Regionális ökológiai csúcstalálkozó: vízhiány, elsivatagosodás és biodiverzitáscsökkenés a fő témák között
A közép-ázsiai országok múlt héten ültek össze, hogy a nemzetközi tárgyalások előtt összehangolják álláspontjaikat a környezeti kérdésekben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Asztanában rendezett Regionális Ökológiai Csúcstalálkozón megállapodások születtek közös álláspontokról és megoldásokról a Közép-Ázsiát sújtó számos környezeti kihívás kezelésére.
A csúcs fő eredménye a „Közép-Ázsia környezeti szolidaritása” című közös nyilatkozat aláírása volt, amelyet a régió államfői fogadtak el – közölte Kazahsztán ökológiai minisztere, Jerlan Nyssanbayev.
A dokumentum arra kötelezi Közép-Ázsia országait – Üzbegisztánt, Kirgizisztánt, Türkmenisztánt, Tádzsikisztánt és Kazahsztánt –, hogy közös álláspontokat és megoldásokat dolgozzanak ki azokra a környezeti problémákra, amelyek veszélyeztethetik a régió stabilitását.
A fontos mérföldkövek egyike, hogy a régió vezetői támogatták Kazahsztán elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev javaslatát egy ENSZ által támogatott nemzetközi vízügyi szervezet létrehozására. Az első egyeztetésekre a csúcs margóján került sor.
A vezetők támogatták az elnök kezdeményezését egy nemzetközi biodiverzitási alap létrehozására, valamint egy, a Kaszpi-tenger vízkészleteinek védelmét szolgáló államközi program kidolgozására.
„Összességében a számunkra fontos kulcsfontosságú prioritásokat támogatták a csúcson. Ezt tartom az esemény legfőbb eredményének” – tette hozzá Nyssanbayev.
Megújuló energia és dekarbonizáció finanszírozása
Nyssanbayev szerint a csúcs másik fontos eredménye nemzetközi intézményekkel kötött pénzügyi megállapodások aláírása volt.
A csúcs részeként megrendezett Nemzetközi Zöldtechnológiai Kiállítás első napjain csaknem 2 milliárd euró értékű finanszírozási szerződést írtak alá. A projektek a megújuló energiaforrásokra, a hulladékgazdálkodásra, az ipari dekarbonizációra és a műtrágyagyártásra terjednek ki Kazahsztánban.
A finanszírozás az Európai Bizottság, Kazahsztán és több pénzügyi intézmény – köztük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – együttműködésének része.
A kiemelt projektek egyike egy egy gigawattos szélerőműpark építése Kazahsztán Zhambyl régiójában.
„Az országok meghallgatják egymást és együtt lépnek előre”
A Regionális Ökológiai Csúcstalálkozó ötletét Kasszim-Zsomart Tokajev elnök vetette fel először az ENSZ 78. Közgyűlésén 2023-ban. 2026-ban Asztanában összehívta Közép-Ázsia államfőit, hogy közös jövőképet alakítsanak ki a legsürgetőbb környezeti kihívások kezelésére, és megerősítsék a közös megoldások iránti regionális elkötelezettséget.
Nyssanbayev miniszter szerint a régió továbbra is közös kihívásokkal néz szembe, többek között a vízhiánnyal, a talajromlással, az elsivatagosodással és a biológiai sokféleség csökkenésével.
„A csúcs a nemzetközi közösség számára is megmutatta, hogy a régió egységes, az országok meghallgatják egymást és együtt haladnak előre. Ez Közép-Ázsia szolidaritását hangsúlyozza, és egyértelműen kijelöli a környezeti és klímavédelmi kérdésekben folytatandó közös együttműködés fő irányait” – mondta.
Az ENSZ-szel közösen szervezett, első ilyen jellegű regionális párbeszédplatform magas szintű nemzetközi szereplőket hozott össze, hogy előmozdítsa a térség környezeti problémáira adott megoldásokat.
Köztük három ENSZ-főtitkárhelyettes, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának vezető tisztségviselői, valamint a CITES és a Biológiai Sokféleség Egyezményének illetékesei vettek részt.
Nyssanbayev rámutatott, hogy a képviselet szintje is jelzi a megbeszélések jelentőségét és Közép-Ázsiára gyakorolt relevanciáját.
„Úgy távozunk erről a csúcsról, hogy egyértelműen elköteleztük magunkat a környezeti állapot javítása, a klímaváltozás kihívásainak kezelése, valamint a CO₂-kibocsátás és a szennyezés csökkentése mellett” – fogalmazott.
Fokozott erőfeszítések a kulcsfontosságú fajok helyreállítására
Tokajev nemzetközi biodiverzitási alap létrehozására irányuló kezdeményezése egybeesik Kazahsztán erőfeszítéseivel, amelyek ökoszisztémája szempontjából kulcsfontosságú fajok helyreállítását célozzák.
„Az országnak sikerült megmentenie és jelentősen növelnie a sztyeppei antilop, a saiga állományát, amely az 1990-es évek elején mintegy 92 ezerről 2003-ra mindössze 21 ezer egyedre esett vissza” – mondta Nyssanbayev.
Kitartó állami intézkedéseknek köszönhetően az állomány mára mintegy ötmillió egyedre nőtt.
A folyamatban lévő projektek közé tartozik a Przsevalszkij-ló visszatelepítése is.
Európából eddig 14 állatot hoztak be, 2029-ig pedig további 40 érkezik, amelyek egy hosszú távú visszatelepítési program alapját adják.
Egy másik ambiciózus kezdeményezés a turáni tigris visszatelepítése eredeti élőhelyére. Két amuri tigrist már betelepítettek, jelenleg egy kijelölt rezervátumban élnek.
„Hat amuri tigrisből álló kezdeti állománnyal egy átfogó programot indítunk a turáni tigris visszatelepítésére. Lényegében egy olyan fajt próbálunk visszahozni, amely a régióból már eltűnt” – mondta a miniszter.
Az utolsó tigris előfordulását Kazahsztánban 1948-ban jegyezték fel. Történelmileg ezek az állatok a Szir-darja és az Amu-darja ártereit lakták, ám idővel eltűntek.
Újjáépítés a pusztító erdőtüzek után
A környezetvédelmi miniszter beszámolt Kazahsztán kétmilliárd fa elültetését célzó programjának előrehaladásáról, amelyet a 2023-ban az északi térségekben pusztító erdőtüzek után indítottak el. A tüzek 15 ember életét követelték, és mintegy 70 ezer hektár erdőt pusztítottak el.
A célt Tokajev elnök 2020-ban tűzte ki.
„Eddig mintegy 1,648 milliárd fát ültettünk el az állami erdőalap területein. A munka folyamatban van, és azt tervezzük, hogy 2027 végéig teljesítjük a kétmilliárd fás célt” – mondta Nyssanbayev.
A minisztérium nagyszabású tűz utáni helyreállítást is végez. A legfontosabb feladat az, hogy a következő három évben megtisztítsák a leégett erdőterületeket és új erdőket telepítsenek.
Ezzel párhuzamosan feldolgozzák a hasznosítható faanyagot. Három feldolgozóüzem épült, és több mint 100 brigád dolgozik a terepen. Az év végéig mintegy 600 kilométernyi érintett erdősáv megtisztítását tervezik.
Az erdőfelújítás már megkezdődött, a csemetéket több mint 100 hektáron ültették el.
A lakosság bevonása az ökológiai helyreállításba
A csúcs regionális jelentősége mellett Nyssanbayev a hazai ökológiai kultúra erősödését is kiemelte.
A Kasszim-Zsomart Tokajev elnök által 2024-ben elindított Taza Kazahsztán (Tiszta Kazahsztán) kampány – amely magában foglalja fák ültetését a városi területeken, valamint a víztestek és környezetük megtisztítását – mára országos mozgalommá vált.
„Jelentős munka folyik a környezeti nevelés terén is az iskolákban és egyetemeken, speciális képzési programokon keresztül. Emellett kora tavasztól gyakorlati, szezonális munkákat végzünk, például fák és virágok ültetését, amelyek már most kézzelfogható eredményeket hoznak” – mondta.
A lakosság, különösen a fiatalok, aktívan részt vesznek a környezetvédelmi tevékenységekben – tette hozzá Nyssanbayev.
„Létrehoztunk egy dedikált weboldalt is, amelyen évente több mint 30 ezer lakossági megkeresést kapunk. Ezek többsége a higiéniai viszonyok javítására, a közterületek tisztítására és faültetési kezdeményezésekre vonatkozik.”
A csúcson elfogadott, kötelező erejű dokumentumokban rögzített ökológiai kezdeményezések és közös megoldások révén Kazahsztán abban bízik, hogy az erősödő együttműködés kézzelfogható eredményeket hoz.