A világgazdaságra nagy befolyást gyakorló „Három Nővér” hitelminősítő intézet egyike, a Moody's szombaton egy fokkal lejjebb helyezte Izraelt a hitelnyújtásra ajánlottak listáján. Izrael napi 67 millió dollárt költ a gázai háborúra, de még egyetlen kitűzött célt sem ért el.
HIRDETÉSA gázai háború költségei elérték a 60 milliárd dollárt, ami – összehasonlításul – már nagyobb, mint Németország teljes évi védelmi büdzséje, és közelíti az Egyesült Királyságáét. Ha ez még két hónapig ebben az ütemben folyik (ami feltételezhető), akkor Izrael többet fog költeni Gázára, mint amennyi a teljes orosz védelmi költségvetés volt 2023-ban.
A visszaléptetés fontos része az is, hogy még mindig toporog az Egyesült Államoktól várt 47 milliárdos segély feletti döntés. Ezért a katonai kiadásokat még jó ideig a polgári költségvetésből kell finanszírozni. Ez viszont jövedelmet von el a lakosságtól és a gazdasági szektortól.
A sokrétű szempontok között az intézet figyelembe vette a régió biztonsági kockázatait is, így Irakot, Jement és a Vörös-tengert, valamint Szíriát, ahonnan az amerikai erők részleges kivonása szerepel a washingtoni tervekben. Az amerikai jelenlét esetleges csökkenése szintén növeli a befektetők és hitelezők „Izrael-kockázatát” is.
A leminősítés ellenére Izrael továbbra is a megbízhatónak jegyzett adósok között marad, de már kérdőjelekkel
Az ország pozíciója a gázai háború előtt a felső középszint tetején állt (A1 stabil) és ott is marad (A2 stabil), vagyis nem volt rossz adós, de a legjobbak között sem volt.
A Moody's felemelt mutatóujját a várakozások szerint a másik két Nővér, vagyis a Fitch és a Standard & Poor's is követni fogja. A Moody's pénteken fejezte be Izrael felülvizsgálatát, de már előtte kilátásba helyezte a fokozat rontását a háború bizonytalan folyamata miatt.
A hitelminősítő értékelése szerint a háború kitűzött céljai közül még egyik sem valósult meg, ide értve a Hamász teljes felszámolását és lefegyverzését, a fogva tartott izraeli túszok kiszabadítását, a gázai alagútrendszer felszámolását, és a terrortámadásért felelős legmagasabb rangú parancsnokok megölését.
A terrorcsoport alacsonyabb rangú parancsnokai közül (zászlóaljak, rakétaegységek, hírszerzés) már sokakat megölt az IDF és a titkosszolgálat, de a legnagyobb felelősséget viselő személyek még szabadlábon vannak, egyesek még Gázában, mások ismeretlen helyen.
Ez újabb fejfájás Netanjahunak, de lekicsinyli
A 115 éves felmérő intézet szerint a katonai konfliktus utóhatásai lényeges politikai kockázatot jelentenek Izrael számára, gyengítik végrehajtó és törvényhozó intézményeit és fiskális erejét a belátható jövőben.
Az ügynökség megemlíti a Hamász-konfliktus eszkalációjának fenyegető veszélyét az izraeli-libanoni határ mentén is.
A társaság a hitelfelvevők fizetőképességét egy minősítési skála szerint rangsorolja, amely a nem-teljesítés esetén várható befektetői veszteséget jelzi.
A Moody's már az október 7-i mészárlások után sárga lapot küldött Izraelnek, hogy ha a konfliktus elhúzódik, az ronthatja az ország hitelképességét. Az offenzíva során az izraeli miniszterelnök rendre hangoztatta, és ezt a Moody's döntése után is megismételte, hogy az izraeli gazdaság erős.
„A leminősítés nem kapcsolódik az [izraeli] gazdasághoz, hanem teljes mértékben annak a következménye, hogy háborúban vagyunk” – áll a miniszterelnöki hivatal közleményében.
A makro adatok szerint az utóbbi évtizedben az izraeli gazdaság töretlen növekedést mutatott, és különösen megugrott a COVID utáni két évben. Ennek fő mozgatója a rendkívüli dinamikát elérő digitális és technológiai szektor. A nemzeti jövedelem jelenleg két és félszerese a 2000-ben mért adatnak, meghaladva az 500 milliárd dollárt.
A munkanélküliségi ráta tavaly november elején volt a legalacsonyabb, de a gázai háború kitörésével hirtelen megemelkedett, és jelenleg 3,1%-on áll. Az inflációs adat viszont kellemetlenül magas a korábbi évekhez képest (4,39%), ami a háború elhúzódása esetén valószínűleg tovább növekedik.
Az ellenzék szerint Netanjahu a fő felelős
Yair Lapid ellenzéki vezető (előző miniszterelnök, a képen) a hitelügynökség bejelentését kommentálva az X-en azt írta, hogy az további bizonyíték arra, hogy a kormány nem működik és károsítja a közérdeket.
A politikus nehezményezi, hogy a kabinet korábban is elhanyagolta a gazdaság erősítését, pazarló és felelőtlen költségvetést alkotott, és a 38 miniszter között jelenleg nincs egyetlen olyan sem, aki az izraeli gazdaságért dolgozna.
Az október 7-i mészárlás szorongatja a nemzetet és a gazdaságot
Az összesített izraeli politikai mérleg már a háború előtt veszélyeztette Izrael pontszámát, Netanjahu kormányának szélsőséges elemei és a tömegzavargásokat kiváltó igazságügyi reform miatt. Az illegális ciszjordániai települések erőszakos terjedése és a kirobbant fegyveres feszültségek nemzetközi nyomást helyeztek Izraelre. A gázai háború – bár egy időre háttérbe szorította a belső ellentéteket – a gazdaság állapotát megérintette, mert még az eddigi legveszélyesebb háborút is (1972) sikerült 20 nap alatt, és végleges sikerrel befejezni.
A Hamász meglepetésszerű támadásai az elmúlt 50 év legrosszabb eszkalációját váltották ki, és nemcsak váratlan humanitárius költségeket, hanem gazdasági veszteségeket is előidéztek. A terrorszervezet komplex agressziós terveinek egyik fontos részlete volt az izraeli gazdaság bedöntése és a költségvetés „kiszárítása”, ami ugyan nem járt sikerrel, de hagyott nyomokat, melyeket a hitelminősítők is észlelnek.
HIRDETÉSMivel járhatnak a leminősítések?
A magasabb kategóriába sorolt országok számára (így Izraelnek is) egy fokozatnyi esés kellemetlen, de nem vészes, viszont figyelmeztet arra, hogy gazdaságban, a külkapcsolatokban vagy a belső politikai helyzetben zavaró tényezők mutatkoznak.
Jelen állás szerint Ausztrália, Kanada, Svájc, Németország és az észak-európai országok tartoznak a legjobb (AAA) minősítés alá a Moody's listáján. Számukra ez azért kedvező, mert így a nekik nyújtott hitelekre kötött biztosítások, fedezetek mérete a legkisebb, vagyis nem növelik jelentősen a törlesztési terheket. Ugyancsak előnyük, hogy a felvett hitelekhez így nehezen köthetők politikai feltételek vagy behatolási szándékok.
Hajszállal rosszabb a helyzete az Egyesült Államoknak, Tajvannak és az Egyesült Királyságnak, a következő (gyengébb, de javasolt) fokozatokban pedig Ausztria, Katar, Dél-Korea, Csehország és még néhányan szerepelnek.
Az elmúlt hónapokban Franciaország, Chile, Litvánia, Argentína szenvedett el visszaminősítést, viszont előbbre lépett az Emirátusok, Bulgária, Brazília, Horvátország és Törökország.
A befektetésre javasolt vagy ajánlott országok többsége többnyire stabil.
HIRDETÉSKülső hivatkozások
A gázai háború költségei
A hitelminősítők túlzott hatalma
Izrael GDP
Izraeli munkanélküliség