EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Felejtsük el a nukleáris leszerelést – most Kína húz bele az atomfegyverkezésbe

Hszi Csin-ping
Hszi Csin-ping Szerzői jogok AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Ferenc SzéFForeign Polivy & SIPRI
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egyre beláthatatlanabb távolságba kerül az általános nukleáris leszerelés lehetősége, de még az elterjedés (proliferáció) megakadályozása is. Jelenleg a kínai óriás az, aki minden más nemzetet meghaladó erővel fejleszti nukleáris kapacitásait.

Kiselejtezik a régebbi modelleket, de gyorsan szaporodnak a korszerűbbek és „okosabbak”

HIRDETÉS

„Miközben a globális nukleáris robbanófejek száma elvileg csökken, ahogy a hidegháborús fegyvereket fokozatosan szétszerelik, sajnálatos módon így is évről évre növekszik az aktív eszközök robbanóereje és hatékonysága” – mondta Dan Smith, a stockholmi Békekutató Intézet SIPRI igazgatója. Ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog, és felgyorsul az elkövetkező években.

Ami az elterjedést illeti, a következő 20 évben várható az atomhatalmak számának növekedése is. A nukleáris felfegyverkezésre képes országok között említik Németországot, Brazíliát, Dél-Koreát, Szaúd-Arábiát, Dél-Afrikát, de főként Iránt, aki már el is érte az urándúsítás katonai szintjét. Ezekben az országokban csupán politikai döntés kérdése, hogy rálépnek-e a nukleáris útra.

A globális feszültségek 50 éve nem látott páratlan növekedése elősegítheti az ilyen elhatározásokat, különösen azoknak az országoknak a részéről, melyek nem csatlakoztak a különféle korlátozó egyezményekhez, vagy a megváltozott világhelyzetben fokozottan veszélyeztetettnek érzik magukat, mint például Szaúd-Arábia vagy Dél-Korea.

Az intézet becslése szerint a kínai nukleáris fegyverek készlete 410-ről ötszázra nőtt 2023-ban, tehát egyetlen év alatt közel százzal. Peking nukleáris arzenáljának hirtelen bővítése jellemző vonása lett a nagyhatalmi státusz (harmadik világpólus) felé vezető törekvésnek.

Mire jó és mire kell a temérdek kínai atomfegyver?

Peking már a hidegháborús rivalizálás legintenzívebb időszakaiban fenntartott egy kicsi, de rendkívül sebezhető nukleáris erőt, amit megduplázott az utóbbi 3 évben, de nem csak mennyiségében, hanem műszaki tartalmaiban is.

A mostani terjeszkedés kihasználja, hogy az amerikai és orosz fegyvertárat még korlátozzák az Új START-szerződés számszerű korlátai, és a másodlagos nukleáris államok készletei befagynak, vagy csak fokozatosan nőnek. Tong Csao kutató, a Carnegie Intézet munkatársa szerint Hszi Csin-ping kínai vezető alapvető meggyőződése az, hogy a nukleáris fegyverek a „kínai hatalom bemutatásának” különleges eszközei az Egyesült Államokkal szemben, amely egyre ellenségesebb Pekinggel szemben.

Emlékezetes, hogy a Biden-kormány hivatalba lépése előtt Lloyd Austin védelmi miniszter-jelölt egyetlen stratégiai ellenfelet említett név szerint a Szenátusban, ez pedig Kína volt. Ugyanez a beszéd ma már Oroszországot és Iránt nevezné meg, ami jelzi a geopolitikai viszonyok teljes átrendeződését az elmúlt 3 évben.

Kína fejlődő nukleáris erői és célbajuttató kapacitásai (ICBM) egy stratégiai ellensúly kiépítését célozzák, hogy az Egyesült Államok alkalmazkodóbb álláspontot képviseljen Kínával szemben a globális vitákban. Tong szerint „a nagyobb nukleáris arzenál telepítése arra kényszerítené Washingtont, hogy őszintén tisztelje Pekinget, és óvatosabban járjon el vele szemben” békeidőben, de válság esetén is.

Kínai ICBM-felvonulás
Kínai ICBM-felvonulásMilitary Review

Ennél azért valószínűleg többről is szó van. 1949 óta alapvető nézet, hogy az erős nukleáris képességek egy vezető nemzet alapvető érdekeinek védelmét szolgálják, és a kínai vezetők az atomfegyvert nem csak alkualapnak, hanem politikai fegyvernek is tekintik, hogy távol tartsák az USA-t Tajvantól és a Dél-kínai-tengertől.

Kína nukleáris modernizációját leginkább egy ködös politikai vízió vezeti, mert konkrét katonai célokat nem fogalmaz meg. Emiatt a fejlesztések valódi célja átláthatatlan, és leginkább arra a nacionalista vágyra lehet következtetni, hogy az ország emelkedjen a legerősebbek sorába, és legyen részese a nukleáris paritásnak. Ez azt a képességet jelenti, hogy azonos pusztítást tudjon okozni, mint amekkorát ellenfele mér rá. Még akkor is, ha a kínai arzenál harcrakészségével kapcsolatban akadnak problémák.

Hszi elnök az új kínai repülőgéphordozó avatásán
Hszi elnök az új kínai repülőgéphordozó avatásánLi Gang/Xinhua

Ennek megfelelően Peking folyamatosan halad a nukleáris paritás felé, és ezt nem fogja abbahagyni mindaddig, amíg el nem ér valamiféle „stratégiai egyenértékűséget” az Egyesült Államok nukleáris erejével. A Pentagon adatai szerint a kínai csapásmérő képességek legalább 1,000 robbanófejre bővülhetnek 2030-ra. Ilyen arányú fejlesztésekre a másik két nagyhatalom nem lesz képes.

A katonai elemzések nem találnak olyan megfogható célt, hogy Kína használni akarja ezeket a fegyvereket. Még Tajvan esetében sem, hiszen jószerivel elképzelhetetlen, hogy atomcsapással sújtsa azt a területet, amit önmaga elválaszthatatlan részének tekint. A valódi használati kockázat Európa, Ukrajna, a NATO és Oroszország viszonylatában jóval magasabb. Jellemző különbség, hogy míg Kína sosem említette meg a nukleáris fegyver bevetésének lehetőségét, az orosz politika annál sűrűbben megteszi.

Noha az ország teljes nukleáris fegyverkészlete alacsonyabb marad, mint az Egyesült Államoké vagy Oroszországé, de vitathatatlanul a harmadik atomhatalommá lép elő a következő években, és fegyverzete elérheti az összes többi ország aktív arzenálját együttvéve - jósolja a békekutató szervezet.

Ugyanakkor az összes atomhatalom terveket készít vagy már lépéseket is tesz a nukleáris erők növelésére. Jelenleg bármely pillanatban 2100 rakéta áll azonnali bevetésre készen szerte a világban, túlnyomórészt amerikai vagy orosz silókban, bombázókon vagy nukleáris tengeralattjárókon.

Nem taktikai, hanem távlati gondolkodás

A Kínai Kommunista Párt elnökválasztó kongresszusán Hszi Csin-ping elnök azt a távlati célt jelölte meg, hogy 2047-re Kína érje el vagy haladja meg mindkét nagy vetélytársa katonai kapacitásait. A hagyományos fegyverzetek mellett ide a nukleáris erők is értendők. A kínai gazdaság jelenlegi sanyarú viszonyai ellenére sem látszik olyan szándék, hogy ezen a tempón csökkentenének. Sőt.

A Foreign Policy értékelése szerint Kína éles szemmel ismerte fel a két másik nagyhatalom relatív megtorpanását a nukleáris területen, és kihasználja bizonytalankodásukat a következő 50 év stratégiáit illetően. Az Egyesült Államok ritkábban nyilatkozik nukleáris terveiről és inkább a befagyasztás-csökkentés politikáját erőlteti, míg Putyin orosz elnök olyan vállalásokat jelent be, amelyekre egész biztosan nem lesz képes.

A kínai bővítés nem teljesen egyedi, mert akkor következik be, amikor más országok is készleteik bővítésén vagy modernizálásán iparkodnak – állapítja meg a SIPRI. Az intézet tájékoztatása szerint Észak-Korea, Franciaország és India az elmúlt évben lépéseket tett fegyverzete bővítésére, míg Izrael – amely hivatalosan nem ismeri el, hogy rendelkezik atomfegyverekkel – szintén készleteinek modernizálásán dolgozik.

Kína a küzdelmes gazdaság és a COVID-járványból való lassú kilábalás ellenére is folytatja jelentős védelmi beruházásait. Peking tavaly a költségvetés mintegy hat százalékát fektette be védelembe, és ez a 29. egymást követő év, amikor védelmi kiadásai nőnek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kína rendületlenül lopja az orosz haditechnikát, de Moszkvát ez nem zavarja

Üzemanyag helyett víz a rakétákban - Hszi nem ígér semmit a kínaiaknak

Hszi kínai elnöknek nem kell puccstól félnie, mert a közjó megvédi