A gázai Hamász már két hete elvesztette operatív katonai parancsnokát, majd tegnap a legfőbb politikai vezetőjét is, Iszmail Hanijeh személyében. A libanoni Hezbollah rakétaparancsnoka is tegnap veszett oda Bejrútban.
A goláni focipályát ért és gyermekeket is meggyilkoló támadás után a csapás üzenet is, hogy a terrorista vezetők sehol nem érezhetik magukat biztonságban, noha Izrael eddig hivatalosan nem vállalta magára az akciót.
A Hanijehet ért merénylet (amiben a Forradalmi Gárda egyik testőre is életét vesztette), a legvédettebbnek gondolt Teheránban esett meg, ráadásul az új iráni elnök, Maszúd Peszeskján beiktatásának során.
Egy szaúdi forrás szerint Hanijehet a fürdőszobájában érte a precíziós találat. A nem igazolt hírek távvezérelt RPG-gránátról, de tengeralattjáróról indított rakétáról is szólnak. Utóbbi kevésbé valószínú, mert akkor a fegyvernek 700 kilométernél többet kellett volna utaznia. A nyílt forráskódú hírszerzési oldalak szerint a támadás Irán területén belülről indult.
Hanijeh az Irán által szervezett „ellenállási tengely” más magas rangú tagjaival volt jelen, ide értve a gázai Hamászt, a libanoni Hezbollahot és a jemeni hútikat.
Különösen figyelmeztető jel nem csak a terrorvezetőknek, de magának Iránnak is, hogy a rajtaütés az Iráni Forradalmi Gárda egyik védett rezidenciáján történt.
Ezzel a Hamásznak gyakorlatilag nem maradt a nemzetközi téren ismert vezetője, hiszen Hanijeh volt az, aki már 15 éve Katarban, Bejrútban, Ankarában, Moszkvában, Pekingben és a világ más pontjain képviselte a terrorszervezetet, szívósan és sikeresen gyűjtögetve számára a támogatásokat.
Mi több, Hanijeh testesítette meg a palesztin társadalmon belül a Hamász politikai súlyát, olyannyira, hogy egy időben a Palesztin Hatóság miniszterelnöki posztját is betöltötte.
Haláláig listavezetője volt a Hamász képviselőcsoportjának a palesztin törvényhozásban is, így befolyása nem csak Gázára, hanem Ciszjordániára is kiterjedt.
Ugyanakkor egyértelműen Teherán bábja volt
A Hamász többször is elismerte és világossá tette, hogy politikailag, katonailag, pénzügyileg és eszmeileg az iráni rendszer alárendeltje és csatlósa. Hanijeh többször személyesen is megköszönte ezt a támogatást, és hangsúlyozta, hogy a Hamász már rég nem létezhetne Teherán oltalma nélkül.
2011 óta Hanijeh 18 alkalommal látogatott el Ali Khamenei ajatollahhoz, Irán legfőbb papi vezetőjéhez, és élénk kapcsolatban állt a Nyugat-ellenes világ több vezetőjével. Jelenleg szinte elképzelhetetlen, hogy ezt a hálót ki tudja tőle átvenni.
Hanijeh 1962-ben született a Gázai övezettől északra található Shati menekülttáborban, palesztin szülők gyermekeként, akiket 1948-ban telepítettek ki otthonukból. Gyermekként az ENSZ palesztinokkal foglalkozó ügynöksége, az UNRWA iskolájában arab irodalmat, amit folytatott a Gázai Iszlám Egyetemen.
Az izraeli hadsereg többször is letartóztatta, és az 1980/90-es években hét büntetést töltött le izraeli börtönökben. Hanijehet terrorcselekmények szervezésével, gyilkosságok elrendelésével és erőszakos cselekményekben való közreműködéssel vádolták meg.
Gázai politikai pályáját Jaszin sejk, a Hamasz szellemi vezetője és alapítója segítette, akinek személyi titkáraként szolgált. Mindketten célpontjai voltak annak a 2004-es izraeli merényletnek, amely megölte Jaszint. Ettől fogva lett Hanijeh a Hamász mozgalom egyértelmű politikai vezére.
A jelenleg is zajló gázai hadműveletek során Haniyeh családját súlyos veszteségek érték, mivel meghalt a nővére és annak családja, két unokája, és április végén három fia is. A veszteségek ellenére is a harcok folytatására szólította fel a Hamász fegyvereseit.
A másik nagy csapás a libanoni Hezbollahot érte
Kedd egy egy izraeli öngyilkos drón eltalálta az a főhadiszállást, ahol Fuad Shakr (Shukr) dandártábornok is tartózkodott. A dél-bejrúti célpont helyszínén éppen a Dzsihád Tanács értekezlete zajlott, ami a Hezbollah legfőbb politikai tervező és döntéshozó fóruma.
Shakr nem a helyszínen, hanem egy közeli kórházban halt meg, ahol már nem tudtak segíteni rajta. A csapás további áldozatainak száma még bizonytalan.
Az elmúlt hetekben Izrael több csapásban is tizedelte a Hezbollah katonai vezetését, de a kedd esti volt az eddigi legsúlyosabb rajtaütés, ami azt jelzi, hogy Izrael és a Hezbollah viszonyában felszámolódnak a "vörös vonalak".
Izrael a történelem során már többször is intézett szárazföldi offenzívát Libanon ellen, melyek közül a legemlékezetesebb az Ariel Saron tábornok (későbbi miniszterelnök) által vezetett művelet volt, amely egészen Bejrútig eljutott (1982). Izrael akkor a PFSZ ellen támadó keresztény erőket támogatta.