A NATO- és EU-tag Bulgária 2022-től nyújtott katonai segítséget Ukrajnának.
Bulgária a jövőben nem szállít fegyvereket saját hadseregének készleteiből Ukrajna számára – jelentette be szerdán Rumen Radev. A kormányfő egyúttal a háború lezárását célzó „diplomáciai megoldás” keresését sürgette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Bár a bolgár hadiipar továbbra is az egyik legfontosabb lőszerszállító marad Kijev számára, Radev közölte, hogy a kormány „véget vet a bolgár hadsereg fegyverkészleteiből történő szállításoknak Ukrajna részére”.
„Már eleget adtunk, miközben országunk továbbra is elszenvedi ennek a véres háborúnak a társadalmi és gazdasági következményeit” – mondta a kabinetülés előtt újságíróknak.
A Moszkvával való párbeszédet korábban is szorgalmazó, Oroszországgal szemben viszonylag barátságos álláspontjáról ismert Radev májusban lépett hivatalba, miután pártja parlamenti többséget szerzett a választásokon.
A miniszterelnök szerint „meg van győződve arról, hogy az ukrajnai háború békés rendezése nem érhető el katonai eszközökkel”.
„Ezért ismét egy átfogó és reális megközelítést sürgetünk a konfliktus kezelésében, valamint a diplomáciai megoldás keresését” – tette hozzá.
Radev kijelentései egybecsengenek Dimitar Sztojanov keddi nyilatkozatával. A védelmi miniszter szerint a háború nem a csatatéren fog eldőlni.
„Amit látunk, az egy felőrlő háború, és bármennyi fegyvert is halmoznak fel a felek, annak egyetlen eredménye az emberéletek elvesztése lesz” – mondta.
„Ukrajnának több emberre van szüksége, nem több fegyverre. Fegyverekből elegendővel rendelkezik, ezért nem tervezzük további fegyverek átadását az ukrán hadsereg számára.”
A NATO- és EU-tag Bulgária 2022 óta nyújt katonai támogatást Ukrajnának, miután Oroszország teljes körű inváziót indított szomszédja ellen.
A főként szovjet eredetű haditechnikai eszközökből álló szállítmányok jelentős szerepet játszottak a háború korai szakaszában. A belpolitikai viták miatt ezek a szállítások többnyire harmadik országokon keresztül jutottak el Ukrajnába.
Sztojanov szerint eljött az ideje annak, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek „egy mindkét fél számára elfogadható, igazságos béke érdekében”.
„Természetesen az Európai Unió szerepe rendkívül fontos” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU nehezen tölthetné be a közvetítő szerepét, mivel maga is támogatta Ukrajnát a háború során.
A védelmi miniszter bejelentette azt is, hogy Bulgária 2030-ig a GDP 5 százalékára kívánja emelni védelmi kiadásait.
Bulgária korábban többek között légvédelmi rendszereket és föld-levegő rakétákat adott át Ukrajnának a bolgár hadsereg készleteiből. Az ország ezért kompenzációt kapott az Európai Unió European Peace Facility nevű alapjából.
Miközben több bolgár kormány is hangsúlyozta vonakodását a közvetlen fegyverszállításoktól, az ország hadiipara továbbra is az egyik legfontosabb lőszerbeszállítója Ukrajnának.
A jobbközép GERB, amelyet a korábbi miniszterelnök, Bojko Boriszov vezet, bírálta a katonai támogatás leállításának tervét. A párt szerint ez aláássa „a Bulgária mint szövetséges iránti bizalmat”.