Tényleg létezik a „gyilkos kapcsoló”, és Amerika leállíthatja szövetségesei F-35 vadászbombázóit?

Túl nagy lett a függőség?

HIRDETÉS

Szaporodnak a kérdések Kanadában és Európában azzal kapcsolatban, hogy a csúcskategóriás amerikai fegyverek (például az F-35 Joint Strike Fighter vadászgép) vásárlása bölcs stratégiai választás-e a nyugati országoknak.

A trumpi globális politika első nyugtalanító jelei már éreztetik hatásukat, és a fegyveripar nagyon érzékeny a kisebb változásokra is. Joachim Schranzhofer, a Hendsolt német fegyvergyártó cég kommunikációs vezetője a Bild című lapnak azt mondta, hogy az F-35 gépekbe telepített gyilkos kapcsoló, az úgynevezett "kill switch" több, mint pletyka, és az Egyesült Államok képes távolról befolyásolni a szoftverfüggő vadászgépeket.

A kapcsoló alatt természetesen nem egy rejtett gombot kell érteni, amit a szerelők úgyis megtalálnának, hanem valamilyen kódot, beágyazva az F-35 több millió programsorába. Az is nyilvánvaló, hogy egy ilyen beavatkozást nem Donald Trump rendelt el, hanem már előtte is létezett, de most élesebben merül fel a szövetségesi hangulat romlása miatt.

A típust gyártó Lockheed Martin váltig állítja, hogy a kapcsoló nem létezik, és a vásárlók folyamatosan hozzájutnak a szoftverek frissítéseihez, csakhogy eközben azt is elismerték, hogy a gépek az Egyesült Államok által biztosított adatkommunikációra támaszkodnak. „A teljes függetlenség ezen a téren nem lehetséges, még az európai rendszerekben sem” - közölte a gyártó, egyik szóvivőjük pedig hozzátette, hogy ez a fegyver nem valami olyasmi, mint egy ágyú, amit megvásárolnak, aztán úgy lövöldöznek vele összevissza, ahogy a kedvük tartja.

A puszta lehetőség is nyugtalanító, mert alkalmazása politikai döntés lenne

A modern vadászgépek tartalmaznak olyan rejtett hardver-részleteket, melyeket csak az amerikai mérnökök ismernek teljes mélységükben. Egy háttérben futó frissítés is beépíthet olyan lehetőséget, hogy a gép bizonyos funkciói kikapcsolhatók (pl. fegyverrendszerek, radar, kommunikáció).

Japán és Dél-Korea eleve úgy vásárolta meg a gépeket, hogy tudomásul vette a távoli beavatkozás lehetőségét, ha például Amerika engedélye nélkül Kínára vagy Észak-Koreára támadnának. Az Emirátusok is korlátozott autonómiát kapott, hogy a technológia ne kerülhessen orosz vagy kínai kézbe, Izrael viszont egyedi, Adir-verziójú F-35-öt kapott, amely nem függ teljesen az USA-tól, így esetükben a beavatkozás veszélye kisebb.

Rasmus Jarlov, a dán parlament védelmi bizottságának tagja és a grönlandi ügyek képviselője nemcsak célozgat, hanem nyíltan kimondja az X-en, hogy Dánia F-35 vásárlása kockázatokat rejt.

„Könnyen el tudok képzelni egy olyan helyzetet, amikor az USA követelni fogja Grönlandot Dániától, és azzal fenyegetőzik, hogy hatástalanítja a fegyvereinket, és hagyja, hogy Oroszország megtámadjon minket, amennyiben (és ezt abban a helyzetben is meg fogjuk tenni) nemet mondunk nekik. Az amerikai fegyverek vásárlása olyan biztonsági kockázatot jelent, amelyet nem tudunk vállalni, az elkövetkező években pedig hatalmas beruházásokat fogunk végrehajtani a légvédelemben, a vadászgépek terén, a tüzérségben és más fegyvernemekben, és ha lehet, kerülnünk kell az amerikai fegyvereket” – írja a konzervatív dán politikus.

Mark Cazalet, az Európai Biztonsági és Védelmi Magazin főszerkesztője az Euronews Nextnek elmondta, hogy nem ismer szilárd bizonyítékot arra nézve, hogy létezik a gyilkos kapcsoló, de „nem esik kívül a lehetőség határain”, hogy a repülőgép-szoftvereket blokkolják vagy befolyásolják. A szakember szerint egy kiélezett konfliktus során nincs is feltétlenül szükség rejtett kapcsolóra, mert egyszerűen visszatarthatják a lőszert és a pótalkatrészeket. 

A mérgező bizalmatlansági folyamat hatással lehet a Lockheed Martin által gyártott F-16 típus külföldi értékesítésére is. Ahogy Oroszország ukrajnai háborúja kibontakozott, világossá vált, hogy a NATO-nak erőteljes lépésváltásra van szüksége, és nem csak a keleti szárnyon, ahol még mindig túl nagyok a készletek a szovjet korszak (kevésbé ütőképes) fegyvereiből.

Ezzel párhuzamosan egyre fontosabb tényező lesz a teljes és csorbítatlan szövetségesi bizalom, sőt annak erősítése, nem pedig az aláaknázása. A katonai stratégák számára a legfontosabb kérdés, hogy az Egyesült Államok megakadályozhatja-e más országok által üzemeltetett F-35-ök használatát, ha politikailag ezt a lépést választja, és a válasz többnyire az, hogy igen, képes lehet erre.

Kérdés az is, hogy lehet-e és szabad-e a terhet kizárólag amerikai repülőgépek szárnyaira rakni?

Egyes német katonai tisztviselők már nyílt aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy az amerikaiak ellenőrizhetik az ország egyik újonnan beszerzett kifinomult fegyverét. Berlin 2022-ben 10 milliárd euróért vásárolt 35 darab F-35A Lightning II gépet, melyeket tavaly további nyolc követett.

Összességében Kanada, Japán, Dél-Korea és az európai NATO-tagok birtokában már több mint 200 darab van a kulcsfontosságú fegyverből, ezért elmondható, hogy a nyugati védelmi rendszer rohamosan áll át a típusra.

Az F-35 Joint Strike Fighter a család összes kimagasló tulajdonságát egyesíti egyetlen repülőgépben. Ezek ára 85 millió dollár (78 millió euró), de akár 150 millióra is ugrik, ha a kapcsolódó infrastruktúrát és a pótalkatrészeket is beszámítjuk.

Európában Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország és Svájc flottájában vannak F-35-ök, és decemberben Románia is aláírta a vételi megállapodást a Lockheed Martinnal. A várakozások szerint az évtized végére a típus 550 különféle változata lesz üzemben 10 európai országban, miáltal a függőségi tényező tovább növekszik.

A legújabb modell az F-35B Lightning II, a függőleges felszállásra képes változat, amely még nincs használatban Európában, de már történt közös próba vele az amerikai és a brit flotta hadgyakorlatán. Ez a legdrágább légi fegyverrendszer, melyet az Egyesült Államok valaha gyártott, a program becsült élettartamra szóló költsége meghaladja az 1,7 ezer milliárd dollárt.

Gyanakvást ébresztett a Kanadával való huzakodás

Egyes NATO-országok most újra átgondolják, hogy védelmüket teljesen az Egyesült Államokban gyártott rendszerekhez kössék-e, és potenciálisan európai repülőgépeket fontolgatnak.

A nyugtalanság egy fontos F-35 partner feldühítésével kezdődött Kanada személyében, aki ellen Trump kereskedelmi háborút indított, és gazdasági kényszerrel fenyegetve akarná az 51. amerikai állammá tenni. Mark Carney új kanadai miniszterelnök ezért felkérte Bill Blair védelmi minisztert, hogy vizsgálja felül az F-35-ök vásárlását, noha Kanada fejlesztési partnere volt az Egyesült Államoknak a vadászgép történetében.

Portugáliában a leköszönő védelmi miniszter azt mondta, hogy Washington „utóbbi megnyilatkozásai” az F-35-ök vásárlásának újragondolására kényszerítették. Portugália különféle lehetőségeket fontolgat az F-16-osok lecserélésére is. „Aki vadászgépet vesz, az egyben kapcsolatot is vásárol az Egyesült Államoktól” – egyszerűsíti le a helyzetet Winslow T. Wheeler, aki három évtizedet töltött az Egyesült Államok Kongresszusának védelmi bizottságaiban. Ha a kapcsolat megromlik, az a gépek iráni bizalmat is rombolja.

A Trump-adminisztráció közelmúltbeli megnyilvánulásai az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban felerősítették a félelmeket, hogy Washingtonnak lehetnek módszerei, hogy a neki tetsző magatartásra kényszerítésére vásárlóit egy jövőbeni harci helyzetben. Wheeler szerint az Egyesült Államok által vezérelt technológiai folyamatos frissítéseket igényel a harci felhasználáshoz, és ha ezek késnek, az működésképtelenné tehet egy repülőgépet, vagy akár egy flottát is – mondja a szakértő.

Léteznek európai alternatívák, de nem elég erősek

A brit, német, spanyol és olasz haderő részét képező Eurofighter Typhoont védelmi társaságok konzorciuma gyártja, amelynek tagjai az Airbus, a BAE Systems és a Leonardo.

A Saab Gripen, az Eurofighter Typhoon és a Dassault Rafale eladásai növekedhetnek, ha más országok úgy döntenek, hogy lemondanak az F-35 vásárlásáról. De egyik sem rendelkezik annak magasfokú lopakodó képességeivel.

A Gripen vásárlói a gyártó Svédország, valamint Csehország, Magyarország, Dél-Afrika, Brazília és Thaiföld. Ez a típus lényegesen olcsóbb, mint az F- 35.

A francia gyártású Dassault Rafale ikerrepülőgépet a francia fegyveres erők egyes ágai használják. Fő vásárlói Egyiptom, India, Katar, Görögország, Horvátország, az Egyesült Arab Emírségek, Szerbia és Indonézia.

David Jordan, a londoni King’s College védelmi kutatója szerint korábban az európai vezetők úgy érezték, hogy könnyebb és költséghatékonyabb az amerikai védelmi iparra támaszkodni a fejlett fegyverekhez való hozzáférésben ,csakhogy most fordulópontot jelenthet a Trump-adminisztráció Európától való eltávolodása. Jordan úgy véli, hogy a kontinensnek össze kell vonnia pénzét és erőforrásait a kutatás-fejlesztés, a gyártás és a logisztika területén, ami gyakran akadozó pont az országok között. Azonban Jordan szerint egy évtizeden belül „az európai védelmi ipar nagyon is képes megépíteni azt, amire szüksége van.”

Emmanuel Macron francia elnök fokozza erőfeszítéseit, hogy rávegye a szövetségeseket, hogy váltsanak európai védelmi vállalkozókra és fegyverrendszerekre, többek között Rafale vadászgépeket felajánlva az F-35 helyett. Ha az európaiak növelik a termelésüket, az nagyban befolyásolná a Lockheed Martin és más amerikai védelmi vállalatok eredményét. Jordan szerint ezért az amerikai védelmi vállalkozók is kezdenek aggódni Trump következő lépései miatt.