A Hezbollah elleni támadást rendelt el Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn, ami tovább fokozza az április 16-i tűzszünet utáni feszültséget, és iráni források szerint hátráltatja az amerikai közvetítésű diplomáciai folyamatot.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn támadásokat rendelt el a Hezbollah ellenőrzése alatt álló bejrúti déli külvárosok ellen a Reuters információi szerint. Ez a lépés a háború további eszkalációját jelzi, amely már eddig is hátráltatta az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus rendezésére irányuló közvetítői erőfeszítéseket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Eszmail Baghai útján üzente meg: a Libanon elleni izraeli támadások is azon tényezők közé tartoznak, amelyek késleltetik az USA–Irán háború lezárását célzó diplomáciai folyamatot. Ismételten hangsúlyozta, hogy a libanoni tűzszünet minden megállapodás szerves részét képezi.
Netanjahu és Israel Katz védelmi miniszter azután utasította az izraeli hadsereget a déli külvárosokban található úgymond „terrorista célpontok” megtámadására, hogy a Hezbollah „többszörösen megsértette” a tűzszünetet, és „támadásokat intézett városaink és polgáraink ellen” – áll Netanjahu hivatalának közleményében.
A parancsot a hétvégi harcok felerősödése előzte meg délen, melynek során az izraeli csapatok elfoglalták a 900 éves Beaufort-várat.
A Hezbollah azt közölte, hogy milicistái hétfőn hajnali 1:00-kor rakétasorozatot lőttek ki az izraeli Tibériás városában található katonai létesítményre. Állításuk szerint ez és más támadások az izraeli tűzszünet-sértésekre adott válaszok voltak.
Israel Katz izraeli védelmi miniszter kijelentette: nem lesz „nyugalom” Bejrútban, ha nincs „nyugalom” Észak-Izraelben.
Az izraeli kormányfő is ezt az üzenetet közvetítette: „Nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy a Hezbollah a városainkat és állampolgárainkat támadja, miközben a Bejrútban, Dahijében található terroristák főhadiszállása érinthetetlen marad” – mondta Netanjahu egy videónyilatkozatban.
Az izraeli miniszterelnök korábban közölte: azzal, hogy Izrael önhatalmúlag biztonsági zónát alakított ki az ország déli részén, a cél az, hogy megvédjék Észak-Izraelt a Hezbollah támadásaitól.
Izrael a támadások előtt általában figyelmeztetést ad ki a civil lakosságnak - ennek hatására az emberek menekülni kezdtek Bejrút déli külvárosából, az úgynevezett Dahije negyedből (Dahiyeh).
Bár a háború első heteiben Izrael hevesen bombázta Bejrút déli külvárosait, mindössze két légicsapást hajtott végre a térségben azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök április 16-án bejelentette a libanoni tűzszünetet.
A konfliktus március 2-án robbant ki, amikor a Hezbollah tüzet nyitott Izraelre, szolidaritást vállalva Iránnal, amelyet amerikai-izraeli támadás ért.
A konfliktus tavalyi kiújulása óta Libanonban több mint 3400 ember vesztette életét, és több mint egymillióan kényszerültek elhagyni otthonukat. Az izraeli fél közlése szerint a harcokban legalább 26 izraeli katona esett el, emellett két izraeli civil is életét vesztette.
Az amerikai javaslat szerint a Hezbollahnak kellene először beszüntetnie a tüzet. A libanoni harcok annak ellenére eszkalálódtak, hogy Washington felügyelete mellett találkozók sora zajlott le a libanoni és az izraeli kormány között, ami valódi ritkaságnak számít.
A Reuters egy, a Bejrút és Washington közötti diplomáciát ismerő libanoni forrása szerint Netanjahu hétfői bejelentése az Egyesült Államok által vezetett diplomáciai folyamat kudarcát tükrözi.
Az Európai Bizottság arra kéri Izraelt: ne eszkalálja a helyzetet
"Felszólítjuk Izraelt, hogy hagyjon fel a katonai eszkalációval Libanonban, és tartsa tiszteletben Libanon szuverenitását és területi integritását" - jelentette ki Anouar el Anouni, az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn Brüsszelben. A közel-keleti helyzettel, különösen a libanoni fejleményekkel kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő hangsúlyozta: az Európai Unió támogatja a folyamatban lévő diplomáciai erőfeszítéseket, köztük az Egyesült Államok és nemzetközi partnerei által vezetett kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy tárgyalásos úton hosszú távú stabilitást és biztonságot teremtsenek Libanon és Izrael számára.
El Anouni kiemelte, hogy a libanoni lakosság már így is rendkívüli megpróbáltatásokon ment keresztül. Hozzátette: a libanoni emberek nem választották a háborút, és nem szabad, hogy annak következményeit viseljék. "Libanon és Izrael népének joga van ahhoz, hogy békében, biztonságban és méltóságban éljen, az újabb konfliktus fenyegetésétől mentesen" - fogalmazott.
A szóvivő közölte: az Európai Unió szolidaritást vállal Libanon népével, és továbbra is támogatást, valamint sürgősségi segítséget nyújt a libanoni hatóságoknak a jelenlegi válság kezeléséhez. Arra a kérdésre, hogy az EU fontolgatja-e aktívabb szerepvállalását Dél-Libanonban a nemzetközi jelenlét fenntartása érdekében, tekintettel arra, hogy 2026 végén lejár a libanoni ENSZ-békefenntartó misszió, az UNIFIL mandátuma, a szóvivő azt válaszolta: Európa kiveszi a részét a válság enyhítéséből.
Emlékeztetett arra, hogy az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a külügyi tanács védelmi miniszteri ülésén májusban jelezte: az EU jelenleg egy olyan új misszió lehetőségét vizsgálja, amely hozzájárulhat az állami ellenőrzés megerősítéséhez Libanonban. A szóvivő ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a vizsgálatok milyen konkrét eredményre vezethetnek.
Hangsúlyozta: az Európai Unió elkötelezettsége Libanon biztonsága és stabilitása mellett továbbra is rendíthetetlen.