A Lockheed Martin bejelentése szerint 2025-ben rekordot döntött: 191 darab F-35 Lightning II harci gépet szállított le, meghaladva a korábbi 142-es éves csúcsot. Ez a szám tükrözi a típus iránti globális kereslet növekedését.
A gyártás felpörgetése azt eredményezte, hogy az előállítás gyorsasága már ötszöröse bármely más szolgálatban lévő vadászgépének. A típus kombinálása az XQ-58A Valkyrie pilóta nélküli harci légi rendszerrel egy még intelligensebb és gyorsabb csapatot hozott létre.
A legújabb kombinációt már tavaly november végén bemutatták.
Az ok: a növekvő geopolitikai feszültség és a modernizációs szükségletek
A világban több régióban nőnek a fegyveres konfliktusok és biztonsági kihívások, ami a légierők modernizációs igényeit is fokozza. Az F-35 ötödik generációs, lopakodó képességei, szenzorai és hálózati integrációja olyan képességeket nyújt, amelyek ma nélkülözhetetlennek számítanak a légifölény és fenyegetés-érzékelés terén.
A típus jelenleg több mint 12 ország légierejében van szolgálatban vagy rendelés alatt, és további országok bővítik a megrendeléseiket
A NATO-országok: Olaszország, UK, Dánia, Norvégia, Belgium, Finnország – ezeknél a meglévő flották bővítése és korszerűsítése a fő szempont. Jelentős kapacitásokat rendelnek meg tartalék-célokra, mint futóműveket és motorokat.
Az új NATO-jelentkezők között van Románia és Lengyelország. Törökország hosszabb ideje keservesen pályázik a típusra, de esetében komoly politikai ellenérdekek gátolják a beszerzést.
Újabban állandó igény a kísérő drónokkal kapcsolatot tartó új szoftverek vásárlása, hogy egy adott gép kísérő és biztosító flotta közepén repülhessen, ami növeli a repülő biztonságát és tájékozódóképességét.
Japán, Dél-Korea és Izrael a feladat a regionális erőkkel szembeni légi fölény és elrettentés. Kanada és Ausztrália a modernizációs programok keretében gondolkodik ebben a típusban.
Az USA megkezdte egy első, stratégiai szintű F-35-ös eladási folyamatot Szaúd-Arábiának, ami a regionális erőegyensúlyt is érinthet, bár a hardver-képességek részletei korlátozottak.
Ugyancsak folynak tárgyalások az Egyesült Arab Emirátusokkal 45 gép beszerzésére, de Izrael ellennyomása miatt ebben az esetben is korlátozások várhatók a hardverben és a szoftverekben egyaránt.
Mely harcterekre vagy válságzónákra szánják?
Az F-35 elsődleges szerepe a légi fölény biztosítása és elrettentés több potenciális konfliktuszónában.
Elsősorban ilyen a NATO keleti szárnyán az orosz fenyegetéssel szembeni elrettentés. Lengyelország felett ezek a gépek szálltak fel az őszi orosz drónbeberepülések alkalmával.
Az Ázsia-Csendes-óceán térségben Kína növekvő katonai ereje elleni levegő-tengeri dominancia a cél. A Közel-Keleten Irán és regionális instabilitás a vezető szempont (pl. Perzsa-öböl, Gázai övezet, Vörös-tenger, Jemen).
A gyártó egyes kommunikációiban konkrét példákat is említett arra, hogy az F-35-ösök valós műveletekben is alkalmazásra kerültek 2025-ben, köztük légvédelem-elnyomó feladatokban és drónfenyegetések elleni fellépésben, de megjelentek az Izrael-Irán 12 napos háborúban, Libanonban, valamint Szíria felett is. Az ISIS állásai elleni legutóbbi amerikai csapást is F-35 gépek végezték Szíriában.
Az F-35 tipikusan olyan ellenségekkel és fenyegetésekkel szemben értékes, amelyek fejlett légvédelmi rendszereket és hálózatokat üzemeltetnek, más vadászgépekkel vagy légvédelmi rakétákkal rendelkeznek, vagy összetett elektronikai harc- és információs környezetet hoztak létre.
Az amerikai védelmi költségvetésben és stratégiai tervekben egyre nagyobb hangsúly esik pilóta nélküli eszközökre (drónokra), különösen hálózati, felderítő és alacsony költségű harci képességekben, de ez nem teszi a típust “elavulttá”.
A modern harctéren a drónok és a pilóta-vezérelt gépek komplementer (geyüttműködő) szerepet játszanak, amiben a drónok a felderítésre koncentrálnak, vagy fizikailag védik a főgépet, maga az F-35 pedig elektronikai hadviseléssel, hálózati csatákkal, mély csapásméréssel és légifölény-harc cal foglalkozik. Ezek olyan küldetések, ahol a pilóta és egy komplex szenzorrendszer együttes döntéshozatala döntő lehet.
Emiatt a pilóta nélküli rendszerek térnyerése nem jelenti azt, hogy a “nehézfegyverek”, mint az F-35, már nem kellenének — inkább egy többdimenziós, egymást kiegészítő eszköztár részei.
A 2025-ös rekord-szállítás egyszerre szól a globális biztonsági környezet változásáról és arról, hogy az F-35 program már nem csak egy fejlesztési projekt, hanem kiérlelt haditechnikai eszköz. A növekvő gyártási volumen mögött földrajzilag és stratégiailag különböző vevők állnak, akik a 21. századi kihívásokra keresnek válaszokat.