Az amerikai szenátus nagy többséggel, és jelentős republikánus támogatással fogadta el hajnalban Ukrajna és Izrael katonai támogatási csomagtervét. A huzavona viszont ezzel még nem zárult le, mert a Képviselőház áldása egyáltalán nem vehető biztosra.
Több hónapos alkudozás fontos mérföldköve, de még nem a végállomás
HIRDETÉSA szenátusi voksolás 70:29 eredménnyel zárult, amelyből 22 republikánus szavazott igennel, köztük Mitch McConnell, a szenátusi kisebbség vezetője.
A javaslat 60 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajna Oroszország elleni harcának támogatására, 14,1 milliárd dollár biztonsági támogatást Izraelnek, 9,2 milliárd dollár humanitárius segélyt és 4,8 milliárd dollárt az indo-csendes-óceáni térség regionális partnereinek támogatására. Összértéke 95,3 milliárd dollár, ami után következhet az újabb összecsapás a Képviselőházzal, melynek vezetője, Mike Johnson házelnök máris bírálta a döntést.
A segélycsomag nem csak Ukrajna és Izrael biztonsági megsegítésére, de humanitárius segítségnyújtásra is szolgálna a gázai, ciszjordániai és ukrán civileknek. Egyelőre még nem tudni, hogy Johnson szavazást tart-e a kérdésről és mikor, mert számolnia kell sok szélsőséges republikánus képviselő ellenkezésével.
Donald Trump volt elnök is ellenzi a javaslatot, azzal az érveléssel, hogy az Egyesült Államoknak le kell állítania a külföldi segélyek nyújtását, hacsak az nem kölcsön formájában történik.
A szenátus azután fogadta el a jogszabályt, hogy a republikánusok múlt héten blokkolták azt a szélesebb körű törvényjavaslatot, amely a külföldi segélyeket kétpárti határmegállapodással kombinálta volna.
A republikánusok kezdetben azt követelték, hogy a határbiztonság is szerepeljen a törvényjavaslatban, majd ezután váratlanul elutasították a kétpárti megállapodást, Donald Trump egyenes útmutatása nyomán.
Johnson már hétfőn bírálta a tervet a határrendészeti rendelkezések hiánya miatt, mondván, hogy a Szenátusnak vissza kellett volna térnie a tervezőasztalhoz, hogy módosítsa a beadványt, hogy az tartalmazzon olyan határbiztonsági rendelkezéseket is, amelyek valóban segítenének a folyamatban lévő katasztrófa elhárításában.
Megjegyzendő, hogy Johnson korábban ellenezte a szélesebb körű törvényjavaslatot, de a szélsőségesek ellennyomása alatt meghátrált
Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője ünnepelte a javaslat elfogadását. „Évek, talán évtizedek teltek el azóta, hogy a Szenátus olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely nemcsak nemzetbiztonságunkra, hanem szövetségeseink biztonságára is nagy hatással van, beleértve a nyugati demokráciákat”.
Schumer reménykedik abban, hogy Johnson házelnök a képviselőház elé terjeszti ezt a törvényjavaslatot, ahol az ugyanolyan erős kétpárti támogatást fog elnyerni.
Ez a reménykedés jelenleg nem áll erős lábakon
A szenátus republikánusai közül többen megvédték Trump NATO-nyilatkozatait.
„100%-ban mögötte állok” – mondta Tommy Tuberville alabamai republikánus, aki szintén úgy gondolja, hogy a NATO-tagoknak fizetniük kell a tagdíjaikat, különben kockáztatják, hogy Putyin megtámadja országukat. Ő azt javasolja, hogy az európai szövetségesek „nagyon aggódjanak” egy invázió miatt, és meg kell védeniük magukat, és pedig hagyatkozniuk az Egyesült Államokra, mert az USA „nem védhet meg mindenkit”.
Roger Marshall kansasi szenátor szerint azoknak az európai szövetségeseknek, akik aggódnak Trump megjegyzései miatt, túl kell lépniük ezen. „Először a saját határunkat kell biztosítanunk. Először itthon kell elintéznünk a dolgokat. Amikor biztosítjuk a saját határunkat, amikor gondoskodunk az otthonról, akkor segítsünk másoknak is”.
A szenátusban a törvényjavaslat megvitatása napokig húzódott, mert Rand Paul kentuckyi szenátor megfogadta, hogy a jogszabály miatti tiltakozásul elhúzza az ütemtervet (filibuster).
Bármely szenátor lelassíthatja a folyamatot, és arra kényszerítheti a Szenátust, hogy időigényes szavazásokkal kényszerüljön végső döntésre.
Paul már vasárnap elmondta, hogy "addig folytatja a leásást, amíg a Pokol meg nem fagy. Szeretek beszélni. Ez az egyik kedvenc időtöltésem, de nem csak szórakozásból, hanem mert itt kevesen beszélnek az adósság veszélyéről”.