A régészek 4772 viking kori ezüstérmét találtak egy mezőn. A 13–14. századi földvásárlási szerződések alapján ez akár egy egész gazdaság megvásárlására is elég lehetett – egy szakértő szerint.
Norvég kutatók óriási kincsre bukkantak: ásatások során csaknem ötezer, a viking korból származó ezüstérmét találtak. A lelőhelyet eddig azonban nem tartották a viking időszak fontos központjának.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Óriási ezüstkincs kerül elő
Összesen 4772 ezüstérmét találtak a régészek, feltehetően i. sz. 1050-ből. A lelőhely egy Rena melletti mező Dél-Norvégiában.
„Ez példa nélküli” – mondta a sciencenorway portálnak May-Tove Smiseth régész.
Az ásatás
Eleinte a fémdetektoros kincskeresők mindössze 19 ezüstérmét találtak. Rögtön nyilvánvalóvá vált számukra, hogy ott jóval több kincs rejtőzhet, ezért értesítették a régészeket.
„A detektorok egyszerűen nem akartak elhallgatni” – meséli Smiseth. A pénzlelet ezzel minden korábbi rekordot megdöntött.
„Teljesen hihetetlen volt ott állni, és nézni, ahogy ezek az érmék előkerülnek a földből, és látni a minőségüket. Egyszerűen gyönyörűek” – mondja Smiseth.
A lelőhely talaja alig tartalmaz köveket, ez magyarázhatja, hogy az érmék „szinte vadonatúj vereteknek tűntek.”
Rekordértékű lelet
Svein Harald Gullbekk professzor szerint az érméket 1050-ben ásták el. „Már találtunk a viking korból származó pénzleleteket mintegy 2000 érmével, de soha nem többet 3000-nél. Itt egy határ átlépése történt.”
A professzor szerint a lelet döntő része a viking kor végéről származó német és angol érme.
Gullbekk magyarázata szerint Harald Hardrada 1045 körül, Bizáncból való hazatérése után vezette be a norvég nemzeti pénzrendszert.
Szokatlan lelőhely
A mezőt, ahol a kincsre bukkantak, korábban soha nem vizsgálták át fémdetektoros kincskeresők. A régészek úgy vélik, hogy az érméket egykor bőrerszényben vagy más szerves anyagú tárolóban ásták el. Ismert tény, hogy a viking korban az emberek gyakran ásták el értékeiket.
„Teljesen megszokott volt, hogy így rejtették el értékeiket; ez számított a legbiztonságosabb megoldásnak” – közli a Museum of the Viking Age.
„Valaki afféle trezorként használta ezt a földet, és itt dugta el a vagyontárgyait” – teszi hozzá Gullbekk a leletről.
Az is lehet, hogy az érméket az isteneknek szánt áldozatként ásták el, vagy egyszerűen a vagyonukat akarták elrejteni a tolvajok és a háború elől.
Mire lett volna elég majdnem ötezer ezüstérme 1050-ben?
„A mai napig előkerülő ilyen kincsekről tudjuk, hogy tulajdonosaik soha nem vették fel őket újra, különböző okokból” – mondja Gullbekk.
Ma már nem lehet kideríteni, kié volt a pénz. Ettől függetlenül érdekes elképzelni, mire költhette volna valaki akkoriban ezt a csaknem ötezer ezüstérmét. Pontos választ azonban nehéz adni, mivel ebből a korszakból nincsenek fennmaradt írásos források az északi térség árait illetően.
A 13–14. századi földvásárlási szerződések alapján a professzor szerint ez az összeg akár egy egész gazdaság megvásárlására is elég lehetett.
Lehetnek-e további kincsek a dél-norvégiai mezőn?
Gullbek úgy véli, jó eséllyel további kincsek rejtőznek a mezőn, ezért a környéket még egy szezonon át vizsgálni fogják.
„Izgalmas lesz azt is kideríteni, vannak-e a közelben épületnyomok, állt-e itt valaha egy tanya vagy más ember alkotta építmény.”
„Az izlandi sagákban is szerepelnek olyan beszámolók, amelyek szerint bizonyos helyeken elásott kincseket még nem találták meg” – mondja. Gullbek meg van győződve arról, hogy újabb leletek kerülnek elő.