Túl kevés a szakképzett ember ahhoz, hogy megtervezze vagy előállítsa a megfelelő európai védelmi stratégiához szükséges mennyiségű hadianyagot.
Az EU 2030-ig 600 000 embert szeretne a védelmi ipar számára továbbképezni vagy átképezni, mivel az ágazat nehezen tud olyan gyorsan toborozni, mint amilyen gyorsan a blokk újrafegyverkezési igényeinek kielégítéséhez szükséges.
A továbbképzési terv része annak a több intézkedésnek, amelyet az Európai Bizottság szerdán ismertetett a védelmi ipar átalakítására vonatkozó ütemtervének részeként, amely egy úgynevezett tehetségplatformot is tartalmaz, amely a kettős felhasználású és védelmi célú kkv-k, a kis- és középvállalkozások, a startupok és a scaleupok gyakornoki képzésének támogatására szolgál.
"Biztosítanunk kell a védelemhez szükséges készségeket" – mondta a Bizottság egyik tisztviselője az Euronewsnak névtelensége megőrzése mellett.
"Ez kezd komoly szűk keresztmetszetté válni, mivel a védelmi ágazat valamennyi szereplője egyre több innovatív termék előállítására törekszik, a készséghiány pedig éles versenyhez vezetett mind az iparágon belül, mind pedig az ágazatok között."
Az EU versenyt fut az újrafegyverkezésért (elsősorban európai gyártású felszerelésekkel) még az évtized vége előtt, mivel becslései szerint addigra Oroszország képes lehet megtámadni egy másik európai országot. Az egyik legnagyobb probléma azonban a szakképzett munkaerő hiánya, ami részben az EU-tagállamok évtizedek óta tartó, védelmi célú alulfinanszírozottságának eredménye.
Az évekig tartó hanyatlás után az európai védelmi ipari munkaerőpiac 2022-ben kezdett újra növekedni, miután Oroszország megkezdte ukrajnai invázióját, ami arra ösztönözte az uniós országokat, hogy ígéretet tegyenek védelmi kiadásaik jelentős növelésére.
2023-ban az EU védelmi ipara mintegy 581 000 munkahelyet teremtett, és az Európai Védelmi Ügynökség idén év elején közzétett adatai azt mutatják, hogy bár a védelmi ágazatban a 2022 végi csúcspont óta némileg csökkentek az álláshelyek, a 2021-es szinthez képest továbbra is 41%-kal magasabbak.
A Bizottság legújabb ütemterve szerint azonban az ágazatban tapasztalható munkaerő- és készséghiány "veszélyezteti az ágazat műveleti képességeit, és ezáltal hatással van az EU biztonságára".
Ez a hiány mind a kínálati oldalon problémát jelent, ahol a védelmi alkalmazásokhoz olyan technológiákat fejlesztenek ki, mint a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia, mind pedig a keresleti oldalon, ahol a fegyveres erőknek és a beszerző szerveknek szakértelemre van szükségük ezen új rendszerek gyors beszerzéséhez és integrálásához.
Felkészülés a háborúra
A szakadék áthidalására az uniós végrehajtó testület egy készséggarancia-kísérleti programot kíván létrehozni, amely segítené "az autóipari ágazat és a kapcsolódó ellátási láncok szerkezetátalakítás alatt álló vagy a munkanélküliség által veszélyeztetett munkavállalóit abban, hogy a növekvő stratégiai ágazatokban, például a védelmi ágazatban helyezkedjenek el" – áll az ütemtervben.
Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa elmondta, az intézkedések célja, hogy "évente a meglévő védelmi és repülőgépipari munkaerő mintegy 12%-át képezzék tovább, és 2030-ig 600 000 embert képezzenek át a védelmi ipar számára".
A Bizottság egy uniós védelmi ipari tehetséggondozó platform létrehozására is törekszik, amely utalványok rendszerén keresztül támogatná a szakmai gyakorlatokat. A kísérleti rendszer 300 ilyen utalványt tervez a diákok számára.
"Az elképzelés lényege, hogy valóban lehetőséget kínáljunk a kíváncsi és okos elméknek, hogy ténylegesen megismerkedjenek azzal, hogy mi szükséges az innovációnak a védelmi ökoszisztémába való beágyazásához" – mondta a bizottsági tisztviselő.
A stratégia utolsó eleme a meglévő uniós online oktatási intézmények (például az EUSPA Űrakadémia és a Digitális Készség Akadémiák) kihasználása a védelmi vonatkozású készségek fejlesztése érdekében.
A Bizottság tervezi egy önálló uniós védelmi ipari készségfejlesztési akadémia létrehozását is, legkorábban 2028-ban, amikor a blokk új költségvetési időszakba lép.