Az 50 százalék azonban nem lett meg Gitanas Nausedának, ezért második fordulót kell tartani.
A hivatalban lévő Gitanas Nauseda nyerte a litván elnökválasztás vasárnapi, első fordulóját. A függetlenként induló közgazdász a szavazatok 44 százalékát szerezte meg.
A második helyen óriási lemaradással, majdnem 20 százalékos eredménnyel a jelenlegi miniszterelnök, Ingrida Simonyte végzett. A május 26-ra kitűzött második fordulóba ők ketten jutottak be.
Az orosz fenyegetésről szólt a kampány
A jelöltek egyetértenek abban, hogy az orosz fenyegetés miatt növelni kell a katonai kiadásokat, más ügyekben, például az azonos neműek kapcsolatának jogi szabályozását illetően viszont eltérő álláspontot képviselnek.
Ez utóbbi kérdés komoly vitákat vált ki a katolikus többségű társadalomban. Nauseda konzervatív álláspontot képvisel, Simonyte viszont lazítana a jelenlegi szabályozáson.
A kampánynak azonban nem ez volt a legfontosabb témája, hanem a biztonságpolitika. Litvánia idén a GDP-je 2,75 százalékát költi a védelemre, ezt Nauseda és Simonyte is legalább 3 százalékra emelné.
A cél elsősorban a hadsereg modernizálása, de az ország egy német dandár fogadására is készül, ami a NATO-együttműködés keretében érkezik Litvániába, és a tervek szerint 2027-re lesz harcképes.
Fontosabb az elnöki pozíció Litvániában, mint Magyarországon
Litvániában jelenleg 2,8 millióan élnek, ami jelentős visszaesés a három évtizeddel ezelőtti 3,5 milliós népességhez képest. A csökkenés jelentős részét az okozza, hogy a litvánok közül sokan kivándoroltak Nyugat-Európába a jobb életszínvonal reményében.
A választáson nyolc jelölt indult, köztük egy populista ügyvéd, Ignas Vegele is, aki a koronavírus- világjárvány idején vált népszerűvé a korlátozások és védőoltások elleni kiállásával.
A litván elnöknek több hatásköre van a magyarnál: ő a hadsereg főparancsnoka (ez mondjuk pont Magyarországon is így van), elnökli a nemzetbiztonsági tanácsot, képviseli az országot az uniós és NATO-s csúcsokon, és a végrehajtói hatalom egy része is az ő kezében összpontosul.