A „Colectivos” nevű kiterjedt bűnözői hálózat űzőbe veszi azokat, akik örülnek a diktátor eltávolításának.
A Nicolás Maduro eltávolítását követő zavaros hatalmi helyzetben villámgyorsan törnek előre a szervezett bandák, amelyeket a volt elnök évek óta használt ellenfelei megfélemlítésére, elrablására vagy meggyilkolására. Szolgálataik fejében a hatóságok nem csak elnézték, de segítették is őket a különféle bűncselekmények elkövetésében, így a váltságdíjak és védelmi pénzek szedésében, a prostitúciós hálózatok futtatásában, de főként a drogkereskedelemben, együttműködve kolumbiai és más dél-amerikai bűntársaikkal.
A legnagyobb destabilizációs tényező
Az elnöki rendszer vonzáskörében kialakult egy extrém módon erőszakos, nem legális fegyveres csoportosulás, amelyre nézve Maduro eltűnése azzal a veszéllyel jár, hogy nem tudják majd szabadon folytatni jövedelmező cselekményeiket. Ilyen végkifejletet bármi áron meg akarnak akadályozni.
A tipikusan motorkerékpárokon közlekedő felfegyverzett férfiak jelenléte, akiket a kormány nem hivatalos elnyomó fegyverként használ, arra utal, hogy a Maduro-hívek kétségbeesetten próbálják fenntartani az ország feletti hatalmukat. Ennek elvesztése hatalmas csapás lenne számukra, ezért üldözőbe vesznek mindenkit, aki örömmel fogadná a rezsimváltást.
A bandák olyan közhangulat kierőltetésén dolgoznak, hogy a következő választásokon is a Chávez-Maduro rendszer maradjon hatalmon, akár az átmeneti elnökasszony vezetésével, vagy bárki mással, aki folyamatosságot jelent a számukra. (Múltjukról és katonai erejükről cikkünk második felében adunk képet.)
A fővárosba vezető autópályák csomópontjain az elmúlt napokban Kalasnyikovokkal felfegyverzett férfiak állítják meg a sofőröket, hogy átkutassák a telefonjukat és az autójukat, miközben civil ruhás, álarcos vagy acélsisakos fegyveresek tömegei járják az utcákat és vizsgálják át a boltokat, melyek közül több be is zárt a zaklatás miatt. A Colectivók véletlenszerűen állítanak meg embereket, kérdőre vonva őket, hogy mit gondolnak Donald Trump akciójáról, és ha a válasz nem meggyőző, vagy valami gyanúsat találnak a telefonjukban, abból komoly bajuk lehet.
A hétfőn kiadott szükségállapoti rendelet célja, hogy felszámolja az amerikai művelet nyilvános ünneplését. Az utasítás szerint „a rendőrség azonnal kezdje meg az országos keresést és fogjon el mindenkit, aki részt vett az Egyesült Államok fegyveres támadásának előmozdításában vagy támogatásában”.
A kemény jogszabály arra utal, hogy az elnök eltávolítása után is a rendszer igyekszik érintetlen maradni, és az Egyesült Államok jelenleg törököt fog az ideiglenes elnökkel, aki a Maduro-rendszer második oszlopának számít Venezuelában.
María Corina Machado, a venezuelai ellenzék vezetője és a Nobel-békedíj kitüntetettje azt mondta, hogy a milícia általi elnyomás „igazán riasztó, és hogy az országnak mielőbb át kell térnie a demokratikus átmenetre. Delcy Rodriguez [az alelnök] a kínzás, az üldöztetés, a korrupció és a kábítószer-kereskedelem egyik főszereplője, aki Oroszország, Kína és Irán fő szövetségese és összekötője, de biztosan nem olyan személy, akiben a nemzetközi befektetők megbízhatnának, és a venezuelai nép is teljesen elutasítja” – mondta Machado a Fox Newsnak.
Machado is reménykedik abban, hogy az elrabolt elnök New York-i perében a koronatanúként szereplő egykori venezuelai kémfőnök, a „Csirke” gúnynévvel illetett Hugo Carvajal olyan bizonyítékokkal szolgál, amelyek végleg elzárják az utat a Maduro visszatérésének esélye előtt. A Csirke már tavaly bűnösnek vallotta magát az amerikai bíróság előtt.
Kaotikus hetek várhatók
A kormány rendelkezésére hivatkozva járják a Colectivos bandái az utcákat, hogy megtalálják azokat a venezuelaiakat, akik támogatják a megbuktatott elnök és felesége elfogását, és bíróság elé állítását az Egyesült Államokban. Egy névtelenséget kérő nő azt mondta a Telegraphnak, hogy többé nem hagyja el a házat a telefonjával, mert attól tart, hogy Maduro-ellenes üzeneteket vagy fényképeket kereshetnek rajta, ami a bebörtönzéséhez vezethet.
A félkatonai csoportok órákon belül el is fogtak 14 újságírót és médiaalkalmazottat, akik közül többen külföldi hírügynökségek munkatársai. A legtöbb újságíró holléte ismeretlen.
A közösségi médiában keringő videókon felfegyverzett férfiak láthatók, akik kijelentették, hogy nem engedik meg Donald Trumpnak és az amerikai „disznóknak”, hogy bejöjjenek és kifosszák az ország természeti erőforrásait. A felvételeken Diosdado Cabello belügyminiszter, Maduro közeli szövetségese is feltűnt, amint a felfegyverzett bandák tömegével pózol, akik azt kiabálják: „Mindig hűségesek, soha nem árulók!” (Mellesleg Cabello fejére 25 millió dolláros amerikai vérdíjat tűztek ki narkóterrorizmussal kapcsolatos vádak miatt.)
Kik a Colectivos?
A szervezet abból a folyamatból nőtt ki, amelyben a politikai lojalitás fontosabbá vált az intézményi kontrollnál. A Hugo Chávez-korszak elején még ideológiai és közösségi önvédelmi csoportként jelentek meg, főként baloldali aktivistákból verbuvált utcai bandák képében, azzal a feladattal, hogy védjék a „forradalmat” a belső ellenséggel szemben. Politikai és jogi státuszuk hasonló volt a náci SA-hoz, amely hivatalosan nem volt a rendszer része, de a hatalom igénybe vette őket a piszkos munkák elvégzéséhez, mindaddig, amíg szüksége volt rájuk.
Az állam révén fegyverhez, erőforrásokhoz és politikai védelemhez jutottak, miközben fokozatosan átvették a hatósági funkciókat a városi perifériákon, ahová a hivatalos rendőrség nem szívesen tette be a lábát. Caracas szegénynegyedeiben (Catia, 23 de Enero) ők látják el a rendfenntartást, gyakran az egyetlen törvényt képviselve ezeken a területeken.
Ez a félig formális státusz tette lehetővé, hogy az állami erőszak kiszervezett eszközei legyenek, és ha valahol brutalitás történt, az nem a hadsereg vagy a rendőrség, hanem a „felháborodott civilek” nevében jelent meg.
Idővel a Colectivos ugyanarra az útra lépett, mint számos más latin-amerikai félkatonai struktúra. A gazdasági összeomlás során egyre több ellenállási csoport kapcsolódott be az illegális gazdaságba, a zsarolásokba, a csempészetbe és a regionális drogútvonalak védelmébe.
A Colectivos fejlődése hasonlít a kolumbiai FARC, vagy a perui Sendero Luminoso és a Túpac Amaru mozgalom történetéhez, amikor az ideológiai harcot fokozatosan váltotta fel a drogkereskedelem, a csempészet és a fegyveres területkontroll.
A venezuelai eset sajátossága viszont az, hogy az átalakulás nem az állammal szemben, hanem éppen az állam peremén ment végbe. A Colectivos a katonai–politikai elit védett hátországában lett a narkólogisztikai rendszer működtetője és a „kiszervezett erőszak” szolgáltatója.
Mekkora az elrettentő erejük?
Katonai értelemben a Colectivos nem jelentene érdemi kihívást az Egyesült Államok számára. Nincs nehézfegyverzetük, integrált parancsnoki irányítási rendszerük, amely akár rövid ideig is ellenállóvá tenné őket egy domináns haderővel szemben.
Ugyanakkor épp ez teszi őket rendkívül veszélyessé egy esetleges invázió során, mert azt tennék, amihez legjobban értenek, és városi térben, civil környezetben, az informális hálózatokra támaszkodva alkalmaznának erőszakot. Az ellenük folytatott küzdelmet megnehezítené, hogy nincs országos szintű, megnevezett vezetőjük vagy akár csak hivatalos szóvivőjük, és ilyen soha nem is volt. A tudatosan decentralizált, sejtalapú és mobilon mozgósított struktúra arra szolgál, hogy ne legyen levágható fej, ne legyen olyan személy, akinek a kiiktatásával a hálózat megbénulna.
A Colectivos nem a hatalom megragadására tör és nem is akar kormányozni, hanem elsősorban elrettenteni. Emiatt nehezen térképezhető fel, nem lehet vele tárgyalni, és válsághelyzetben teljesen kiszámíthatatlan. Egy amerikai inváziót nem tudnának megállítani, de képesek lennének elérni, hogy annak ára a venezuelai társadalom és a demokraták számára ijesztően magas legyen.
A jelen politikai állás
Az ország alkotmánya előírja, hogy 30 napon belül választásokat kell tartani, ha az elnök „tartósan elérhetetlenné” válik. A Legfelsőbb Bíróság azonban Maduro távollétét ideiglenesnek nyilvánította, és iIlyen esetben az alelnök legfeljebb 90 napra átveszi a hivatalát. Ez az időszak a Nemzetgyűlés engedélyével hat hónapra is meghosszabbítható.
A következő három hónapban ezért fokozott terror és politikai káosz fenyeget az országban, aminek a Colectivos lesz az egyik főszereplője.