EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Megnőtt a vádemelés nélkül fogva tartott palesztinok száma az izraeli börtönökben

Izraeli börtönből szabadult palesztin férfi november 30-án
Izraeli börtönből szabadult palesztin férfi november 30-án Szerzői jogok Nasser Nasser/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Nasser Nasser/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Kiss Gábor
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Hamász októberi terrortámadása óta több mint 2800-ra emelkedett az "adminisztratív őrizetbe" vettek száma Ciszjordániában. A gyakorlatot 1945 óta alkalmazzák, az október 7-i Hamász terrortámadás után viszont változtak a körülmények.

HIRDETÉS

A ciszjordániai Betlehemben élő 17 éves Yazen Alhasnatot most engedték ki a börtönből, csaknem öt hónappal azután (tehát az október 7-i Hamász terrortámadás előtt), hogy izraeliek letartóztatták egy hajnali katonai razzia során.

Yazent "adminisztratív őrizetben" tartották – ez egy régóta fennálló, a britektől örökölt biztonsági politika, amely lehetővé teszi az izraeli állam számára, hogy határozatlan időre bebörtönözzön embereket vád nélkül, anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot bemutatnának ellenük. Az eljárás hasonló az előzetes letartóztatáshoz, mely a világ bármely országában megtörténhet. Általában azért és olyan embereken alkalmazzák, akiknél megvan a veszélye, hogy megszöknek az igazságszolgáltatás elől, vagy bűntényt, esetleg újabb bűntényt követnek el. 

Yazen azért térhetett haza, mert ő is azon 180 palesztin gyermek és nő között volt, akiket Izrael szabadon engedett a börtönből a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott túszokért cserébe.

A palesztin foglyok szabadon bocsátásával egy időben azonban Izrael évek óta a legmagasabb arányban vett őrizetbe embereket. Az október 7. óta eltelt hetekben az adminisztratív őrizetben lévők száma (mely már így is 30 éves csúcson, 1300 fő volt)  több mint 2800-ra emelkedett. 

Amikor Yazent szabadon engedték, a családjának azt mondták, hogy ne ünnepeljenek nyilvánosan, és ne beszéljenek a médiával. Ugyanezeket az utasításokat kapta két másik tinédzser családja is, mégis beszéltek a BBC-nek a tapasztalataikról.

Emberi jogi aggályok

Izrael szerint az általa alkalmazott politika összhangban van a nemzetközi joggal, és a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges megelőző intézkedés. Maurice Hirsch, aki 2013 és 2016 között ciszjordániai katonai ügyész volt, a BBC-nek azt mondta, hogy Izrael "nemcsak, hogy megfelel a nemzetközi jognak, hanem messze túl is lépi azt", mivel lehetővé teszi a fogvatartottak számára, hogy fellebbezzenek, és biztosítja, hogy fogva tartásukat hathavonta felülvizsgálják.

Emberi jogi csoportok szerint azonban az intézkedés széles körű alkalmazása visszaélés egy olyan biztonsági törvénnyel, amelyet nem ilyen mértékű alkalmazásra terveztek. A fogvatartottak nem tudnak hatékonyan védekezni, illetve fellebbezni, mivel nem férnek hozzá az ellenük szóló bizonyítékokhoz.

"A nemzetközi jog szerint az adminisztratív fogva tartásnak ritka kivételnek kellene lennie" – mondta Jessica Montell, a HaMoked ügyvezető igazgatója. Ez az izraeli emberi jogi szervezet a palesztinok fogva tartását figyeli.

"Akkor kellene alkalmazni, ha fennáll a veszély, és nincs más mód a veszély elhárítására, mint az őrizetbe vétel. De nyilvánvaló, hogy Izrael nem így használja. Emberek százait, ezreit veszi őrizetbe, vádemelés nélkül, és az adminisztratív őrizetet arra használja, hogy megvédje magát az ellenőrzésektől" – magyarázta.

Mivel jár az adminisztratív őrizet?

A palesztinokat 1945 óta tarthatják adminisztratív őrizetben ebben a régióban, először a brit mandátum alatt, majd a megszállt palesztin területeken. A törvényt néhány ritka esetben izraeli telepesek ellen is alkalmazták, de túlnyomórészt ciszjordániai palesztinok, köztük gyermekek fogva tartására használják.

Az adminisztratív őrizetbe vett személyeket meghallgatják – katonai bíróságon, izraeli katonai bíró előtt –, de az állam nem köteles semmilyen bizonyítékot közölni a fogvatartottakkal vagy ügyvédeikkel. A fogvatartottakat ezután akár hat hónapra is ítélhetik. Ezt a hat hónapot azonban a katonai bíróság korlátlanul meghosszabbíthatja, ami azt jelenti, hogy az adminisztratív fogvatartottaknak soha sincs valós elképzelésük arról, hogy meddig lesznek bezárva.

"Ami igazán megvisel, az a bizonytalanság" – mondta Yazen. "Befejezed a hat hónapot, és elmész? Vagy meghosszabbítják egy évvel, két évvel?"

A fogvatartottak fellebbezhetnek, egészen az izraeli legfelsőbb bíróságig, de mivel nem férnek hozzá az ellenük szóló bizonyítékokhoz, nincs mire alapozniuk. Azok a palesztinok, akiket hivatalosan katonai bíróság elé állítanak, jobban hozzáférnek a bizonyítékokhoz, de a bíróságokon nagyjából 99 százalékos az elítélési arány.

"Palesztinokat védeni a katonai bíróságokon szinte lehetetlen feladat" – véli Maher Hanna jeruzsálemi védőügyvéd. "Az egész rendszer úgy van kialakítva, hogy korlátozza a palesztinok védekezési lehetőségeit. Kemény korlátokat ró a védelemre, és mentesíti az államügyészt a bizonyítási teher alól".

Hiányzó bizonyítékok

A 16 éves Oszama Marmest az utcán vették őrizetbe, egy jelöletlen autóba rángatták. Őrizetbe vételének első 48 órájában apjának, Naifnak fogalma sem volt arról, hogy hol van. Oszama a BBC írása szerint a letartóztatása alatt többször is kérdezte az ellene felhozott vádakat, de minden alkalommal azt mondták neki, hogy "fogja be".

HIRDETÉS

Amikor a 17 éves Musza Aloridatot letartóztatták, a családi házában tartott hajnali razzia során az izraeli erők szétszedték a hálószobát, amelyen két fiatalabb testvérével osztozott, és egy golyót lőttek a szekrénybe, betörve az üveget.

Sem Yazen, Oszama és Musza, sem szüleik vagy ügyvédeik nem kaptak semmilyen bizonyítékot ellenük a több hónapos fogva tartásuk alatt. Amikor Izrael közzétette a közelmúltbeli cserék során szabadon bocsátott foglyok listáját, a vádakat részletező oszlopban Yazen, Osama és Musa neve mellett csak az a homályos kitétel szerepelt, hogy "veszélyezteti a terület biztonságát", a lista egy másik változata szerint pedig Yazen és Musza a gyanú szerint palesztin militáns csoportokkal állt kapcsolatban. 

Kettős mérce?

Maurice Hirsch, a katonai ügyészség korábbi igazgatója szerint hiba lenne bármilyen következtetést levonni a rendelkezésre álló korlátozott információkból. "Nagyon nagy a különbség a terroristák ellen nyíltan rendelkezésre álló bizonyítékok és a hírszerzési információkból származó információk között" – mondta.

"Látjuk, hogy az amerikaiak Guantanamón adminisztratív őrizetet alkalmaztak, így tudjuk, hogy ez az intézkedés nemzetközileg elismert és elfogadott. És mivel ez nemzetközileg elfogadott intézkedés, miért csak Izraelt akadályozzák meg abban, hogy ezt alkalmazza, amikor valószínűleg a legnagyobb terrorfenyegetettséggel állunk szemben, amit valaha is láttunk?" – tette hozzá.

HIRDETÉS

Yazen, Oszama és Musza négy és hét hónap közötti időt töltött börtönben. Mindhárman elmondták, hogy a körülmények viszonylag kényelmesek voltak a Hamász október 7-i támadásáig, utána viszont elvették ágyneműiket, takaróikat, extra ruháikat és élelmiszeradagjaik nagy részét, és minden kapcsolatot megszakítottak a külvilággal. Ezt a támadásért járó kollektív büntetésnek tartják.

Más fogvatartottak azt állították, hogy megverték őket, könnygázt vetettek be ellenük, vagy kutyákat uszítottak rájuk. Az izraeli börtönszolgálat megerősítette, hogy a Hamász-támadásra válaszul vészhelyzeti üzemmódba helyezte a börtönöket, és "csökkentette a biztonsági foglyok életkörülményeit".

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nők tüntettek a békéért Tel-Avivban

Felfegyverzik magukat a ciszjordániai zsidó telepek lakói

Kitiltatná Izraelt a párizsi Olimpiáról a palesztin sportszövetség