Oroszország drónjai és ügynökei támadásokat indítanak a NATO-országokban, ezért Európa most azt teszi, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt: megtervezi, hogyan vágjon vissza - írja a Politico.
A megtorlás módozatairól szóló ötletek között szerepelnek a közös támadó kiberműveletek Oroszország ellen, a hibrid támadásokra való gyorsabb és összehangoltabb reagálás és Moszkvának való tulajdonításuk, valamint NATO vezette meglepetésszerű katonai gyakorlatok - mondta két magas rangú európai kormánytisztviselő és három EU-diplomata a Politicónak.
Az elmúlt hetekben és hónapokban orosz drónok repültek be Lengyelország és Románia légterébe, más rejtélyes drónok pedig zűrzavart okoztak a kontinens repülőterein és katonai bázisain - idézi fel a brüsszeli lap. Egyéb incidensek között szerepel a GPS-jelek zavarása, harci repülőgépek és hadihajók behatolása, valamint egy robbantás egy fontos lengyel vasútvonalon, amelyen katonai segélyt szállítottak Ukrajnába.
– nyilatkozta Florian Hahn német védelmi államtitkár a Welt TV-nek a múlt héten.
A hibrid támadások nem új keletűek. Oroszország az elmúlt években merénylőket küldött az Egyesült Királyságba politikai ellenfeleinek meggyilkolására, vádolták fegyverraktárak felrobbantásával Közép-Európában, megpróbálja destabilizálni az EU-t szélsőjobboldali politikai pártok finanszírozásával, részt vesz a közösségi médiában folyó háborúban, és megpróbálta felforgatni a választásokat olyan országokban, mint Románia és Moldova.
De a jelenlegi támadások mértéke és gyakorisága példátlan a Politico szerint. A pozsonyi székhelyű GLOBSEC agytröszt számításai szerint január és július között több mint 110 szabotázs és támadási kísérlet történt Európában, főként Lengyelországban és Franciaországban, Moszkvához kapcsolódó személyek részéről.
Bár Moszkva az EU-t és a NATO-t riválisaknak, illetve ellenségnek tartja, Európa nem akar háborút az atomfegyverrel rendelkező Oroszországgal, ezért ki kell találnia, hogyan reagáljon úgy, hogy elrettentse Moszkvát, de ne lépje át a Kreml vörös vonalait, ami nyílt háborúhoz vezethetne - írja a brüsszeli lap.
Az orosz provokációk gyakorisága megváltoztatta az európai reakciók hangnemét. Az egyre hevesebb retorika ellenére azonban még nyitott kérdés, hogy mit jelenthet pontosabban az izmosabb válasz.
A múlt héten Guido Crosetto olasz védelmi miniszter bírálta a kontinens "tehetetlenségét" a növekvő hibrid támadásokkal szemben, és bemutatott egy 125 oldalas tervet a visszavágásra. Ebben javasolta egy európai hibrid hadviselés elleni központ létrehozását, egy 1500 fős kibererőt, valamint mesterséges intelligenciára szakosodott katonai személyzetet.
"Mindenkinek felül kell vizsgálnia a biztonsági eljárásait" – mondta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter is november 20-án. "Oroszország egyértelműen fokozza hibrid háborúját az EU polgárai ellen."
Az olyan országok, mint Németország és Románia, megerősítették azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy lelőjék a repülőterek és katonailag érzékeny objektumok felett repülő drónokat. A nemzetbiztonsági szolgálatok eközben jogi szürke zónában működhetnek: Dániától a Cseh Köztársaságig a szövetségesek már engedélyezik a támadó kiberműveleteket is.