A 2. világháborúban bevett gyakorlat volt, hogy az Egyesült Államok a németektől zsákmányolt hadianyagot küldött Sztálinnak. Általában viszont nem szokás szemben álló felek eszközeit a másiknak továbbítani. Erre most az ukrán fegyverzet súlyos hiányosságai miatt égető szükség van.
HIRDETÉSWashington olyan kézi lőfegyvereket és lőszereket adott át Ukrajnának, melyeket a jemeni lázadóktól vettek el – közölte az amerikai hadsereg.
Az átadás a múlt héten megtörtént. Az ügynek azért van jelentősége, mert Ukrajnában egyre súlyosabb lőszerhiány mutatkozik, viszont az amerikai republikánus törvényhozók még mindig blokkolják a katonai segélyezés megújítását. A hirtelen jött ajándék természetesen nem menti ki Ukrajnát olyan kulcsfontosságú eszközök hiányából, mint a tüzérség és a légvédelmi lőszer, de a közvetlen frontvonalban kapóra jöhet a páncélostámadások és a gyalogsági rohamok ellen.
Washington már tavaly ősszel is végrehajtott egy hasonló transzfert, amikor 1,1 millió 7,62 mm-es lőszert küldtött Kijevnek, melyet a Jemenbe vezető egyik hajózási útvonalon foglaltak le az iráni erőktől.
Az amerikai kormány most több mint 5000 AK-47 gépkarabélyt, géppuskákat, mesterlövész puskákat, reaktív RPG-7 páncéltörő rakétavetőket és félmillió 7,62 mm-es lőszert adott át az ukrán fegyveres erőknek - közölte az USA Központi Parancsnoksága (CENTCOM).
Ez a fegyverzet nagyjából egy dandár teljes felszerelésére elegendő, ami a NATO rendszerezése szerint 4,000 katonát takar, amelyek több és különféle egységet alkotnak.
Az amerikai bejelentés szerint a fegyvereket és a lőszert 2021 májusa és 2023 februárja között foglalták le négy „hontalan”, azaz nemzetközileg nem regisztrált hajóról, melyek Iránból Jemen felé tartottak a húti (húszi) lázadók támogatására. A feladó az iráni Iszlám Forradalmi Gárda volt.
Miután az illegális és gazdátlan rakományokat birtokba vették, az amerikai Igazságügyi Minisztérium vagyonelkobzást rendelt el, és az Egyesült Államok tulajdonába adta a zsákmányt.
Jemen kellemetlen kavics a nyugati bakancsban
A délnyugat-arábiai szakadárok 2023 novembere óta vesznek célba drónjaikkal és rakétáikkal, illetve támadnak meg kommandóikkal hajókat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben. Emellett folyamatos szabotázsakciókat hajtanak végre a nemzetközi rávközlési rendszer ellen is.
Ezeket a csapásokat együttesen a gázai palesztinok felé mutatott szolidaritásnak nevezik. Viszont egy korábbi közleményük szerint a támadásokat akkor is folytatják, ha a gázai háború lezárul.
Az ellentmondás oka az, hogy a lázadók elsősorban Irán régiós megbízottai (proxyk), akik a gázai konfliktust ürügyként használják a nemzetközi hajózás megzavarására. A megfontolás mögött az a gazdasági számítás áll, hogy a Vörös-tengeri kereskedelem elterelése a hosszabb útvonalak felé meg fogja növelni a nyersolaj világpiaci árát, ami Iránnak alapvető érdeke. A nyers tény az, hogy a WTI típusú kőolaj világpiaci ára a tavaly évvégi hordónkénti 74 dolláros ára felkúszott a jelenlegi 86 dollárra.
Az elmúlt hónapokban európai katonai együttműködés is létrejött a Vörös-tengeri biztonság növelésére. Viszont a brit és uniós egységek nem támadnak meg közvetlenül jemeni erőcsoportokat. Küldetésük alapvetően megelőző vagy reagáló tevékenység, amely eddig több sikert is hozott.
Ugyanakkor az európai egységek szárazföldi műveleteket nem végeznek és hajókat sem foglalnak le, ezért nem is tudnak olyan jellegű zsákmánytranszfereket biztosítani Ukrajnának, mint az Egyesült Államok.
Ukrajna tekintetében a vezető európai hatalmak és a NATO továbbra is a maximális segítségnyújtás pártján állnak, de kapacitásaik nekik sem korlátlanok. Egyre gyakrabban kényszerülnek saját tartalékaik átadására, vagy olyan juttatásra, mint amilyet Csehország 'kalapozott össze' a világból, másfél millió tüzérségi lőszer képében.
A segítség java viszont még várakozik
A létfontosságú tüzérségi és légvédelmi lőszerek Ukrajnába szállítását az amerikai kongresszus még mindig nem hagyta jóvá, ezért Joe Biden kormánya keresi az olyan kisebb megkerülő lehetőségeket, mint az itt ismertett zsákmány-átadás.
Ezt megelőzően márciusban az USA – december óta először – 300 millió dolláros segélycsomagot jelentett be Kijevnek, ami édeskevés a mintegy hatszoros orosz tüzérségi fölénnyel szemben, és mára el is fogyott.
Ezt a csomagot abból a 'talált' pénzből finanszírozták, melyet a Pentagon más vásárlások során spórolt meg, némi egérutat biztosítva a kormányzatnak a kongresszusi labirintusban, hogy ne kelljen teljesen leállnia Ukrajna támogatásával. A 60 milliárd dolláros tervezett nagy támogatási csomag azonban továbbra is parkolópályán várakozik.