Tíz év alatt az ötszörösére emelkedett az osztrák általános és középiskolákban tanuló magyar gyerekek száma, most már több mint tízezren vannak. Grazba utaztunk, hogy megnézzük, hogyan boldogulnak a kitelepült családok a gyerekeik taníttatásával.
HIRDETÉSSchmidt Benjamin és Amelie testvérek, Grazban járnak középiskolába. Nagyjából tíz évvel ezelőtt költöztek el a családjukkal Magyarországról Ausztriába, azóta tökéletesen megtanulták a nyelvet, és beilleszkedtek.
A tananyag nem túl nehéz szerintük, sőt, talán egy kicsit túlságosan is könnyű, memoriterek például egyáltalán nincsenek. De összességében nagyon szeretik az iskolát, úgy érzik, minden feltétel adott a tanuláshoz. Abból sem szenvedtek semmi hátrányt, hogy nem osztrákok.
„Nem annyira van olyan, hogy például valakit csúfolnak. Én Magyarországon is jártam iskolába, és ott elég rossz tapasztalataim voltak, fizikálisan bántalmaztak" - mesélte Benjamin, a fiatalabb Amelie pedig azt mondta, hogy nagyon szereti a tanárait és az osztálytársait, hamar összebarátkozott mindenkivel.
A viccek azért jobbak magyarul
A testvérpártól azt is megtudtuk, hogy a szinkronizált amerikai filmekben a viccek sokkal viccesebbek magyarul, mint németül. De ez persze csak egy apróság. Egyikük sem látja maga előtt azt, hogy valaha visszatérne Magyarországra, már persze a rokonlátogatáson kívül.
Nem így van ezzel Végvári József, aki húsz év katonáskodás után, négy évvel ezelőtt költözött ki Ausztriába, és akinek azóta is nagyon hiányzik a hazája. József feleségével és két gyerekével egy sarokra lakik attól az iskolától, ahová Schmidték járnak. Annak ő is örül, hogy a két lányával az osztrák közoktatás foglalkozik, főleg a nyelvtanulási lehetőségek miatt, de azért vannak aggályai.
„Ha ez az oktatási rendszer marad, akkor számukra később nem fog jelenteni semmit 1848. március 15. vagy 1956. Ezt csak úgy tudjuk korrigálni, ha otthon beszélünk róla, vagy ha fakultatív képzések keretein belül a gyerekeinket elhordjuk olyan találkozókra, olyan kurzusokra, ahol erről bővebben is hallhatnak."
Ausztriában is lehet magyar irodalmat tanulni
A lehetőség megvan erre, az osztrák állam ugyanis finanszírozza az anyanyelvi oktatást a kisebbségek számára. Grazban is vannak magyar tanárok. Az általános iskolás, Söls-Varga Katalin jelenleg heti kilenc órát tart különböző csoportoknak a magyar nyelvről, az irodalomról, a történelemről, sőt még a földrajzról is - sokkal jobb életszínvonal és feltételek mellett, mint magyarországi kollégái.
„Egy tantárgyi közösség maga választja ki, hogy milyen könyvből tanuljon. A tankönyvírók versengenek az iskolák kegyeiért, a tanárok kegyeiért, és mindig a legjobbat tudjuk választani. És ha tényleg van valami jó, akkor váltunk is" - mesélte a szabad tankönyvválasztásról, ami a hazai tanároknak már csak emlék.
Söls-Varga szerint a magyar oktatás egyébként alapvetően jó színvonalú, erős alapot ad a gyerekeknek. Egy Magyarországról érkező alsósnak például általában nem okoz nehézséget felvenni a fonalat Ausztriában, még úgy sem, ha a nyelvet is meg kell tanulnia, mert sokszor már tudja azt, amit a többiek épp tanulnak. Egy hazaköltözőnek viszont komoly lemaradással kell szembenéznie Magyarországon.
A tanárnő ezért még sajnálatosabbnak tartja azt, hogy az oktatási rendszer épp összeomlóban van hazánkban, a tanárokat egyáltalán nem becsülik meg. Ausztriában pedig a kevesebb követelmény ellenére azt is tapasztalja, hogy a diákok megállják a helyüket az életben, és jó színvonalú képzéseken vesznek részt az egyetemeken érettségi után.
Sokan költöztek ki az utóbbi időben
Egy másik pedagógussal egy magyarokat segítő cég irodájában találkoztunk. Ő 15 év magyarországi tanítás után hagyta ott a pályát, és a kiköltözés nagyon kemény feladat elé állította a családjával együtt.
„A gyerekek németül semmit nem beszéltek, csak angolul. Angolul a fiam elég jól beszélt, ő 13 éves volt, amikor kiköltöztünk. Ő megkapta azt a lehetőséget a gimnáziumban az igazgatónőtől, hogy mivel kitűnő tanuló volt Magyarországon, azt az évet megismételhette, és egy év alatt kellett németből arra a szintre felfejlődnie, hogy a többiekkel tovább tudjon haladni" - mesélte, majd büszkén hozzátette, hogy a fia ma már egy jól menő grazi cégnél dolgozik.
Az utóbbi időben egyre több magyar érkezik a környékre.
„2014 óta dolgozunk mi itt kint élő és kitelepülő magyarokkal. Azt tapasztalom, hogy körülbelül 2022 nyara óta sokszorosára nőtt a kitelepülő magyarok száma. Ott volt egy nagyon nagy roham, ami azóta is folyamatosan tart, és aztán megint egy nagyon nagy roham olyan 2-3 hónappal ezelőtt" - ezt már Weinzierl Anett, a WD Jobshilfe vezető ügyintézője mondta, aki szerint két oka van a kivándorlás erősödésének: van, aki a gazdasági problémák miatt jön, más azért, mert nem érzi már jól magát abban a környezetben, amiben él.
Nemcsak munkába, hanem iskolába is ingáznak a magyarok
Sokan vannak olyanok is, akik Magyarországról hordják át a gyereküket osztrák iskolába, elsősorban a határ menti Burgenland tartományban. Egy helyi tanár, Pados Csilla viszont azt mondta nekünk, hogy lakhelytől függetlenül az egyetemi éveket sokan Ausztriában képzelik el, leginkább Bécsben vagy Grazban.
Burgenland harmadik legnagyobb városa, Felsőőr két tanítási nyelvű középiskolája az ingázó diákok egyik legkedveltebb célpontja. Az intézmény közúton 20 percre van a magyar határtól.
Ebben a gimnáziumban olyan sok Magyarországról érkező gyerek tanul, hogy reggelente busszal hozzák el őket Szombathelyről. A tanári karban pedig szintén vannak Magyarországon élő emberek, ahogy a közeli hotelben és a város más munkahelyein is sok a magyar. Felsőőr, vagy németül Oberwart utcáin sétálva lépten-nyomon magyar szavakat lehet hallani, ez pedig a következő években valószínűleg még inkább így lesz.