéretesebb területének. Belgiumnak ez közvetlen érdeke: Antwerpen kikötője az Európába irányuló kokainkereskedelem egyik fontos belépési pontja, írja a kontinentális drogkereskedelmet figyelő The European Union Drugs Agency.
Az együttműködésnek azonban itt is vannak határai. A belga munkaanyag szerint az Egyesült Államok a drogbandák elleni küzdelmet egyre inkább katonai műveletként kezeli, miközben az európai rendőrségi együttműködés igazságügyi keretek között működik. A dokumentum az információmegosztással és a kiadatásokkal kapcsolatban is aggályokat fogalmaz meg, köztük azt, hogy egy átadott személyre az Egyesült Államokban halálbüntetés várhat.
A kiszivárgott értékelés politikai súlya így nem egyetlen mondatban rejlik. Abban áll, hogy egy amerikai szövetséges külügyminisztériumán belül már azt vizsgálják: hogyan lehet együtt dolgozni Washingtonnal, miközben felkészülnek arra is, hogy egyes kérdésekben nem számíthatnak rá a korábbi automatikus módon.