Az utolsó nagy El Niño hőmérsékleti rekordok sorát hozta; kutatók szerint a melegedő tengerek újabb szélsőséges időjárást jeleznek a jövőben.
Az idei április a szárazföldeken és az óceánokon is a valaha mért legmelegebbek közé tartozott. Mivel a világtengerek ismét felmelegszenek, a tudósok szerint egy erős El Niño az előttünk álló hónapokban tovább srófolhatja a globális hőmérsékletet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
2026 áprilisában a sarkvidéki térségeken kívüli óceánok felszíni hőmérséklete a második legmagasabb volt a mérések kezdete óta az EU Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálata (forrás: angol) szerint.
Világátlagban az április holtversenyben a harmadik legmelegebb április volt a feljegyzések szerint; az átlaghőmérséklet 1,43 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet – veszélyesen közel az 1,5 °C-os küszöbhöz, amelyet 2015-ben a párizsi klímaegyezmény rögzített.
A mostani megállapítások tovább erősítik az aggodalmat, hogy újabb, szélsőséges globális hőhullám közeledhet, miközben a szokatlanul meleg óceánok tovább táplálják a klímaszélsőségeket.
Miért melegszenek újra a tengerek?
A tengerfelszín hőmérséklete az egyik legvilágosabb mutatója annak, mennyi többlethőt nyel el a bolygó.
A Copernicus adatai szerint áprilisban a világtengerek nagy részén 21 °C-ra emelkedett az átlagos felszíni vízhőmérséklet – ez a második legmagasabb érték, amit ebben a hónapban valaha mértek. Csak a 2024-es április volt ennél is melegebb, a legutóbbi jelentős El Niño idején.
A trópusi Csendes-óceán egyes részei különösen melegek voltak, a rekordhőmérsékletek a középső Csendes-óceántól egészen az Egyesült Államok és Mexikó nyugati partjaiig húzódtak. A tudósok az ottani viszonyokat „erős” tengeri hőhullámokként írták le, ami figyelmeztető jel arra, hogy egyre több hő halmozódik fel a bolygó óceánjaiban, elsősorban az ember okozta éghajlatváltozás miatt.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint 1970 óta a világtengerek nyelték el az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt csapdába esett többlethő több mint 90 százalékát. A forróbb óceánok erősíthetik a viharokat, károsíthatják a tengeri ökoszisztémákat, és világszerte felboríthatják az időjárási mintázatokat.
Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ (ECMWF (forrás: angol)) éghajlatért felelős stratégiai vezetője szerint az áprilisi adatok „egyértelmű jelét adják a tartós globális felmelegedésnek”.
„A tengerfelszín hőmérséklete közel rekordszinten alakult, kiterjedt tengeri hőhullámokkal, az arktiszi tengeri jég kiterjedése jóval az átlag alatt maradt, és Európa is éles ellentéteket mutatott hőmérsékletben és csapadékban” – mondta közleményében.
„Mindez egy olyan éghajlat jellegzetes ismertetőjegye, amelyet egyre inkább a szélsőségek alakítanak.”
Mi az a „szuper El Niño”?
A tudósok most árgus szemekkel figyelik, kialakul-e az év későbbi részében egy potenciálisan pusztító „szuper El Niño”.
Az El Niño (spanyolul: „a fiú”) egy természetes éghajlati jelenség, amelyet a Csendes-óceán szokatlanul meleg felszíni vizei váltanak ki. Általában felfelé tolja a globális hőmérsékletet, és világszerte befolyásolhatja az időjárást: egyes térségekben aszályokat, máshol áradásokat okozhat.
Az ECMWF előrejelzései szerint az Egyenlítőhöz közeli középső Csendes-óceán térségében őszre akár 3 °C-kal is az átlag fölé emelkedhet a vízhőmérséklet. Ha ez bekövetkezik, a valaha mért legerősebb El Niño-események közé fog tartozni.
A kutatók általában akkor beszélnek „szuper El Niño”-ról, ha a Csendes-óceán vize legalább 2 °C-kal melegebb az átlagnál. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) azonban hivatalosan nem használja ezt a kifejezést.
A legutóbbi, 2024-es erős El Niño is hozzájárult ahhoz, hogy sorra dőltek a globális melegrekordok. A tudósok attól tartanak, hogy egy újabb El Niño a már most is melegedő éghajlatra rakódva még szélsőségesebb időjárást hozhat.
Már áprilisban heves áradások sújtották az Arab-félsziget egyes részeit, Iránt és Afganisztánt, miközben a szárazság déli Afrikában tovább súlyosbodott. A Csendes-óceán térségében pedig trópusi ciklonok alakultak ki.
Megosztott klímakép Európában
Európa gyakorlatilag két különböző áprilist élt meg. Miközben Délnyugat-Európában jóval az átlagnál melegebb volt, Spanyolország történetének legforróbb áprilisát jegyezte fel, Kelet-Európa hűvösebb volt a szokásosnál.
A kontinens egészét tekintve az idei április csak a tizedik legmelegebb volt a mérések történetében, ez az átlagos adat azonban elfedi a markáns regionális különbségeket és a friss tendenciákat.
Egy friss Copernicus-jelentés szerint 2025-ben Európa legalább 95 százalékán az átlagnál magasabb hőmérsékleteket mértek. A mostani eredmények tovább gyarapítják azokat a bizonyítékokat, amelyek egy felgyorsuló éghajlati válságra utalnak a kontinensen.