Feldühödött retorika kíséri a legújabb, Tajvan körüli "büntető" hadgyakorlatot: Peking vérontással fenyeget válaszul a "szeparatista cselekményekre". Az erősen felfegyverzett harci repülőgépek és színlelt támadások elsősorban az újonnan beiktatott elnökre, Lai Csing-tere akarnak nyomást gyakorolni.
HIRDETÉSA Tajvani-szorosban és a kínai partok mellett fekvő, Tajvan ellenőrzése alatt álló szigetcsoportok körül zajló kínai hadgyakorlatok mindössze három nappal azután kezdődtek, hogy beiktatták Lai Csing-tét, akit Peking "szeparatistaként" gyűlöl - emlékeztet a Reuters.
A "büntetőnek" nevezett hadgyakorlatokban a hadsereg, a haditengerészet, a légierő és a rakétaerő is részt vesz. A kínai állami média szerint több tucat, rakétákat szállító vadászgépet küldtek ki, és a hadihajókkal álcsapásokat hajtottak végre értékes katonai célpontokra.
A hadsereg főként Tajvan blokádját szimulálja, azt, hogy megállítják az energiaimportot, elvágják a tajvani politikusok menekülési útvonalait, és megakadályozzák az Egyesült Államok és más szövetségesek támogatását. A kínai hadsereg egyébként az elmúlt négy évben szinte naponta végzett valamiféle tevékenységet Tajvan közelében.
A pekingi külügyminisztérium szóvivője egyenesen vérontással fenyegette meg a függetlenség tajvani támogatóit: "A függetlenségi erők szétvert koponyákkal és vérben fogják végezni”, ha szembeszállnak Kína "nagyszerű" tervével, a Tajvannal való "teljes egyesüléssel."
Az új tajvani elnök hétfői beszédében azt hangsúlyozta, hogy együttműködésre törekszik a kínai vezetéssel, ugyanakkor Tajvan demokráciájáról és szabadságáról nem alkudozik. Felszólította Pekinget, hogy hagyjon fel a fenyegetésekkel, és kijelentette, hogy a szoros két oldala "nem alárendeltje egymásnak."
Kína, amely a demokratikusan kormányzott Tajvant saját területének tekinti, élesen elítélte Lai hétfői beiktatási beszédét, Vang Ji külügyminiszter "szégyenteljesnek" nevezte Lajt. Ő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy csak Tajvan népe dönthet a jövőjéről, és elutasítja Peking "szuverenitási" igényeit.
A tajvani elnöki hivatal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Kína "egyoldalú katonai provokációival" veszélyezteti a sziget demokratikus szabadságjogait, valamint a regionális békét és stabilitást, de kijelentette, hogy az emberek biztosak lehetnek abban, hogy Tajvan garantálni tudja biztonságát.
A tajvani védelmi minisztérium is elítélte a gyakorlatokat, és közölte, hogy csapatokat küldött a sziget körüli területekre, légvédelmi és szárazföldi rakétaelhárító erői célpontokat követnek, és hogy biztos abban, hogy meg tudja védeni a területét. "A hadgyakorlatok indítása nemcsak hogy nem járul hozzá a Tajvani-szoros békéjéhez és stabilitásához, hanem rávilágít Kína militarista mentalitására is" - közölte a minisztérium.
A Bloomberg beszámolója szerint egyébként két vezető tajvani chipgyártó cég, az ASML Holding és a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. rendelkezik olyan technológiával, amivel hatástalanítani tudják a kínai elektronikai rendszereket arra az esetre, ha az ország megszállná Tajvant. A lap úgy tudja, hogy az amerikai kormány tisztviselői aggódnak amiatt, hogy mi történik, ha a kínai agresszió a világ fejlett félvezetőinek túlnyomó többségét előállító sziget elleni támadássá fokozódik.
Tajvan jogállásáról a Kínai Népköztársaság megalakulása óta folyik vita. A sziget 1945 előtt 50 évig japán fennhatóság alatt állt, a második kínai-japán háborúban került vissza a Kínai Köztársasághoz, amelyet a nacionalisták kormányoztak.
Amikor négy évvel később egy polgárháborúban elveszítették uralmukat a kontinentális Kína felett, Tajvanra vonultak vissza. Az akkor megalakult Kínai Népköztársaság a Kínai Köztársaság utódállamának tekinti magát, ezért követel magának fennhatóságot a sziget fölött.
Tajvan önállóságát csak 12 ország ismeri el, az Egyesült Államok is csak nem hivatalos kapcsolatot tart fenn a tajvani kormánnyal, de közben erőteljesen és demonstratív módon támogatja Pekinggel szemben.