Donald Trump nagyhangúan Venezuela „ügyvezető elnökének” nevezte ki magát, de ez igen távol áll a realitásoktól. Maduro eltávolítása után a hatalom gyakorlása több személy között oszlik meg Caracasban, és az utca is beleszól a dolgokba. Eközben az USA öt újabb tanker elfogását tervezi.
Nicolás Maduro eddigi elnököt, akit a szocialista „chavizmus” arcaként ismernek, amerikai művelettel foglyul ejtették és New Yorkba hurcolták kábítószerkereskedés- és terrorizmus vádjával. Az akció precedens nélküli jogi helyzetet teremtett az országban, hiszen az ország alkotmánya szerint az államfői tiszt továbbra is Madurót illeti meg. Ennek értelmében - elvileg - akár állami döntéseket is hozhatna az amerikai cellából.
Mivel azonban az elnök akadályoztatva van, hivatalosan Delcy Rodríguez alelnök vezeti átmenetileg Venezuelát, de hatalomgyakorlása erősen függ a katonai parancsnokoktól, és a PSUV politikai hálózattól.
A közismert szólás, hogy „Dél-Amerikában semmi sem egyszerű”, most hatványozottan érvényes Venezuelára. A politikai foglyok szabadon bocsátásának megkezdése már nem Maduro parancsára történt, és nem ő intézkedett az olajszállítmányok befagyasztásáról Kína számára, de Donald Trump sem.
Már Maduro idején kialakult az a négy tagú árnyék-junta, amely a leginkább befolyásos politikai és katonai tisztviselőkből áll, akik a rendszer iránt hű bandákat és a biztonsági ügynökségek széles hálózatát tudhatják maguk mögött. Ez a csoport érintetlen maradt, annak ellenére, hogy Maduro az USA kezére került.
Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy Amerika akkor sem irányíthatná közvetlenül Venezuela napi életét, a közellátást és a gazdaságot, ha katonailag megszállná az országot. Figyelmeztető tapasztalat, hogy ilyen kísérlet sem Irakban, sem Afganisztánban nem sikerült, noha erőteljes próbálkozások történtek működőképes kormányok felállítására. A többezer milliárdos ráfordítások ellenére is a megszállt országok társadalmi-politikai rendje és gazdasági struktúrája visszarendeződött, miután az USA kivonult.
A Rodriguez-testvérek a kulcs
Venezuelában a legbefolyásosabb politikai vezetőnek jelenleg Delcy Rodriguez ügyvéd és alelnök számít, de valódi hatalma már nem Madurotól, hanem más szereplőktől is függ.
Legerősebb szövetségese a fivére, Jorge, aki 2021 óta a nemzetgyűlés elnöke, de már korábban is a meghatározó súlyú politikusok közé tartozott. Különleges szerepét az adja, hogy őt tekintik kapocsnak mind az Egyesült Államok, mind a haza ellenzék felé, ezért kapcsolatrendszere nélkülözhetetlen.
Washingtoni és caracasi források őt látják racionális tárgyalópartnernek a külföldi kormányok felé is, egyben fenntartásokkal a Maduróhoz fűződő lojális elkötelezettsége miatt. Mégis, mint a jogalkotás vezetőjének, döntő szerepe lesz az olajtörvények módosításában, ami nélkül az amerikai kitermelők nem tudnak visszatérni a venezuelai lelőhelyekre.
A laza junta legveszélyesebb alakja Diosdado Cabello belügyminiszter, aki nem a demokratikus megoldások, hanem a kifejezett központi erőszak jelképe. Nem csak a venezuelai katonai kémelhárítási ügynökség, a DGCIM feje, hanem ellenőre a Los Colectivos nevű laza utcai erőszakcsoportnak, amelyek feladata, hogy megfélemlítik az ellenzéki támogatókat.
Maduro elrablása után Cabello egy nyílt fellépésében páncélsisakban és golyóálló mellényben szólalt fel a Colectivos gyűlésén.
Cabellót az elnyomás fő végrehajtójának és a venezuelai „chavizmus” vezető fáklyavivőjének tekintik. Az Egyesült Államok kábítószer-terrorizmus vádjával emelt vádat ellene, és elfogásáért 25 millió dolláros díjat tűztek ki. Washington figyelmeztetett, hogy letartóztatások fő célpontjává válhat, ha nem működik együtt Rodriguezzel.
A negyedik szereplő Vladimir Padrino védelmi miniszter, akit az amerikai tisztviselők kulcsfontosságúnak tartanak a hatalmi űr elkerülésében az átmenet során. Padrino kevésbé dogmatikus, mint Cabello, hűséget fogadott Delcy Rodrigueznek, és valószínűbbnek tartják, hogy az amerikai vonalat követi,.
Ugyanakkor a saját vonalát is követnie kell, mivel őt is kábítószer-csempészettel vádoltak me az Egyesült Államok és 15 millió dolláros fejpénzt ígér ki az elfogójának.
A napok forgatagának része, hogy eközben az USA újabb 5 tanker elfoglalására kért engedélyt a szövetségi bíróságtól, amit valószínűleg meg is fog kapni. Az amerikai törvények értelmében ugyanis az ilyen „rendészeti akciókhoz” nem elég a Pentagon utasítása, hanem a megállított hajókra csak bírói végzés birtokában lehet felszállni. Így történt ez nemrégiben is, amikor a Marinera nevű orosz „árnyékhajót” vették birtokba amerikai tengerészgyalogosok Írország közelében.