Miután a politikai nyomás nem vezetett eredményre, Magyar Péter miniszterelnök jogszabálymódosításokkal próbálja elérni a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész és több vezető állami tisztségviselő távozását.
A kormányfő május 31-ig szabott határidőt az államfő és több közjogi tisztségviselő lemondására, de ezt egyikük sem tette meg. Emiatt a téma ismét előkerült az Országgyűlésben is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"A rendszerváltás akkor válik teljessé, amikor az állam intézményei is visszatalálnak az alkotmányos demokrácia által kijelöl szerepükhöz: a mindenkori kormány ellenőrzéséhez, a törvények érvényesítéséhez és a magyar nemzet szolgálatához" – jelentette ki Magyar Péter napirend előtti felszólalásában hétfőn.
"A közeljövőben olyan szabályozási és alkotmányos megoldásokat fogunk az Országgyűlés elé terjeszteni, amelyek helyreállítják az állami intézmények függetlenségébe és a jogállamba vetett bizalmat, és biztosítják, hogy a Magyar Köztársaság egyetlen fontos közjogi tisztsége se válhasson egy bukott rezsim, egy bukott vezető meghosszabbított árnyékává" – mondta a miniszterelnök.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza Pártmódosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök, miután Görög Márta igazságügyi miniszterrel reggel felkereste az államfőt. Magyar Péter hozzátette: az alkotmánymódosítás mindenkire vonatkozik, akinek a leváltását kezdeményezte.
A köztársasági elnök
Magyar Péter kiemelte, Magyarország érdeke az, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje azt a tekintélyt, amelyet "az elmúlt évek hallgatása és mulasztásai, vállalhatatlan döntései megtépáztak". Mint mondta, Sulyok Tamás az elnöksége alatt a társadalmilag fontos és súlyos ügyekben "minden esetben, kivétel nélkül a hallgatást választotta".
Hosszasan sorolta ezeket az ügyeket: az államfő nem mondta el álláspontját a kegyelmi botrány ügyében, hallgatott akkor, amikor a bukott miniszterelnök "poloskáról, nagytakarításról és árnyékhadseregről" beszélt, amikor a gyülekezési jog korlátozásával fogadott el törvényt az előző hatalom, vagy amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal adófizetői milliárdokból civil szervezeteket, civileket, oknyomozó újságírókat bélyegzett meg és járatott le.
Sulyok Tamás hallgatott akkor, amikor magyar ellenzékieket titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg, politikai önkénteseket értek fizikai támadások, Lázár János volt miniszter a romákat minősíthetetlen módon és stílusban küldte vécét pucolni, vagy akkor is, amikor a hatalmat kritizáló magyar embereket a bukott hatalom rendszeresen hazaárulóként, idegen érdekek kiszolgálóiként, belső ellenségként mutatta be.
Orbán Viktor "poloskázásáról" Magyar Péter megkérdezte a köztársasági elnököt, mire ő azt mondta, hogy ez csak politikai véleménynyilvánítás volt, így nem volt szükség arra, hogy ő megszólaljon.
Sulyok Tamás a Facebook-oldalán így reagált: "Megerősítést nyert, hogy a kormányzat az alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárások szerint értékeli és értelmezi a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos szerepét. Egyértelművé tettem, hogy ez nem nyújt alkotmányos indokot a lemondásomhoz". Hozzáfűzte, hogy a kormány az eltávolítása céljából "személyre szabott jogalkotással tervezi módosítani az alaptörvényt, ezt a folyamatot az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezi".
A Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely azt mondta: alkotmányos demokráciában nem képzelhető el, hogy egy köztársasági elnököt erőszakkal eltávolítsanak hivatalából, az államfő távozását alkotmánymódosítással, visszamenőleges hatályú döntéshozatallal nem lehet kikényszeríteni.
A legfőbb ügyész
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt Magyar Péter arra hivatkozva akarja leváltani, hogy nem lépett fel kellő határozottsággal az előző kormányhoz köthető korrupciós és gazdasági ügyekben. Már a kampányában is arra hívta fel a figyelmet, hogy politikai okokból maradnak el vagy húzódnak el bizonyos nyomozások.
Az MNB-alapítványi és egyéb jegybanki ügyekben szerinte nem történt érdemi felelősségre vonás, pedig több száz milliárd forint közpénz sorsa kérdéses. "Hogyan lehet, hogy a világ legnagyobb bankrablásának nincs egyetlen felelőse sem? Hogyan lehet, hogy az elkövetők továbbra is dubaji, francia riviérai vagy New York-i luxusingatlanokban élvezik a pénzt?" – tette fel a kérdést márciusban.
A Völner–Schadl-ügy kapcsán is azt kifogásolta, hogy bizonyos politikai szereplőkkel szemben nem indult eljárás vagy nem volt elég szigorú a fellépés. Az ügyészség viszont hangsúlyozza, hogy független a kormánytól, és a legfőbb ügyész nem váltható le egyszerű politikai döntéssel.
Nagy Gábor Bálint jelezte, hogy nem mond le, és folytatja munkáját.
Az Alkotmánybíróság
Magyar Péter azzal érvel, hogy az Alkotmánybíróság jelenlegi vezetése és több tagja nem független alkotmányos kontrollként működik, hanem szerinte a kormányzati hatalom érdekeit szolgálja. Szerinte az Alkotmánybíróság átenged olyan törvényeket, amelyek alkotmányossága vitatható, ezért nem látja el megfelelően a fékek és ellensúlyok szerepét.
A kormányfő azt állítja, hogy a testület több tagját politikai lojalitás alapján választották meg, ezért nem tekinti őket kellően függetlennek. Többször úgy fogalmazott, hogy az Alkotmánybíróság a „korrupt hatalmat segíti”, és az intézmény jelenlegi működése nem biztosít valódi jogállami kontrollt.
Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökével, Polt Péterrel kapcsolatban külön is felmerült a kritika, hogy korábbi politikai és ügyészi szerepei miatt sérülhet az intézmény pártatlanságába vetett bizalom.
Korábban az Alkotmánybíróság elnökét a tagok maguk közül választották ki, de a Fidesz megváltoztatta ezt, és már a parlament választja meg az elnököt.
A Kúria elnöke
Magyar Péter több okból is bírálja a Kúria elnökét, ezért beszél a leváltásáról. Szerinte Varga Zs. András kinevezése eleve politikailag motivált volt, úgy került a Kúria élére, hogy korábban nem volt klasszikus bírói életpályája, és „egy darab bírósági ítéletet sem hozott”. Azzal is vádolta, hogy vezetőként fenyegető hangnemet alkalmazott egyes bírókkal szemben, illetve közpénzből luxuskörülményeket alakít ki az elnöki részen, miközben az igazságszolgáltatás sok dolgozója alacsony fizetésből él.
A kormányfő azt állítja, hogy a Kúria jelenlegi vezetése nem kellően független a politikai hatalomtól, és a bírósági rendszerben is megjelent a kormányzati befolyás. Többször az „Orbán-rendszer” egyik kulcspozíciójának nevezte a Kúria elnöki tisztségét, ezért egy alkotmányozó többséggel lecserélné a jelenlegi vezetőt.
Varga Zs. András korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi karának dékánja volt, kinevezését sokan bírálták, mivel nem volt bírói gyakorlata (ezt a követelményt a Fidesz-frakció eltávolította az Alaptörvényből). Kinevezését a bírósági szervezet igazgatását felügyelő Országos Bírói Tanács sem támogatta, mondván, hogy nem felel meg a bíróval szemben támasztott függetlenség és pártatlanság követelményeinek. Varga Zs. András közölte, hogy mandátuma 2030-ig szól, ezért annak lejártáig kívánja betölteni tisztségét.
Az Országos Bírói Hivatal elnöke
_Senyei György Barná_t, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét is el akarja mozdítani tisztségéből a miniszterelnök. Magyar Péter szerint az OBH vezetése nem biztosít kellő garanciát a bíróságok tényleges függetlenségére.
Úgy véli, hogy az OBH vezetője az "Orbán-rendszer intézményi struktúrájának része, és a hatalmi érdekeket szolgálja". Tágabb értelemben a bírósági igazgatási rendszer átalakítását is szükségesnek tartja, mert szerinte a jelenlegi intézményi vezetők akadályozhatják az általa tervezett jogállami reformokat. Az OBH viszont azt hangsúlyozza, hogy a bíróságok függetlenek, az OBH törvényben meghatározott feladatokat lát el, és vezetőjének mandátuma alkotmányos garanciák mellett áll fenn.
Az Állami Számvevőszék elnöke
_Windisch László_t, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét Magyar Péter azért szólította fel távozásra a Tisza Párt választási győzelme után, mert az ÁSZ-t is azok közé az intézmények közé sorolja, amelyek szerinte nem töltötték be megfelelően a hatalom ellenőrzésére szolgáló szerepüket az elmúlt években.
Szerinte az ÁSZ vezetése a korábbi politikai rendszerhez kötődik, ezért nem tekinthető kellően függetlennek. Úgy véli, hogy az állami pénzek felhasználásának ellenőrzése nem volt elég hatékony, különösen a nagy közpénzes és korrupciógyanús ügyek esetében. Ez összhangban van azzal az általános kritikájával, hogy több ellenőrző intézmény nem látta el megfelelően a feladatát.
Az ÁSZ szerint azonban az elnök megbízatása nem politikai bizalom kérdése. Az intézmény hangsúlyozta, hogy az ÁSZ elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel 12 évre választja, és a mandátum csak a törvényben meghatározott esetekben szűnhet meg (lemondás, összeférhetetlenség vagy a megbízatási idő lejárta esetén).
A Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Magyar Péter a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét, _Rigó Csaba Balázs_t azért szólította fel távozásra, mert szerinte a GVH az elmúlt években nem lépett fel kellő hatékonysággal a piaci koncentrációval, a versenykorlátozó folyamatokkal és a kormányközeli gazdasági szereplők térnyerésével szemben. A GVH elnökét azon közjogi vezetők közé sorolta, akiket az „előző rendszer kiszolgálóinak” tart, és akik szerinte akadályozhatják a tervezett intézményi reformokat.
A GVH és Rigó Csaba Balázs visszautasította a bírálatokat. A hivatal hangsúlyozza, hogy a törvény szerint független szerv, amely „csak a törvénynek van alárendelve”, nem utasítható, és feladatait más szervektől elkülönülten látja el.
2026-ban Rigó Csaba Balázs újabb hatéves kinevezést kapott a hivatal élére.
A médiahatóság és a közmédia vezetői
Magyar Péter a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét is le akarja váltani, mert szerinte az nem garantálja a független és kiegyensúlyozott médiakörnyezetet, és nem lép fel megfelelően a médiapiaci torzulásokkal szemben. Az NMHH-t azok közé az intézmények közé sorolta, amelyeket a korábbi kormányzat politikailag befolyásolt vezetőkkel töltött fel.
Az NMHH válasza szerint a hatóság az Alaptörvény alapján független szervként működik, és nem politikai utasítások szerint végzi a munkáját. A hatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy Koltay András elnök mandátuma törvényben meghatározott időre szól, 2030 végéig.
Magyar Péter tegnap lemondásra szólította fel a közmédia két vezérigazgatóját, Papp Dánielt és Altorjai Anitát is, miután bebizonyosodott, hogy a vezetők utasítására készültek a közmédiában a Tisza Pártot lejárató anyagok. Az egyik fókusztémájuk volt a Tisza Párt állítólagos energiaterve, amit az Index közölt le, de nincs köze a valósághoz. Részletes szerkesztési iránymutatásokat adtak arra, milyen hangsúlyokkal jelenjen meg az ügy az állami hírműsorokban.
Az RTL Híradó birtokába jutott belső levelezésből az is kiderült, hogy Németh Zsolt, az MTVA csatorna- és hírigazgatója a választás napján jobboldali szakértők megkeresését rendelte el a részvételi adatok ügyében.
Kétharmaddal sem lehet mindent megcsinálni
Az Alaptörvény- és törvénymódosítások kezdeményezése az eltávolítások jogi alapjainak megteremtésére hosszadalmas folyamat lehet, és a nemzetközi színtéren is komoly kihívásokat vethet fel, különösen a közjogi tisztségviselők függetlenségének védelme miatt.
A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke szerint a Fidesz által kinevezett állami vezetők kétharmaddal való eltávolítását az alkotmányosság helyreállításához szükséges lehető legszűkebb körben kell tartani. Baka András az Euronewsnak adott interjúban azt mondta, a társadalom elsöprő többséggel szavazott a jogállam visszaállítása mellett, a túlcentralizált rendszer megváltoztatását kívánva, és egy ilyen történelmi helyzetben egyes tisztségviselők elmozdítása politikailag indokolható.
"Az ő tevékenységük még a jelen Alaptörvény szabályaival sem volt összhangban és fennáll a lehetőség, hogy politikai kinevezettként a szükséges változások útjába állnak. De hangsúlyozom, az elmozdítást én egyszeri és utolsó alkalommal, rendkívül szűk körben tartom indokoltnak, amelynek célja nem a magyar alkotmányos gyakorlat megtörése, hanem éppen annak helyreállítása lehet" – magyarázta.
Palotás János a Népszavában emlékeztet arra, hogy a köztársasági elnök eltávolítása a jelenlegi jogrendben kizárólag szándékos törvénysértés esetén lehetséges. A bírák, a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész esetében ugyanakkor a magyar jog ismeri a méltatlanság, a közbizalom elvesztése és az intézményi alkalmasság fogalmát.
Ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy minden kérdésnél először azt kell vizsgálni, hogy az adott ügyre kiterjed-e az uniós jog, mert ha igen, akkor annak elsőbbséget kell élveznie.