Laj Csing-te azt mondta, békére és együttműködésre törekszik Kínával, de a sziget szabadságából nem enged.
HIRDETÉSA 65 éves politikus, aki William Lai néven is ismert a nemzetközi politikában, eddig alelnök volt, akit a kormányzó Demokratikus Haladó Párt indított az elnökségért a januári parlamenti és elnökválasztáson.
Az új államfő beszédében azt hangsúlyozta, hogy együttműködésre törekszik a kínai vezetéssel, ugyanakkor Tajvan demokráciájáról és szabadságáról nem alkudozik. Egyúttal felszólította Pekinget, hogy hagyjon fel fenyegető politikájával.
A kínai kormány korábban ellenséges nyilatkozatokat tett, a többi között szeparatistának minősítette Laj Csing-tét, az Egyesült Államok külügyminisztere most Tajvan további támogatásáról biztosította őt.
Tajvan jogállásáról a Kínai Népköztársaság megalakulása óta folyik vita. A sziget 1945 előtt 50 évig japán fennhatóság alatt állt, a második kínai-japán háborúban került vissza a Kínai Köztársasághoz, amelyet a nacionalisták kormányoztak. Amikor négy évvel később egy polgárháborúban elveszítették uralmukat a kontinentális Kína felett, Tajvanra vonultak vissza. Az akkor megalakult Kínai Népköztársaság a Kínai Köztársaság utódállamának tekinti magát, ezért követel magának fennhatóságot a sziget fölött.
Tajvan önállóságát csak 12 ország ismeri el, az Egyesült Államok is csak nem hivatalos kapcsolatot tart fenn a tajvani kormánnyal, de közben erőteljesen és demonstratív módon támogatja Pekinggel szemben.