Izrael nagyjából befejezte a gázai hadjáratot, bár még nem uralja teljesen az övezetet. Eddig sikerült elkerülni a kétfrontos harcot a libanoni Hezbollahhal, de ennek veszélye nagyon megnőtt az elmúlt napokban. Ha bekövetkezik, annak súlya messze meghaladná a gázait, közvetlen veszélyekkel Izraelre.
Egy libanoni háborúba az Egyesült Államok is beavatkozna
HIRDETÉSA gázai invázió kitörésekor Joe Biden amerikai elnök a körzetbe rendelte az USS Dwight Eisenhower csoportosítást, azzal az üzenettel, hogy ha a Hezbollah kihasználja az alkalmat Izrael megtámadására és a Hamász javára, akkor az USA gondoskodik ennek elhárításáról. A hátbatámadás el is maradt, de az incidensektől egyik fél sem fogta vissza magát.
A feszültség fennmaradt, csupán halasztódott
Csütörtöki beszédében Haszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője megduplázta a katonai fenyegetést, amibe már Ciprust is bevonta. Közlése szerint a Hezbollahnak több célpontja is van Izrael ellen, és nemcsak a szárazföldi szakaszon, de a Földközi-tengeren is.
"Az ellenségnek számítania kell ránk szárazföldön, tengeren és levegőben, mi pedig korlátok, szabályok és korlátok nélkül fogunk harcolni" - mondta a terrorhadsereg első embere, noha épp a napokban veszítette el két legfontosabb helyettesét.
A szaklapok elemzői szerint egy Izrael-Hezbollah háború legalább százezer katona halálával járna (20-80 arányban Izrael javára), egyben Dél-Libanon teljes gazdasági pusztulását eredményezné. A civil áldozatok és a menekülésre kényszerülők száma milliós nagyságrendű lenne, amit az amúgy is legyöngült libanoni gazdaság nem viselne el.
Az amerikai figyelmeztetést most felélesztette Bejrútban az elnök különmegbízottja, aki szerint 5 héten belül jelentős izraeli offenzíva várható, ha a Hezbollah nem hagy fel az észak-izraeli települések rakétázásával. Gáza óta mintegy nyolcvanezer izraelit kellett kitelepíteni otthonából, akik továbbra sem térhetnek vissza a fennmaradt napi fenyegetések miatt.
Amerikai megelégelte a terméketlen egyeztetéseket a Hamásszal
A hónapokon át tartó, hullámzó, és gyakorlatilag semmilyen eredményekkel nem járó fogolycsere-alkudozások arra figyelmeztetik Washingtont, hogy egy újabb konfliktust jobb megelőzni, mint lejátszani. Ennek érdekében küldte Libanonba Amos Hochstein elnöki megbízottat, hogy figyelmeztesse az ország vezető politikusait a hatalmas kockázatokra, ha Izrael támadásba lendül. A diplomata az ország miniszterelnökével is egyeztetett.
Az amerikai megbízott figyelmeztetett, hogy miután a gázai harcok szünetelnek, az izraeli tisztviselők teljes figyelmüket az északi határra kívánják fordítani, hogy visszaszorítsák a Hezbollahot a térségből. Az izraeli hadsereg kedd este közölte, hogy már jóvá is hagyta a libanoni offenzíva terveit. Aznap az IDF folyamatosan mért csapásokat a Hezbollah drónkilövő osztagaira – közölte a vezérkar.
Az utazó nagykövet szerdán tárgyalt Nabih Berri parlamenti elnökkel, aki egyben az Amal nevű terrorista milícia és radikális párt alapítója is, és fegyveresei szintén az izraeli határövezetben táboroznak. (Történelmi emlékezető, hogy Berri vezetésével az Amal fegyveresei 3,100 palesztin menekültet gyilkoltak le a "Táborok háborújának" nevezett konfliktusban 1985-ben.)
Az elnök fegyveresei több halálos áldozatot is elszenvedtek az elmúlt héten, amit a 86 éves Berri azzal indokol, hogy meg akarja mutatni a libanoni népnek, hogy nem csak az iráni gyökerű Hezbollah képes megvédeni az országot, hanem a "nemzeti erők" is jelen vannak.
A Hezbollah és a szintén síita Amal pozícióharca tovább bonyolítja a helyzet átláthatóságát. Berri gyakran figyelmezteti saját síita táborát arra, hogy a Hezbollah nem nemzeti erő, hanem egy betelepített iráni proxy, aki nem az ország érdekeit képviseli. Viszont Izrael nem tud különbséget tenni a két szervezet fegyveresei között, ezért mindkettőre csapásokat mér.
Az elmúlt két hétben Izrael fokozta a Hezbollahra gyakorolt nyomást
Effi Eitam nyugalmazott izraeli tábornok úgy számolja, hogy a gázai háború és az ahhoz kapcsolódó viták és elágazó konfliktusok még legalább 3 évig fognak tartani. Szerinte Izrael végzetes hibát követne el, ha ez idő alatt mellőzné az északról fenyegető veszélyeket, és továbbra is csak a Gázával kapcsolatos feladatokra koncentrálna.
Ide vág, hogy Netanjahu háborús vészhelyzeti kabinetjének felbomlását az is okozta, hogy partnere szerint nem mutatott be komplex védelmi stratégiát a poszt-Gáza helyzetre, hanem inkább az övezet majdani kormányzásra összpontosított. A szakítás okai között Beni Ganc a Hezbollahhal és Libanonnal kapcsolatos kétségeket is megemlítette.
A volt védelmi miniszter értékelése szerint a Hezbollah személyében a Hamásznál nagyságrendekkel erősebb és felszereltebb ellenféllel kell számolni, ezért ennek megfelelően már most erősebb terveket és eszközöket is elő kell készíteni, amiket hiányolt.