Az Európai Unió által finanszírozott NETTAG+ projekt célja, hogy kevesebb ,,szellemháló" maradjon a vizeinkben. Ezek ugyanis még évekig ,,tovább halásznak" a tenger fenekén, valóságos haltemetővé varázsolva azt.
A Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon is egyre aggasztóbb a szennyezés méreteke. A kutatók szerint ráadásul nem az a legnagyobb gond, amit a felszínen látunk, hanem az, ami a mélyben történik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tengeri hulladékok közül különösen veszélyesnek számítanak az úgynevezett „szellemhálók”: ezek azok a hálók, kötelek és csapdák, amelyeket elveszítenek vagy egyszerűen hátra hagynak a halászok.
,,Rendkívül veszélyesek a tengerfenéken heverő hálók és nem csak az élővilágnak, de a halászoknak is. Bármelyik hajó könnyedén beleakadhat egy ilyenbe, ami megrongálhatja a motort és balesetet is okozhat" - magyarázta Juan Pablo Pérez, aki már évtizedek óta járja az Atlanti-óceánt.
Egy új európai projekt viszont megoldást jelenthet erre a problémára. A NETTAG+ program lényege, hogy a hálókra egyedi azonosítóval ellátott akusztikus jeladókat rögzítenek, amelyeket egy mobilalkalmazással lehet követni akár több mint két kilométeres távolságból is. Így az elveszett eszközöket könnyebb lesz megtalálni és kihúzni a felszínre. Ha pedig valaki direkt hagyja hátra a hálót, könnyebb lesz beazonosítani őt, hogy meg lehessen büntetni.
,,A rendszer hagyományos akusztikus helymeghatározást használ. Megkérdezem például a 24-es jeladót: „24-es, ott vagy?” Ekkor elindul a stopper, ő pedig visszajelez: „Igen, itt vagyok.” A hang oda-vissza terjedési idejéből pedig ki lehet számolni a távolságot" - magyarázta a NETTAG+ fejlesztője, Alfredo Martins.
Az elveszett felszerelések felkutatására egy IRIS nevű robotrendszert is használnak, amely szonárral térképezi fel a tengerfeneket. Az új megoldást Portugália partjainál tesztelték helyi halászokkal, de az a cél, hogy a technológia egész Európában elterjedjen.
,,Az ajánlásainkat nem csak a nemzeti kormányokkal osztjuk meg, hanem további öt ország halászati hatóságával. Az irányelvek általánosak, de a jogszabályokban országonként vannak eltérések" - világított rá a nehézségekre Sandra Ramos, a CIIMAR kutatója.
A tudósok abban bíznak, hogy ha a szellemhálók eltűnnek a tengerek mélyéről, akkor az élővilág is gyorsabban tud majd regenerálódni és vizeink nem csak tisztábbak, de gazdagabbak is lesznek.