Hétfői találkozói során erről is tárgyalhatott Lloyd Austin, az USA védelmi minisztere Izraelben. A jemeni húszik támadásai miatt jelentősen csökkent a Vörös-tenger forgalma, számos társaság egyszerűen máshova irányította a hajóit.
HIRDETÉSAz Irán által támogatott jemeni húszik az október 7-i Hamász terrortámadás óta egyre többször kerültek a hírfolyamba, miután az Ádeni-öbölben több támadás is érte az öblön áthaladó vagy a Vörös-tengeren közlekedő hajókat. A helyzet fokozatosan eszkalálódott, a húszik már a népszerű vörös-tengeri izraeli üdülőhelyet, Eilatot is lőtték.
December 15-én az Alanya kereskedelmi hajót támadták, majd ballisztikus rakétával lőtték a Palatium 3 nevű hajót, melynek azonnal a segítségére sietett az amerikai USS Mason. Az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek Központi Parancsnoksága megjegyezte, hogy "a támadások ismételten bizonyítják, hogy a nemzetközi hajózásra nézve kockázatosak a húszi akciók."
December 16-a sem telt eseménytelenül, a USS Carney rombolóhajó 14 drónt fogott el a Vörös-tengeren, és a HMS Diamond brit hadihajó is lelőtt egyet. A támadások összefogásra késztették az amerikai, a francia és a brit haditengerészetet, Isaac Herzog izraeli elnök pedig közölte, hogy szerinte a húszik átlépték a vörös vonalat.
A támadások a kereskedelmi hajózásra is hatással voltak: a Mediterranean Shipping Company társaság bejelentette, hogy a megnövekedett támadási veszély miatt elirányítja hajóit a Vörös-tengerről. Kiderült, hogy így tett egy francia, egy dán, egy német és egy hongkongi társaság is, eddigi adatok szerint pedig nagyjából a felére csökkenhetett a hajóforgalom a régióban, több társaság pedig egyenesen elterelte a hajóit a Vörös-tengerről.
A húszi támadásokat szeptemberben és októberben még nem vették túl komolyan, Izrael ugyanis sokkal inkább a Hamász terrorszervezet ellen vívott gázai háborúra koncentrált. Pedig a húszikkal is volt dolga a haderőnek: az izraeli légvédelem hajói és vadászgépei több, a jemeni terroristák által indított ballisztikus és cirkálórakétát, illetve drónt semmisítettek meg. A Jemenből indult támadások Egyiptomot, Jordániát és Szaúd-Arábiát is érintették.
A húszik eközben azt kommunikálták, hogy ők kizárólag Izraelhez kötődő hajókat vesznek célba, de nagyon úgy tűnt, hogy ezt a kötődést igen tágan értelmezik, miszerint amelyik hajó Izrael felé tart, azt izraelinek minősítik - még ha például bahamai zászló alatt is közlekedik.
Az amerikai védelmi miniszter a Közel-Keleten
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn érkezett Izraelbe, hogy Netanjahu miniszterelnökkel és Yoav Gallant védelmi miniszterrel átbeszéljék a Hamász ellen vívott háborút, illetve a vörös-tengeri fenyegetéseket.
Austin az USA vezérkari főnökeinek egyesített parancsnoksága elnökével, C. Q. Brown tábornokkal érkezett Izraelbe, alig pár nappal azután, hogy a központi parancsnokság vezetője, Michael Erik Kurilla tábornok szintén az országban járt. A Jpost megjegyezte, hogy a látogatásokból érezhető, hogy a USA szeme a Vörös-tengerre és Izraelre szegeződik, a Politico pedig azt írta, hogy információik szerint a Biden-kormányzat vezető tisztviselői aktívan mérlegelik a jemeni húszik elleni válaszcsapás lehetőségeit azóta, hogy szombaton az Irán által támogatott csoport újabb támadásokat indított haditengerészeti és kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren.
A The War Zone Howard Altman által jegyzett írása szerint Austin hamarosan bejelenti a Prosperity Guardian hadműveletet, mellyel a Combined Task Force 153 néven futó egység feladatait bővítenék. A 153-as egységben a Föld összes kontinenséről összesen 39 nemzet képviselteti magát, és kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy biztonságosság tegyék a tengeri hajózást.
A húszik akciói nem csak a gázai háborút súlyosbítják
A 2014 őszén kezdődött jemeni polgárháború rövid idő alatt proxiháborúvá nőtt, melyben Szaúd-Arábia és Irán dirigálnak. A harcok elképzelhetetlen viszonyokat teremtettek az amúgy is rendkívül szegény arab országban. Az ottani, több mint 15 millió embert érintő humanitárius válságot az ENSZ évek óta a világ legsúlyosabb ilyen kríziseként tartja számon. Mint azt korábban írtuk: ebben a helyzetben hozhatna áttörést az a békekötés, amelyen a szaúdi vezetés dolgozik egy ideje, ugyanis a jemeni beavatkozás rég túlnőtt azon, ami Rijádnak még megérte. A béketerv szerint fél éven belül minden külföldi haderő kivonulna Jemenből, és Szaúd-Arábia még pénzzel is támogatná a talpraállást, nem utolsó sorban azzal, hogy a hatalmas ország déli, olajban gazdag részéből forrásokat irányíttatna át a húszik ellenőrzése alatt álló szegény, északi országrészbe.
Csakhogy miután a húszik most beszálltak Izrael és a Hamász háborújába, a brit és az amerikai kormány terrorszervezetté akarja nyilváníttatni a jemeni lázadókat, ami lehetetlenné teszi a béketárgyalások folytatását. Szaúd-Arábia még nem adta fel, és mindent megtesz, hogy sikerüljön elszigetelnie a jemeni polgárháború ügyét Izrael és a Hamász háborújától. A jelenlegi regionális helyzetet tekintve: erre egyre kevesebb esélye van.