Az EP-képviselők egy része szerint nagyon nem tesz jót a júniusi választások előtt, amikor kiderül, hogy egyes képviselőtársaik orosz propaganda terjesztésére kapnak pénzt. Az orosz beavatkozás megállításáról volt szó az Európai Parlamentben.
HIRDETÉSKözös fellépésre szólít fel az Európai Unió az orosz beavatkozás megállítására a júniusi európai választások előtt. Nemrég Csehország indított vizsgálatot egy oroszbarát és szélsőjobboldali narratívát terjesztő weboldal miatt. A vizsgálat célja az EP-képviselők és Oroszország közötti esetleges pénzügyi kapcsolatok felderítése is, amivel kapcsolatban az Európai Parlament is eljárást indított.
Az Európai Bizottság politikai értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy Moszkva megpróbálja megosztani Európát.
"A demokráciánkat nem tekinthetjük magától értetődőnek, és a Kreml továbbra is dezinformációt, rosszindulatú beavatkozást, korrupciót és minden más piszkos trükköt alkalmazni fog a tekintélyelvűek eszköztárából, hogy megossza Európát," fogalmazott Vera Jourová.
A képviselők sürgetik az orosz beavatkozás megfékezését, és az érintettek nevének nyilvánosságra hozását.
"Nem engedhetjük meg, hogy az Európai Parlament hitelességére ilyen csapást mérjenek a választások előtt. Ezek a választások kulcsfontosságúak azon európai projektünk jövője szempontjából, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát a túlélésért folytatott harcában, szembenézve a Putyin-rezsim zsarnokságával," mondta Iratxe García Pérez szocialista EP-képviselő.
"Felháborodva hallom, hogy e Ház képviselőit és az európai választásokon induló jelölteket az orosz kormány és közvetítői lefizették, hogy propagandát terjesszenek, hogy azok ellen dolgozzanak, akik megválasztották őket. Ezért mi, a Renew tagjai, neveket kérünk. Neveket és számokat," jelentette ki Valérie Hayer liberális európai politikus.
Az Európai Parlament már egy februári állásfoglalásban elítélte Oroszország erőfeszítéseit " az európai demokrácia aláásására". Az EU konkrét lépéseket tett a dezinformáció ellen, új jogszabályok és az európai parlamenti képviselőkre kiszabható szankciók révén, ha megsértik a belső etikai és átláthatósági szabályokat.
Az eredetileg Csehországban indult vizsgálat már hat másik európai országot érint: Németországot, Franciaországot, Belgiumot, Magyarországot, Lengyelországot és Hollandiát. A középpontban egy Csehországban üzemeltetett portál, a Voice of Europe állt, amely oroszbarát és nyugatellenes retorikát sugárzott, és interjúkat készített európai politikusokkal – akiknek sajtóértesülések szerint ezért fizettek is.