A szovjet múltból származó széles kapcsolatrendszere segített Csehországnak abban, hogy olyan muníciót kaparjon össze Ukrajna számára, amihez a nyugati hatalmaknak nincs hozzáférése. Ennek folytán a Varsói Szerződés egykori tagja az egyik fő beszállítóvá lépett elő a Nagymester elleni harcban.
A cseh közbenjárás a lehető legjobbkor jön Ukrajna számára
HIRDETÉSA tél során Oroszország tíz ágyúlövésére Ukrajna csak kettővel tudott válaszolni. Az európai fegyvergyártó kapacitások kimerülése és az amerikai kongresszus támogatási huzavonája miatt a kijevi hadvezetés jelenleg nem tervezhet nagyobb léptékű ellentámadásokat, és maximális célként egyelőre csak a pozíciótartást tudja kitűzni.
A katonai elemzők szerint Ukrajnának havonta 200 ezer különböző kaliberű lövedékre van szüksége, hogy féken tartsa a kiújuló orosz támadásokat. A Cseh Köztársaság közvetítésével szervezett új utánpótlás láncolat segíthet visszatartani a nyomulást addig, amíg a Nyugat felpörgeti a saját fegyvergyártását. (Legnagyobb igény a 155 milliméteres taracklövedékek iránt mutatkozik, mivel a nyugatról kapott tüzérségi eszközök zöme ilyen kaliberű.)
Nyugat-Európa nem fukarkodik a pénzzel, de az euróbankókat nem lehet közvetlenül tüzérségi lőszerre váltani
Sokféle ok miatt vált áthidaló megoldássá a prágai kormány erőfeszítése, hogy körülnézzen a nagyvilágban, és rövid idő alatt közel annyi muníciót seperjen össze, mint amennyit Ukrajna tavaly összesen kapott.
A prágaiak több tucat lőszerbirtokos vagy gyártó országgal tárgyaltak a készletekről és az exportengedélyekről. A „szovjet múlt” sokat segített, mert a Cseh Köztársaságnak hatalmas védelmi szektora maradt a szocializmus korából, és hozzá sok kipróbált régi ügyfele is van szerte a világban.
Nyugati tisztviselők elismerik, hogy az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok képviselőinek hasonló próbálkozásai az afrikai, ázsiai és latin-amerikai beszállítóknál elakadtak, de Csehország esetében már nem ennyire merevek.
A The Wall Street Journal értesülése szerint a cseh lőszervadászat első tételei már a következő hetekben kezdenek érkezni Ukrajnába - meg nem nevezett harmadik országokból. A cseh illetékesek hétpecsétes titokként kezelik az eladók személyét, akik vélhetően nem is az adott kormányok, hanem közvetítő cégek.
Csak annyit árultak el, hogy Észak-Korea nincs közöttük, de a többi partner esetében semmilyen politikai vagy világnézeti szempontot nem mérlegeltek. Ám ha elmondanák, hogy kikről van szó, akkor az megzavarhatná a további erőfeszítéseket.
Több lehetséges ország emlékezetében még él, hogy a 80-as évek végén, amikor a zuhanórepülésbe került szovjet kormány már csak kemény valutáért árulta a fegyvereket a fejlődő partnereknek, a csehszlovák kormány ezt nyíltan és élesen ellenezte. Akkor indult el az a folyamat, amikor az érintett országok egyre inkább a csehszlovákokkal és a lengyelekkel kezdtek szót érteni.
Ám ha mégis találgatásokra vetemedünk, akkor a szovjet korszak legnagyobb fegyvereladásai alapján szóba jöhet India, Egyiptom, Irak, Vietnám, Dél-Afrika, Pakisztán, és a legnagyobb kincseskamrát, a volt közép-ázsiai szovjet köztársaságok depóit még nem is említettük. Mindez persze csak a képzelet szülötte, de a korabeli fegyvereladási statisztikákra épül.
Meg lehet említeni a CIA által feltárt titkos megállapodást Argentína és a Szovjetunió között is 1983-ból, amiben már egyenesen megnevezve szerepelnek különféle fegyverrendszerek, melyekre a dél-amerikai országnak sürgős szüksége volt a vesztes Falkland-háború után.
Az orosz hírszerzés nyilván „kisakkozza” majd a szereplőket
Valóban, de a nyilvánosság akkor is kerülendő. „A cseh kezdeményezés segít Kijevnek stabilizálni a frontot és esetleg visszavenni az előnyt, ennyi az egész.” – foglalta össze a lényeget Nico Lange, a német védelmi minisztérium sajtófőnöke.
Azt nem lehet tudni, hogy a tavaly megválasztott cseh köztársasági elnök, Petr Pavel, aki egyben nyugalmazott hadseregtábornok és korábbi vezérkari főnök is, játszott-e szerepet a közvetítésben, mert a megkérdezettek erről nem nyilatkoztak.
Pavel megválasztását örömmel fogadták Kijevben, ahol korábban számolniuk kellett az előző elnök, Miloš Zeman gyakran nyílt Moszkva-szimpátiájával, bár az ukrajnai agressziót ő is szigorúan elítélte.
A cseh tárgyalók kihasználták azt az ellentmondásos helyzetet is, hogy egyes feltörekvő országok nem akarnak nyíltan szakítani Oroszországgal, viszont készek közvetve tárgyalni Ukrajnával.
„Ha egy zsák pénzzel állítasz be, akkor hajlandók egy kicsit félrenézni, és Csehországot semleges országnak tekinteni” – kommentálja Jakub Janda, a prágai székhelyű Európai Biztonsági Értékek Központjának igazgatója.
Mit kalapoztak össze eddig a csehek?
Prága már egy éve elkezdte a tapogadtózást a régi partnerek felé, és az amerikai támogatások kimerülésével a vadászat lendületet kapott. „Ha Ukrajna időt nyer, akkor életet is nyer, hiszen Oroszország kapacitásai sem végtelenek” – mondta erről egy prágai tisztviselő.
Az orosz hadiipari komplexum a termelés növekedésével észrevehetően megelőzte az európait, ám ennek látszanak a korlátai is. Nem véletlen, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter gyakori látogatója a hadiipari vállalatoknak, melyektől 7/24-es munkarendet és felpörgetett teljesítményt vár el, de a technológiai határok ott sem tolhatók a végtelenbe.
További tényező, hogy az Észak-Koreától várt és megkapott tüzérségi lőszerek minőségével mélyen elégedetlen az orosz hadvezetés.
HIRDETÉS
A közvetítés jelen állása
A prágai kormány 800 ezer lövedékről már megállapodott, ebből 300 ezer korábbi szovjet raktári maradék, a többi nyugati eredetű. Ezeket már lekötötte és kifizette. Ezen felül „talált” még további 700 ezer lövedéket, amihez már további pénzügyi támogatásra van szüksége. A 1,5 millió lőszer összesen 3 milliárd euróba kerül.
Több nyugati kormány tett ígéretet arra, hogy pénzt különítenek el a többi lövedékre, élükön Németországgal, aki 500 millió eurós hozzájárulást biztosít, továbbá besegít Hollandia, Kanada és Dánia is.
Az Egyesült Államok nem vesz részt a kezdeményezésben. Ennek okát a cseh illetékesek nem részletezték, de vélhetően olyan eladók is szerepelnek a listán, akikkel Washington nem kíván fegyverkereskedelmi alkukba vagy engedményekbe bonyolódni. Önmagában ez nem is problematikus, ha a többi nyugati hatalom tartja a szavát.
A csehek valóságos Föld körüli utat jártak be
A cseh képviselők a logisztikában is részt vesznek. A rakományt Csehországon vagy harmadik országokon keresztül szállítják Ukrajnába, nehogy leleplezzék a szállítót, és ne provokálják Moszkvát az ellene való megtorlásra – magyarázza Tomas Pojar, a cseh kormány nemzetbiztonsági tanácsadója.
A cseh kezdeményezés nem egy végső varázsütés, hanem inkább áthidalás és életmentő időnyerés Ukrajna számára. A folyamatos nyugati támogatás továbbra is elengedhetetlen, és nem korlátozódhat csak a tüzérségi lőszerekre.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság nemrég 500 millió euró elkülönítését jelentette be az ASAP (Amunition Support Act) projekt részeként, amely a lövedékek, lőpor, robbanóanyagok és rakéták előállítási költségeinek 45 százalékát támogatja. Az ASAP támogatást 15 országban 31 projekthez osztják ki.
„Elértük a jelenlegi kapacitás melletti termelési korlátainkat”, és ezzel a 2024-es termelés 1,7 millió lövedékre növelhető – mondta egy uniós tisztviselő a POLITICO-nak. A Bizottság számításai szerint 2025 elejére az Unió eléri a 2 millió darabos gyártási mennyiségét, ami az orosz teljesítmény kétharmada lesz.
Ugyanakkor erősen számítanak arra, hogy a háború elhúzódása esetén az orosz előny teljesen ledolgozható, beleértve a többszörös kilövő rendszerekbe való rakétákat is.
Hivatkozások:
A SIPRI tanulmánya a korabeli szovjet fegyvereladásokról
The Wall Street Journal
Royal United Services Institute
Európai Unió ASAP Program
Kyiv Independent
POLITICO