EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Az ENSZ-főtitkár kérése ellenére támadott jemeni célpontokat az amerikai haditengerészet

Iráni tüntetők brit, amerikai és izraeli zászlók ábrázolásait égetik el tüntetés közben, a brit nagykövetség előtt Teheránban, Iránban, 2024\. január 12-én, pénteken.
Iráni tüntetők brit, amerikai és izraeli zászlók ábrázolásait égetik el tüntetés közben, a brit nagykövetség előtt Teheránban, Iránban, 2024\. január 12-én, pénteken. Szerzői jogok Vahid Salemi/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Vahid Salemi/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Írta: Euronews / FT
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Szombaton kora reggel újabb csapást mért egy, a húszik által ellenőrzött jemeni területre az amerikai hadsereg. Olyan helyszínt vettek célba, ahonnan szerintük a húszik támadhatják a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat.

HIRDETÉS

A szombati akció előtti csütörtökön az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hadereje légicsapások sorát hajtotta végre a húszik ellen. António Guterres ENSZ-főtitkár akkor azt mondta, hogy "ne mérgesítsék el még jobban a helyzetet". Emlékeztetőül: az első csapások 28 helyszínt és több mint 60 célpontot érintettek (öt ember vesztette életét, és hat megsebesült), Joe Biden amerikai elnök pedig már akkor figyelmeztetett, hogy ezzel nincs vége a rakétazápornak. 

Az amerikai haditengerészet pénteken figyelmeztette az amerikai zászló alatt közlekedő hajókat, hogy a következő 72 órában kerüljék a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl egyes területeit. 

A csütörtöki támadásra válaszul a húszik megtorlást ígértek, mire az amerikai hadsereg és a Fehér Ház is közölte, hogy számítanak válaszcsapásra. 

Nasszer Kanaani, az iráni külügyminisztérium szóvivője az iráni vezetés nevében szólva elítélte az akciót, és azt mondta, hogy az efféle önkényes támadások gerjesztik a térség amúgy is instabil helyzetét. Teheránban pénteken tüntetést volt, a résztvevők brit, amerikai és izraeli zászlókat égettek, miközben különböző jelszavakat skandálva mindhárom nemzetet elítélték a tetteikért. 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Vaszilij Nebenzia orosz ENSZ-nagykövet az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és szövetségeseiket "nyílt fegyveres agresszióval" vádolta, és figyelmeztetett, hogy a Jemen elleni további akciók katasztrófához vezethetnek az egész közel-keleti régióban. Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet és Barbara Woodward brit nagykövet erre közölte, hogy a csapások célja az önvédelem, és hangsúlyozták, hogy a fegyverek csak akkor csitulhatnak el, ha a húszik nem veszélyeztetik a nemzetközi hajózási vonalakat.

Az utóbbi hetekből több támadás is érte a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi hajókat, és számos hajótársaság közölte: amíg a helyzetet nem rendezik, addig nem hajóznak arrafelé, és más szállítási útvonalakat választanak.

A szombati támadásnak nem volt áldozata

Az amerikai fegyveres erők központi parancsnoksága közölte, hogy az amerikai hadsereg péntekről szombatra virradó éjszaka egy húszi radarállomásra mért csapást Jemenben. A Centcom közölte, hogy az állomást a USS Carney amerikai rombolóhajóról indított Tomahwk rakétákkal semmisítették meg, a húszik pedig bejelentették, hogy a támadásnak nincs emberáldozata, és senki sem sérült meg. 

Több mint egy hónapja feszült a helyzet az Ádeni-öböl környékén

December közepén azt írtuk, hogy az Irán által támogatott jemeni húszik az október 7-i Hamász terrortámadás óta egyre többször kerültek a hírfolyamba, miután az Ádeni-öbölben több támadás is érte az öblön áthaladó vagy a Vörös-tengeren közlekedő hajókat. A helyzet fokozatosan eszkalálódott, a húszik már a népszerű vörös-tengeri izraeli üdülőhelyet, Eilatot is lőtték. 

A húszik eközben azt kommunikálták, hogy ők kizárólag Izraelhez kötődő hajókat vesznek célba, de nagyon úgy tűnt, hogy ezt a kötődést igen tágan értelmezik, miszerint amelyik hajó Izrael felé tart, azt izraelinek minősítik - még ha például bahamai zászló alatt is közlekedik.

A húszik akciói nem csak a gázai háborút súlyosbítják

A 2014 őszén kezdődött jemeni polgárháború rövid idő alatt proxiháborúvá nőtt, melyben Szaúd-Arábia és Irán dirigálnak. A harcok elképzelhetetlen viszonyokat teremtettek az amúgy is rendkívül szegény arab országban. Az ottani, több mint 15 millió embert érintő humanitárius válságot az ENSZ évek óta a világ legsúlyosabb ilyen kríziseként tartja számon. Mint azt korábban írtuk: ebben a helyzetben hozhatna áttörést az a békekötés, amelyen a szaúdi vezetés dolgozik egy ideje, ugyanis a jemeni beavatkozás rég túlnőtt azon, ami Rijádnak még megérte. A béketerv szerint fél éven belül minden külföldi haderő kivonulna Jemenből, és Szaúd-Arábia még pénzzel is támogatná a talpraállást, nem utolsó sorban azzal, hogy a hatalmas ország déli, olajban gazdag részéből forrásokat irányíttatna át a húszik ellenőrzése alatt álló szegény, északi országrészbe.

Csakhogy miután a húszik beszálltak Izrael és a Hamász háborújába, a brit és az amerikai kormány terrorszervezetté akarja nyilváníttatni a jemeni lázadókat, ami lehetetlenné teszi a béketárgyalások folytatását. Szaúd-Arábia még nem adta fel, és mindent megtesz, hogy sikerüljön elszigetelnie a jemeni polgárháború ügyét Izrael és a Hamász háborújától, ám a jelenlegi regionális helyzetet tekintve erre egyre kevesebb esélye van. A húszik ellen épp széles nemzetközi összefogás alakult.

A Centcom emlékeztetett: tavaly november 19. óta a húszik 28 alkalommal támadtak meg hajókat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A vörös-tengeri hajótámadások miatt leáll a Tesla berlini gyára

Az eddigi legnagyobb húszi támadás a Vörös-tengeren

Nemzetközi összefogással parancsolnának megálljt a húszi támadásoknak a Vörös-tengeren