Stockholm NATO-csatlakozása drámaian megváltoztatta a korábban hagyományosan semleges nemzet haditengerészeti doktrínáját. A svéd haditengerészet már nem csak a saját partjait védi, hanem a szövetség keleti szárnyát is, immár közvetlenül az orosz erőkkel szemben.
A nemrég zárult NATO tengeralattjáró-elhárító gyakorlat után a magas rangú parancsnokok kijelentették, hogy Svédország szövetségesi csatlakozásával a Balti-tenger mostanra „egységes parancsnokság alatt álló NATO-tengeralattjárókkal teli tóvá” vált. A vezérkar arra utal, hogy a finn és a svéd atlanti csatlakozás után, ha egy orosz egység kihajózik Szentpétervárról, akkor már 8 NATO-tag védelmi rendszere között kell átvergődnie, és ezután szembe kerül még további hárommal.
„Svédország csatlakozásával egy újabb tengeralattjáró-nemzetet adtunk a NATO-nak. Most gyakorlatilag egy Balti-tavunk van, tele NATO-tengeralattjárókkal” – mondta Bret Grabbe amerikai ellentengernagy, a NATO tengeralattjáróinak főparancsnoka a stockholmi kikötőben, a holland HNLMS Van Amstel fregatton tartott sajtótájékoztatón.
A Merlin gyakorlaton svéd és német tengeralattjárók, francia, német, holland és svéd felszíni hajók és helikopterek, valamint egy amerikai tengeri járőr repülőgép vettek részt, hogy gyakorolják a teljes területre kiterjedő tengeralattjáró-elhárító harcot az aknamentes és viszonylag sekély balti környezetben.
Svédország 2024 márciusi NATO-csatlakozása nyomán a szövetség határa gyakorlatilag Finnország és a balti államok partjainál kelet felé húzódik. Ahogy Johan Norlén haditengerészeti főellentengernagy fogalmazott: „A másik oldalon is védjük nemzeteinket. … A határ jelenleg a keleti parton van.”
Ez Svédországot a Balti-tenger frontvonal-államává teszi, amely zsúfolt vízi út, átlagosan 60 méter mély és ideális a tengeralattjáró-elhárító hadviseléshez. Az érem másik oldalán viszont sebezhető is az orosz hibrid fenyegetésekkel szemben, beleértve a hamis zászló alatt hajózó „árnyékflotta” szabotázsakcióit és az infrastrukturális támadásokat, például a tenger alatti kábelek elvágását.
A nyílt forráskódú hírszerzési adatok szerint Oroszországnak két vagy három Kilo osztályú, hagyományos dízel-elektromos tengeralattjárója állomásozik a kalinyingrádi orosz exklávé kikötőjében „a maroknyi a Balti-tengeren” – mondta az amerikai admirális. Jelenleg a NATO-hajók és az orosz egységek aránya 4-1, ami „lenyűgöző elrettentő tényező, amivel rendelkezünk” – közölte Grabbe tengernagy.
A NATO előnye a Balti-tengeren a többcélú tengeralattjárókban is rejlik, amelyek hírszerzésre, megfigyelésre, felderítésre (ISR), különleges erők tevékenységére és a jövőbeli ember nélküli műveletekre egyaránt szolgálnak, hangsúlyozza az amerikai hadvezetés.
A modernizáció nehézségei
Svédország tengeralattjárói lopakodó képességükről és levegőtől független meghajtási rendszereikről híresek. Utóbbi azt jelenti, hogy a felszínre emelkedés nélkül, víz alatt maradva működtessék a hajtóműveiket, illetve töltsék az akkumulátoraikat hetekig tartó, elhúzódó küldetések során. Ezek egyedülálló értéket képviselnek, és nem véletlen, hogy Gotland-osztályú hajó volt az, amelyik egy 2005-ös gyakorlaton - szimulált támadás során - „elsüllyesztette” az amerikai haditengerészet USS Ronald Reagan repülőhordozóját.
Az elöregedő hajók és a NATO-kötelezettségek azonban jóval többet követelnek Svédországtól is. Stockholm új tengeralattjárókkal és felszíni vízijárművekkel erősíti haditengerészetét, miközben korszerűsíti a meglévő eszközöket. A krónikus késedelmek és az emelkedő költségek azonban okozhatnak képességbeli hiányosságokat, éppen akkor, amikor a feszültség fokozódik a Balti-tengeren.
Svédország jelenlegi flottája három korszerűsített Gotland-osztályú és egy Södermanland-osztályú tengeralattjárót, valamint négy Visby-osztályú lopakodó korvettet tartalmaz – mindegyiket a balti-tengeri harcra optimalizálták, csendes meghajtással és fejlett szonárokkal.
Jelenleg a Saab gyár két következő generációs Blekinge osztályú tengeralattjárón dolgozik. Ezek többcélú portálokkal rendelkeznek búvárok, vízalatti drónok, torpedófegyverek és tengerfenék-harci eszközök számára. A NATO tökéletesnek tartja ezeket az eszközöket a balti partvidékek védelmére és a kábelek-csővezetékek védelmére.
A tengeralattjáró-programot azonban komoly kudarcok is érték. A Saab 2015-ben kapott megrendelést, amelynek szállítását 2022–24-re tervezték. 2021-ben azonban a költségvetés megnőtt, és a szállítás időpontja 2027–28-ra tolódott.
Az új osztály költségei jelenleg 25 milliárd koronát (2,6 milliárd dollárt) tesznek ki – ez több mint 100 százalékos növekedés 2015 óta. A drágulást és a késedelmes szállítást a svéd vezérkar nem kommentálta, mert nem katonai, hanem gazdasági és ipari kérdésnek tartja. Ugyanakkor a hadvezetés folyamatos nyomást gyakorol a svéd kormányra, hogy tegyen többet a sürgős szállítások érdekében.
A Svéd Védelmi Anyagi Igazgatóság nyilatkozata szerint az új tengeralattjáró-osztály építése „nagyon összetett projekt, amely gazdasági és technikai kockázatokkal jár. Ugyanakkor a gyártás mára olyannyira előre haladt, hogy ezek a kockázatok jelentősen alacsonyabb szinten vannak”.
A nagyobb fregattok lehetősége
A tengeri védelem fokozása érdekében Svédország nagyobb fregattokat, a Luleå-osztályt is bevezeti, amelyek mérete meghaladja a jelenlegi Visby-osztályú korvettek méretét. A hajók hossza 120 méter, ami a robusztusabb és sokoldalúbb haditengerészeti eszközök felé történő elmozdulást jelzi.
A döntés több tényezőből ered, elsősorban a fejlett légvédelmi rendszerek mobil mozgatásának szükségességéből. A földi silók és más kilövő egységek mellett szükség van hajókról indított légvédelmi rakétákra is, és a kibővített méret egyben lehetővé teszi a pilóta nélküli rendszerek integrációját.
A négy új fregattból kettő várhatóan 2030-ban készül el, a teljes osztály pedig 2035-ben állhat hadba. Pontos áruk egyelőre nem ismert.