A leendő új bázis több ezer amerikai katona befogadására lenne alkalmas, és a jövőbeni nemzetközi stabilizációs erőfeszítéseket szolgálná. Mivel Trump békekonstrukciója még távol van a megvalósulástól, Izrael katonai jelenléte fennmarad az övezeten belül.
Az Egyesült Államok egy nagy katonai bázis építését tervezi Izrael és Gáza határán – áll a Shomrim című lap oknyomozó jelentésében. A létesítmény Izrael déli határának közelében jönne létre, és főként a Gázai övezet jövőbeli stabilizálását szolgáló nemzetközi erő logisztikai hátterét adná.
Egyelőre nem világos, hogy mely államok és mekkora erőkkel vennének részt a rendkívül bonyolult és extrém veszélyes műveletben, melynek során a Hamászt le kellene fegyverezni, és polgári közigazgatást kellene bevezetni az exklávéban.
Nyitott még a parancsnoki struktúra és a finanszírozás kérdése is. Izrael többször leszögezte, hogy ő engedélyezi majd, hogy mely külföldi erők vehetnek részt a végrehajtásban - főként Egyiptom, Jordánia és az Emírségek jöhetnek szóba - ezért a rendezési terv teljesülése a bizonytalan jövőbe nyúlik. Amíg ezek a bonyolult kérdések meg nem oldódnak, Izrael katonai felügyelete fennmarad Gázában.
A Pentagon és az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) különböző forgatókönyveket vizsgál a tűzszünet utáni biztonsági struktúra kialakítására, amely a Trump-terv fontos része, de még szinte semennyit sem haladt előre. A gyakorlati lépések még vázlatosan sem láthatók.
Nem lép amerikai bakancs Gázába
Az új bázis alapáron több mint 500 millió dollárba kerülne a gázai határ izraeli oldalán, mint egyfajta „háttérbástya” a majdani nemzetközi erők számára is. Washington hivatalos álláspontja változatlan: „nem lesznek amerikai csapatok Gázában” – hangsúlyozta a CENTCOM több alkalommal. Azonban a most kiszivárgott tervek új szintre emelhetik az amerikai katonai jelenlétet Izraelben, jelezve, hogy az Egyesült Államok hosszabb távon is stratégiai garanciát kíván nyújtani Jeruzsálem biztonságára a háború utáni korszakban.
Ha a Hamász – vagy bármely más militáns szervezet – a jövőben újrakezdené a rakétatámadásokat vagy a behatolási kísérleteket, az amerikai jelenlét elrettentő és stabilizáló hatással bír, miközben politikai értelemben is erősíti az izraeli–amerikai védelmi partnerséget.
Egy amerikai létesítmény a déli határ térségében jelzést küldene Teheránnak és a Hezbollah és Hamász mögötti regionális hálózatoknak is, hogy az Egyesült Államok nemcsak diplomáciailag, hanem fizikailag is jelen van a frontvonal közelében.
A Pentagon szóvivője és izraeli kormányzati források egyaránt hangsúlyozzák, hogy több változat is napirenden lehet – a teljesen amerikai tulajdonú bázistól egy közös izraeli–nemzetközi logisztikai központig. Idővel a támaszpont alkalmas lehet Európából érkező katonai vagy humanitárius szállítmányok fogadására is, azaz nem csak erődként, hanem depóként is szolgálhat.
A Council on Foreign Relations összeállítása szerint az Egyesült Államok számos katonai és logisztikai létesítményt tart fenn a térségben, amelyek célja az iráni befolyás korlátozása, az izraeli-iráni feszültség kezelése, valamint a terrorizmus elleni együttműködés. A legjelentősebb bázis Katarban működik (Al Udeid Air Base), de a térség többi államával (Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek) is léteznek amerikai katonai és logisztikai együttműködések.
Mindez azt igazolja, hogy az USA régiós stratégiája nem pusztán „izolált” bázisok létrehozása, hanem inkább hálózatszerű jelenlét: a katonai erő mellett logisztikai csomópontok, kibővített együttműködési rendszerek, és a rugalmas reagálás lehetősége.
Az erőépítést segítheti Trump és al-Sharaa találkozója
Donald Trump és Ahmed al-Sharaa szíriai elnök megbeszélése (előbb Rijádban, majd Washingtonban) jelentős politikai fordulópontnak tűnik a térség biztonsági architektúrája szempontjából. Ennek keretében Szíria részlegesen feloldott szankciókat kapott az USA-tól, és Washington tervezi katonai jelenlétét egy légibázison Damaszkusz közelében, amely az izraeli–szíriai rendezés alá tartozó demilitarizált zónához kapcsolódhat.
Trump adminisztrációja és a mögöttes apparátus nyitottnak látszik arra, hogy a korábbi „visszavonulás” retorikával ellentétben új katonai-biztonsági rendszereket vizsgáljon a Közel-Keleten, beleértve a Szíria-Izrael tengelyt is.
A térségi stratégia részeként az USA kapaszkodókat akar kiépíteni, nem csak Szíriában, hanem Izrael–Gáza térségében is. Ezzel gyakorlatilag visszaveszi a katonai irányítást a teljes Közel-Kelet felett, amit korábban Obama, majd később Joe Biden kormányzata kiengedett Washington kezéből.