A júniusi európai parlamenti választások közeledtével egyre fontosabbá válik Európa-szerte az EU gyengítését célzó álhírek elleni küzdelem.
HIRDETÉS„A dezinformáció és a hírek egyéb manipulálása megfoszthatja a választópolgárokat attól, hogy megfelelő információk birtokában hozzanak döntéseket, illetve elbátortalaníthatja őket a politikai részvételtől. A 2024-es európai választások közeledtével várhatóan növekedni fog a külső beavatkozás és az információmanipulálási tevékenység” – figyelmeztetett az Európai Parlament (EP) 2023 júniusában elfogadott állásfoglalásában.
Az EP-képviselők sürgették, hogy az európai választásokra készülve fokozni kellene az EU védelmét a külső beavatkozással és az információk manipulálásával szemben, ami összehangolt stratégiát igényel.
Különbizottság a külső beavatkozás figyelésére
Az EP-képviselők már tavaly nyáron arra figyelmeztettek, hogy egyre gyakoribbá és szofisztikáltabbá válhatnak a beavatkozási és dezinformációs kísérletek, illetve a demokrácia elleni támadások. Ezt állapította meg az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, a többi között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság.
A testületet az EP 2022-ben hozta létre, de elődje (az INGE bizottság) már 2020 óta végzett hasonló tevékenységet. A bizottságok által kiadott állásfoglalások ugyanakkor semmilyen törvényi kötelezettséget nem rónak sem az uniós intézményekre, sem a tagállamokra, csupán helyzetjelentést adnak, és ajánlásokat fogalmaznak meg.
A különbizottság több témával is kiemelten foglalkozott, köztük az online platformok működésének befolyásolásával, a létfontosságú infrastruktúrák és a stratégiai ágazatok védelmével, a választási folyamatokba való beavatkozással, a politikai tevékenységek burkolt külföldi finanszírozásával, valamint a kibertámadások elleni felkészültséggel.
A jelentés külön kitér azokra a tevékenységekre, amelyekkel Oroszország és Kína az Európai Unióban, illetve az uniós tagságra pályázó (például nyugat-balkáni) országokban, valamint a globális dél országaiban próbál beavatkozni a belügyekbe.
A jelentéstevő Sandra Kalniete (EPP, Lettország) így nyilatkozott:
“A demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás az uniós tagállamok és az EU biztonsága számára egyre növekvő fenyegetést jelent; különösen így van ez a gyors technológiai fejlődés és Oroszország Ukrajna elleni háborúja okán is. Sürgősen reagálnunk kell erre, és mielőbb át kell ültetnünk a gyakorlatba a megfogalmazott javaslatokat. Jelentős és hosszútávú befektetéseket kell eszközölnünk demokratikus ellenállóképességünkbe, alapozva olyan partnereink tapasztalataira, mint Ukrajna vagy Tajvan.”
Orosz befolyásolási kísérletek
Az európai parlamenti képviselők többsége úgy véli, hogy leginkább Oroszország próbálkozik az Európai Unió gyengítésével dezinformációs tevékenységével. Ehhez pedig jó alkalmat kínálnak az európai parlamenti választások.
A Kreml által a leggyakrabban felbukkanó EU-ellenes narratívák a következők:
- az elit nem veszi figyelembe az emberek véleményét
- a választásokat elcsalják (vagy azok lefutottak), nem érdemes voksolni
- az üzleti és politikai elit ellenőriz mindent
- a demokráciák álságosak, képmutatóak
- elvész a szuverenitás, veszélyben a nemzeti identitás
- a Nyugat hanyatlik
Az oroszok nemcsak a választásokat célozzák meg propagandájukkal, hanem az EU más tevékenységeit is. Idén februárban derült ki például az, hogy rangos európai médiumok nevében közöltek álhíreket, hogy aláássák Ukrajna nyugati támogatását.
A félretájékoztatási kampány Kreml-barát tartalmak terjesztéséből áll; olyan médiumok, mint a Le Monde, a Le Figaro és a Le Parisien, valamint kormányzati portálok megszemélyesítéséből; a frankofón hírekről szóló, polarizáló szemléletű honlapok létrehozásából; valamint a létrehozott tartalmakat terjesztő hamis fiókok koordinálásából.
HIRDETÉSA kiterjedt orosz dezinformációs kampányt a Viginum, a külföldi beavatkozás kiszűrésével foglalkozó francia online ügynökség leplezte le.
Néhány héttel korábban nagyszabású oroszbarát dezinformációs kampányt lepleztek le a német külügyminisztérium szakemberei is. Mint kiderült, a kampány során több ezer hamis fiókot használtak az X-en (korábbi Twitteren), hogy megpróbáljanak hangulatot kelteni Berlin Ukrajnának nyújtott támogatása ellen.
Oroszország 2014 óta élen jár az internetes dezinformációs technikák alkalmazásában: Moszkva már akkor úttörő szerepet játszott a bot-farmok alkalmazásában, hogy álhíreket terjesszen a Krím inváziójáról.
A transzparencia növelése
Az Európai Parlament már tavly uniós szinten koordinált stratégiát sürgetett a meglévő intézkedések jobb betartatásához, másrészt új lépések megtételéhez. A dezinformáció kezeléséhez és a demokratikus folyamatok tisztaságának megőrzéséhez pedig megfelelő forrásokat kért. A képviselők emellett felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki a gyakorlatban jól működő demokráciavédelmi csomagot, a hibrid fenyegetések ellen pedig hatékony jogszabályi védelmet.
Idén februárban sikerült újabb lépést tenni: az EP új szabályt fogadott el a politikai hirdetések átláthatóságáról, hogy segítse a hamis információk és a külföldi beavatkozás elleni küzdelmet.
HIRDETÉSAz új szabály értelmében a politikai hirdetéseket egyértelműen fel kell majd tüntetni. Az állampolgárok, a hatóságok és az újságírók könnyen tájékozódhatnak majd arról, hogy ki fizeti és mennyibe került a hirdetés, illetve melyik választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódik.
Annak érdekében, hogy megvédjék a választókat a manipulációtól, az online politikai hirdetések célzottabbá tételéhez csak akkor lehet majd a személyekről gyűjtött személyes adatokat használni, ha ehhez kifejezetten és külön hozzájárulásukat adták a felhasználók.
Kritikus infrastruktúrák
Az EP azt is aggályosnak tartja, hogy egyes külföldi vállalkozások gazdasági függőségi viszony kialakításával, illetve kémkedés és szabotázs révén próbálnak befolyást szerezni az EU kritikus infrastruktúrái felett.
Kínai hajózási társaságok például több mint 20 európai kikötőben szereztek többségi vagy jelentős részesedést. A képviselők a TikTok betiltását ajánlják a tagállami kormányzatok minden szintjén és az uniós intézményekben egyaránt.
Felszólították a Tanácsot és a Bizottságot, hogy zárják ki a kiemelt kockázatot jelentő országok (elsősorban Kína és Oroszország) gyártóitól származó eszközök és szoftverek, például a ByteDance, a Huawei, a ZTE, a Kaspersky, a NtechLab vagy a Nuctech termékeinek használatát.
HIRDETÉS