Az amerikai törvényhozók olyan törvénytervezetet dolgoznak ki, amely szankcionálná az orosz kőolajat és földgázt vásárló országokat, hogy megfojtsák Moszkva elsődleges bevételi forrását, mivel a béketárgyalások továbbra is megrekedtek.
Az Egyesült Államok szenátusában javasolt törvényjavaslat 500%-os vámot vetne ki a Moszkvával kereskedő országokra, köztük olyan nagy vásárlókra, mint India és Kína, mivel Washington új szankciókat szorgalmaz, amelyeket Trump elnök támogat Oroszország hadigazdaságának elszigetelése érdekében.
Trump vasárnap újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a republikánusok kidolgozzák a további szankciók jogi keretét, és hozzátette: "Ez nekem megfelel". Azt mondta: "Minden ország, amelyik Oroszországgal üzletel, nagyon szigorú szankciókat fog kapni", és hozzátette, hogy "Iránt is hozzáadhatjuk a képlethez".
Az Oroszország energiabevételeinek megfojtására tett kísérletként a 2025-ös Oroszország szankcionálásáról szóló törvénynek nevezett jogszabály akár 500%-os amerikai vámot vetne ki az olyan országok importjára, amelyek orosz uránt vagy kőolajtermékeket vásárolnak, és nem támogatják aktívan Ukrajnát. Hasonló 500%-os vámot lehetne alkalmazni magára az Oroszországból származó árukra vagy szolgáltatásokra is.
Lindsey Graham és Richard Blumenthal amerikai szenátorok 2025 áprilisában terjesztették be a kétpárti törvényjavaslatot. Júliusban közös nyilatkozatukban azt mondták: "A háború végét jelentő végső kalapács a vámok lesznek azokkal az országokkal szemben, mint Kína, India és Brazília, amelyek olcsó orosz kőolaj és földgáz vásárlásával támogatják Putyin háborús gépezetét". (Itt megjegyzendő, hogy az orosz kőolaj eladási ára 2023 óta a legalacsonyabb ponton áll.)
A törvényjavaslat akkor lépne életbe, ha az amerikai elnök megállapítja, hogy Oroszország nem hajlandó tárgyalni egy békeszerződésről Ukrajnával, megsérti a békeszerződést, vagy más agresszív lépéseket tesz Ukrajnában.
Trump eddig vonakodott támogatni a jogszabályt, miközben Washington béketárgyalásokat szervezett Ukrajna és Oroszország között, többek között 2025. augusztus 15-én Alaszkában fogadta Vlagyimir Putyint, és egy esetleges budapesti csúcstalálkozó lehetőségét is vizsgálta. Ezen erőfeszítések ellenére a további tárgyalások elakadtak.
Közel négy éve tart a konfliktus, és a Kreml nem mutatja a visszavonulás jeleit, még azután sem, hogy idén októberben újabb szankcióhullámot indítottak el az USA és az EU részéről. Ezek közé tartoznak a két legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyeft és a Lukoil elleni amerikai büntető intézkedések, amelyek befagyasztják az Egyesült Államokban lévő vagyonukat, és megtiltják az amerikai személyeknek, hogy üzletet kössenek velük.
Ezzel egy időben az Európai Unió elfogadta 19. szankciócsomagját, amely az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozatos betiltását is tartalmazza.
Ezek a lépések azonban kevés hatással voltak Oroszországnak az olyan országokkal folytatott kereskedelmére, mint India és Kína. A javasolt szenátusi törvényjavaslat további vámokkal támadná ezeket a nemzeteket, alig néhány héttel azután, hogy Washington véglegesítette a Kínával kötött új vámmegállapodást.
Az amerikai elnöknek azonban továbbra is jogában állna egyes országokat, árukat vagy szolgáltatásokat mentesíteni a szankciók alól.
Ahhoz, hogy a törvényjavaslat törvényerőre emelkedjen, át kell mennie a szenátuson, mielőtt a képviselőházhoz kerülne. Amint mindkét kamara megegyezik az azonos változatban, Trump elnöknek alá kell írnia azt, hogy hatályba léphessen.