Németország azt tervezi, hogy visszahozza a sorkatonai szolgálat egy formáját - de csak férfiaknak kell jelentkezniük. Az intézkedésről téves információk terjednek az interneten. Íme, hogy miért és mennyire szokatlan Németországban az újraélesztett katonai szolgálat.
A német kormány önkéntes katonai szolgálati modell bevezetéséről szóló törvénymódosítása vitát váltott ki az országban a nők fegyveres erőkben betöltött szerepéről.
A hónapokig tartó vita után elfogadott új terv szerint minden 18 éves férfi alkalmasnak minősül a szolgálatra, kötelező lesz a regisztráció és az egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése, és egy kérdőívet kell kitölteniük, amelyben jelezhetik, hogy teljes be kívánnak-e vonulni.
A terv alapja, hogy elegendő önkéntes jelentkezőt vonjanak be a katonai szolgálatra, de ha nem sikerül kellő számú önkéntest bevonni, a kormány más lehetőségeket fog mérlegelni, beleértve egy olyan rendszert, amely véletlenszerűen választja ki az embereket a sorkatonai szolgálatra
Bár a projekt elvileg nemsemleges, csak a fiatal férfiaknak kell majd kitölteniük a kérdőívet és részt venniük a kötelező orvosi szűrővizsgálatokon. A nőket felkérik, hogy jelentkezzenek, de nem kötelezik őket erre.
A megkülönböztetés viták és állítások hullámát váltotta ki a közösségi médiában, amelyek közül néhányban elmosódott a kritika és a félretájékoztatás közötti határvonal.
Miért nem kötelező a nőknek a fegyveres erőknél szolgálatot teljesíteniük?
Az egyik online bejegyzés azt sugallja, hogy a nőket szándékosan zárják ki a német fegyveres erőkből, a Bundeswehrből; mások szerint Németország kényszeríti a nőket a hadseregbe; és vannak olyanok, amelyek a feminizmus kudarcaként értékelik, hogy a mozgalom nem szorgalmazta, hogy a nők számára kötelezővé tegyék a katonai szolgálatot.
Miért nem kötelezik tehát a nőket a férfiakhoz hasonlóan arra, hogy jelentkezzenek a német fegyveres erőkbe?
Röviden: azért, mert a német alkotmány ezt nem teszi lehetővé - legalábbis egyelőre.
A német alaptörvény 12a. cikke kimondja, hogy a férfiak "tizennyolcadik életévük betöltésétől kezdve kötelezhetők a fegyveres erőknél, a szövetségi határőrségnél vagy a polgári védelmi szervezetnél teljesítendő szolgálatra". A nőkre nem vonatkozik ez a követelmény.
Nem zárják ki őket a csatlakozásból - csak törvényileg nem kötelezik őket erre.
2001 óta a nők is szolgálhatnak katonai harcálláspontokon, miután az Európai Bíróság döntése értelmében a nők korlátlan hozzáférést kaptak a katonai pályára lépéshez. A Bundeswehrben jelenleg több mint 24 000 női katona szolgál, ami a katonai állomány mintegy 13%-át teszi ki.
Jogi szakértők, kampányolók és feministák szerint az alkotmánynak az a része, amely "kizárja" a nőket a fegyveres erőkből, ellentmond a 3. cikk (2) bekezdésének, amely egyenlő jogokat garantál a nők és férfiak számára. Mások azzal érveltek, hogy a nők alapvető hátrányban vannak a férfiakkal szemben, amit a kötelező szolgálat csak megerősítene.
Friedrich Merz német kancellár jelezte, hogy nyitott az alkotmány módosítására a nők besorozásának érdekében, de ez az út politikailag érzékeny.
Az alkotmány módosításához kétharmados többségre lenne szükség a Bundestagban, és így a szélsőbal és a jobboldal szavazataira.
A baloldal régóta ellenzi a kötelező sorkötelezettséget, beleértve a nőkét is, és bár a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt támogatja, nem világos, hogy tagjai közül hányan terjesztenék ki ezt a nőkre és a férfiakra is.
Mi a helyzet Európa más országaiban?
Míg Németország az önkéntességre épülő modell mellett döntött, több szomszédja továbbment, és általános sorkatonai szolgálatot vezetett be férfiak és nők számára egyaránt.
Az utóbbi években egyre több európai ország vezette be az általános hadkötelezettséget, különösen az északiak.
Norvégia 2015-ben vezette be a kötelező katonai szolgálatot a nők számára, és ezzel az első NATO-ország lett, amely ezt megtette. Svédország 2017-ben követte a példát, egy szélesebb körű lépés részeként, amely a sorkötelezettség újbóli bevezetésére irányult, miután 2010-ben felfüggesztette azt.
Legutóbb Dánia frissítette a sorkötelezettségi politikáját, hogy a nők is részt vehessenek benne, egy sorsolásos rendszerben, amely 2026-ban lép hatályba.
Néhány országban ez egy kicsit árnyaltabb: Hollandiában technikailag, törvényileg van női sorkötelezettség, amelyet 2018-ban vezettek be, de ez leginkább szimbolikus, mivel a kötelező katonai szolgálatot 1997 óta nem hajtották végre aktívan.
Összességében azonban Németország nem számít különlegesnek Európában. Azokban az országokban, ahol van kötelező katonai szolgálat, a nők bevonulása a többség számára önkéntes.
Ausztriában, Cipruson, Észtországban, Finnországban, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Svájcban, Finnországban, Lettországban, Litvániában és Ukrajnában a férfiakkal ellentétben a nőknek nem kötelező bevonulniuk, de országonként eltérő szerepkörökben önkéntesen tehetik ezt meg.
Ugyanez a helyzet Fehéroroszországban, Oroszországban és Törökországban, Horvátország pedig 2026 elején csatlakozik ehhez a csoporthoz.
Más európai országokban sem a nők, sem a férfiak nem kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni, de különböző minőségben önként jelentkezhetnek.
Európában egyre több nőnek engedélyezik a harci vagy frontszolgálatot, többek között Franciaországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.
Az Egyesült Királyságban például 2018 decemberében a fegyveres erők valamennyi szerepköre megnyílt a nők előtt. Lengyelországban a nők 1999 óta technikailag minden katonai pozícióban szolgálhatnak.
Franciaországban a nők technikailag a fegyveres erők szinte minden ágában szolgálhatnak, bár az integráció fokozatosan történt: az atomfegyverekkel felszerelt tengeralattjárókon csak 2017-ben engedélyezték a nők szolgálatát.