Vance szenátor több interjúban és kongresszusi beszédben is elmondta, hogy szerinte Ukrajna nem globális probléma, és inkább Európának lehet fontos, de Amerikának kevésbé. Kínát a legsúlyosabb kihívásnak tartja, Izraelnek pedig engedné, hogy fejezze be Gázában, amit elkezdett.
HIRDETÉSAz amerikai alkotmányos rendszer az elnök kezébe helyezi a külpolitika irányítását, sőt, egy ősrégi törvénnyel (Logan Act, 1799) meg is tiltja, hogy bárki más beleüsse az orrát. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az elnök ne adhassa ki ezt a reszortot kormányzata valamelyik tagjának, elfogadva az illető koncepcióját és döntéseit.
Így volt ez Nixon elnök idején Henry Kissingerrel, vagy később Carter elnök idején Cyrus Vance-szel (aki csak névrokona Trump alelnökjelöltjének). Barack Obama mandátumai során John Kerry is legalább annyira arca volt az amerikai külpolitikának, mint az elnök.
Rettenetes hír ez Ukrajnának, mondják az elemzők
Trump új segédje erőteljes ellenzője Ukrajna katonai támogatásának, aminek többször is hangot adott. A társ nagy valószínűséggel abba az irányba befolyásolná Trumpot, hogy az „Amerika első” jelszava alatt új külpolitikai fejezetet nyisson, és megegyezzen Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború befejezéséről. Ez a felfogás az exelnök eddig megismert nézeteivel teljesen egybevág.
„Vance kiválasztása mindent elmond, amit tudnunk kell arról, hogyan akar Trump Ukrajnához közeledni, ha egyszer elnök lesz. Mivel Ukrajna nem tagja a NATO-nak, megszakítja a katonai és gazdasági segélyezést, és Zelenszkijt tárgyalóasztalhoz kényszeríti Putyinnal” – írja Serhiy Kudelia politológus professzor, a Wilson Center munkatársa az X-en.
A kutató emlékeztet arra, hogy Trump egy percet sem óhajt várni Ukrajna-ügyben.
Megválasztása esetén Trump már novembertől „béke-brókerként” akar fellépni, nem bevárva a január végi beiktatást. Elképzelése szerint Fehér Házi beköltözésekor már kész megállapodás lesz a birtokában. Korábban erre célzott, hogy „24 órán belül” le tudja zárni a konfliktust.
Az elnökváltás periódusát a „béna kacsa”-időszakként szokták emlegetni, amikor a bukott elnök már óvatosan hoz jelentősebb intézkedéseket, noha elvileg és gyakorlatilag még ő a főnök. Trump viszont 2021-ben bebizonyította, hogy az ilyen szokások, időpontok és más 'formaságok' nem nagyon izgatják, és szeretne már megválasztásának éjszakájától elnökként viselkedni, ami plusz három hónap aktivitást kínálna neki.
Maga Zelenszkij ukrán elnök korábban azt nyilatkozta, hogy ha Donald Trumpnak valóban van megismerhető és garantálható béketerve, akkor azt nagyon szívesen megismerné, és hajlandó lenne találkozni vele még a választások előtt. Erre eddig nem került sor, és nincs is jele annak, hogy Mar-a-Lagóban ilyen terveket kovácsolnának.
Vance kiválasztása a legutolsó pillanatban történt, Elon Musk és Tucker Carlson nyomására
Donald Trump stábja tíz személynek küldött előzetes átvilágítási dokumentumot, mint lehetséges alelnök-jelöltnek a párosban (ticket), de csak a legutolsó percben döntött, amikor már a konvenció helyszínén volt Milwaukeeban.
A politikai pletyka szerint Elon Musk X-tulajdonos és Tucker Carlson volt Fox News műsorvezető sugallták neki, hogy nem a hazai ügyekben jártas személyre van szüksége, mert azt maga is ellátja, hanem a globális térben őt képviselő erős karakterre. Ez volt Vance, akit a legnagyobb támogatók (megadonorok) is szívesen láttak.
Mindez egy „utazó alelnök” képét vetíti előre, aki levenné az akkor már 79 éves Trump válláról a diplomáciával járó fizikai terheket, és a nemzetközi térben aktív és agresszív vezető szerepét játszaná, aki az elnök teljes meghatalmazásával mondja és teszi, amit.
Eddigi nyilvános megszólalásaiban Vance hevesen bírálta az Ukrajnának szánt amerikai segélycsomagokat, és tárgyalásokat szorgalmazott Oroszországgal, amit Ukrajna jelenleg nem hajlandó elfogadni. Mindezt összekapcsolta azzal a követeléssel, hogy az európai országok a GDP-jük nagyobb hányadát fizessék be a NATO-ba, mert „az Egyesült Államok már eddig is túl sokáig kínálta a biztonságot Európának”.
Vance egyben megvádolta a Biden-kormányzatot Izrael gázai háborújának „mikromenedzselésével”, és kijelentette, hogy Amerikának „lehetővé kell tennie Izraelnek, hogy ténylegesen befejezze a munkát” (azaz a Hamász teljes likvidálását).
Egyben Kína további visszaszorítását szorgalmazza, mondván, hogy Amerika „túl szűken koncentrál Európára”, és agresszív kereskedelmi korlátozásokat és a szellemi tulajdon fokozott védelmét sürgeti Kínával szemben.
Katonai téren viszont óvatosabb, és eddig nem említette, hogy az USA-nak növelnie kellene fegyveres jelenlétét az Indo-Pacific térségben. Megjegyzendő, hogy Kína katonai egyensúlyozásának tekintetében a demokrata és a republikánus felfogás nem áll túl távol egymástól, amit Lloyd Austin jelenlegi védelmi miniszter is hangsúlyozott legutóbbi szenátusi meghallgatása során.
HIRDETÉS„Vance plasztikusan képviseli az új jobboldalt, amely egyre erősödik a Republikánus Pártban. Sokkal nacionalistábbak, protekcionistábbak és bevándorlásellenesek. Trump volt az, aki ezt nagyrészt kezdeményezte 2016-ban, és Vance lett az egyik kongresszusi szószólója az utóbbi két évben” – mondja a The Guardiannak Emma Ashford, a Washingtoni Stimson Center stratégiai vezető munkatársa.
Ugyanakkor a republikánus párt (GOP) még mindig nem tekinthető gránitszilárdságú monolitnak Trump politikai alapzataként, mert a mérsékeltebb centrum nem minden kérdésben ért egyet maradéktalanul az elnökjelölttel. Példa erre, hogy – bár hosszas vonakodás után – a kongresszusi republikánusok megújították Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának csomagját, köszönhetően Mike Johnson házelnök kompromisszumos ajánlatainak.
Ugyanakkor kétségtelen az is, hogy Trump korábbi belső ellenfeleiből vagy kritikusaiból sokan átálltak a pártjára, és köztük van maga Vance is, aki 2018-ban heves ellenzője volt az elnök politikájának.
Sok minden fog múlni azon, amiről gyakran megfeledkeznek, hogy ősszel nem csak elnököt, de törvényhozást is választ Amerika, ezért kulcskérdés lesz a Kongresszus megváltozó összetétele, és a bekerülő új képviselők politikai álláspontja. Ebben a tekintetben valamivel bíztatóbb a kép Zelenszkij számára, mert a Gallup utolsó felmérése szerint valamelyest nőtt azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik szerint az USA nem tesz eleget Ukrajna megsegítéséért.
HIRDETÉSEbből az következik, hogy egy Trump-adminisztráció sem rúghatja fel egy perc alatt a már törvényben rögzített kötelezettségeket. Kivéve persze, ha valóban képes egy békeszerződést tető alá hozni.
Ami pedig a migráció kérdésének szigorúbb megítélését illeti, lábjegyzetként érdemes megemlíteni, hogy Vance felesége, Usha Chilukuri indiai bevándorlók gyermeke, aki sikeres ügyvéd San Diegóban, és férjét még a Yale egyetem jogi karán ismerte meg.