Az Integritás Hatóság beletekinthet a hozzátartozók vagyonnyilatkozatába is – közölte Magyar Péter miniszterelnök. Balásy Gyula cégeit nem veszi át az állam. A kormány gátat szab a gyűlöletkeltő plakátok terjesztésének.
A múlt héten lezárta a kormány a Kijevvel folyó tárgyalásokat a kárpátaljai magyar kisebbségek helyzetéről. Zajlanak az előkészületek egy ukrán-magyar elnöki és miniszterelnöki találkozóról, de annak még nincs időpontja – mondta Magyar Péter, hozzátéve, ragaszkodik ahhoz, hogy Beregszász benne legyen a programban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szondi Vanda kormányszóvivő történelmi jelentőségűnek nevezte a kedden benyújtott jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomagot.
"Ezzel óriási lépést tettünk afelé, hogy Magyarország teljesítse a korábban vállalt jogállamisági és intézményi feltételeket, amelyek elengedhetetlenek az uniós források minél előbbi felszabadításához."
Mint mondta, 16,4 milliárd euróról, azaz mintegy 6000 milliárd forintról van szó, ami "már rég itt lehetne az országban", de a kifizetést befagyasztotta az Európai Unió, mert az előző kormány nem volt hajlandó teljesíteni az ehhez szükséges, 2022 óta nyilvános szupermérföldköveket, amelyek alapvetően az átláthatóság növeléséről és a korrupció visszaszorításáról szóltak.
Hozzáfűzte: az EU-s tárgyalások során „gender és migrációs kérdések nem merültek fel, vannak, aki ezt még mindig nem értették meg". A törvényjavaslatban korrupcióellenes intézkedések vannak, amelyben megerősítik többek között az Integritás Hatóság jogköreit, azt valódi jogokkal ruházzák fel, amely képes a korrupció valódi üldözésére.
A Fidesz és a KDNP nem támogatja a kormány korrupcióellenes fellépését – jelentette ki Magyar Péter. "A korábbi kormánypártok nem támogatják azt, hogy az Európai Ügyészség 2021-ig visszamenően vizsgálhassa az uniós pénzekből megvalósult beruházásokat, nem támogatják a jelenleg semmit sem érő vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, valódi szankciókkal, vizsgálati jogkörökkel való bővítését."
Az Európai Tanács június 18-19-én ülésezik Brüsszelben, ez lesz az első alkalom, amelyen Magyar Péter képviseli majd Magyarországot. A miniszterelnök közölte, hogy V4-csúcsot tartanak júniusban a gödöllői Grassalkovich-kastélyban, ott látják majd vendégül Robert Fico szlovák miniszterelnököt, Andrej Babiš cseh kormányfőt és Donald Tusk lengyel miniszterelnököt. Mint mondta, újból rendszeressé tennék az EU-csúcsok előtti V4-es egyeztetéseket.
Az állami vagyon visszavételénél a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekvákról) van szó, az állam csak olyan vagyonelemet vesz át, ami egyébként is az államé volt. Napokon belül be tudják nyújtani a törvényjavaslatot, és Magyar Péter reméli, hogy gyorsan fel fog állni a hivatal. Az MCC-t és Orbán Balázst név szerint arra kérte, hogy ne fosszák ki a kasszát.
Az Integritás Hatóság „kemény jogosítványokat kapott”, kezdeményezhetik a miniszterek, államtitkárok, más tisztviselők mandátumának megfosztását, megszakítását. Magyar Péter azt mondta, a hatóság beletekinthet a hozzátartozók vagyonnyilatkozatába is, és nem lehet azzal játszani, hogy valaki nem a saját nyilatkozatában tünteti fel a vagyonát.
A kormány egyetért azzal, hogy a nyugodt társadalmi viszonyok miatt gátat kell szabni a gyűlöletkeltő plakátok terjesztésének. Ezért tovább szigorítottak a törvényjavaslaton az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása érdekében. Lakott területen belül például egyáltalán nem engedélyeznék a politikai plakátok kihelyezését, vagyis belterületen csak az utcabútorokon, tömegközlekedési eszközök megállóiban lehetnének ilyen hirdetések.
Döntöttek a kriptoeszközökről is, megszüntetik a valuta kriminalizálását, amely korábban ellentétes volt az EU-s szabállyal. A Tisza a javaslatukat társadalmi egyeztetésre bocsátja.
A főváros október 15-ig kapott haladékot fizetési kötelezettsége teljesítésére – jelentette be Magyar Éva kormányszóvivő. Budapestnek a jövő héten 37 milliárd, július közepén pedig további 12 milliárd forintot kellene befizetnie.
Döntöttek az úgynevezett Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is, ezentúl nem kell kifüggeszteni azt közintézményekbe.
A diákhitel kamatstopot meghosszabbítják az év végéig – közölte Köböl Anita kormányszóvivő. A rendelet célja, hogy a 2024. december 31-ig keletkezett szerződésállomány szabad felhasználású hallgatói hitelek kamatának emelkedését megakadályozza.
A kormány döntött a babaváró hitel visszafizetési moratóriumának további meghosszabbításáról is. A kölcsönt az elmúlt hét évben 270 ezren vették igénybe, a babaváró párok egyötödénél nem teljesült a gyermekvállalás, számukra a hitel piaci hitellé alakulna át és az addigi kamattámogatást egy összegben kellene visszafizetni.
A kormány döntött a kórházi hűtésrekonstrukciós programról, amely egy több mint 3,6 milliárdos javítási és fejlesztési programot jelent.