Oroszország felszólítja a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy utasítsa el az Ukrajna által kezdeményezett népirtási per elindítását. Az orosz fél azzal érvel, hogy az ügynek nincs jogalapja.
HIRDETÉSHétfőn újraindult Ukrajna jogi csatája Oroszország ellen az 1948-as népirtási egyezmény megsértése miatt, az orosz fél szerint az ukránok keresetét el kell utasítani, mert nincsen jogalapja.
Kijev amiatt kezdeményezte az eljárást, hogy Moszkva inváziója azon az ukránok szerint hamis állításon alapult, hogy Ukrajna népirtást követett el a keleti régiókban.
Oroszország ügyvédje a bíróságon elismételte a Kreml állításait az állítólagos kijevi "neonácikról", és Ukrajna lerohanását a Nato 1999-es, Szerbia elleni légicsapásához hasonlította.
Moszkva jogi csapatának vezetője, Gennagyij Kuzmin azt mondta a 15 bíróból álló testületnek, hogy Kijev ügye, amely az invázió leállítására törekszik, "reménytelenül hibás és ellentétes e bíróság régóta fennálló joggyakorlatával". Hozzátette, hogy a felperes beadványa "nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a megfelelő igazságszolgáltatást, és visszaélést jelent az eljárással".
Ukrajna szerint Oroszország a bűnös a népirtásban, és több szempontból is félreértelmezi az ENSZ népirtási egyezményét. Ukrajna az 1948-as népirtási egyezmény alapján fordult a hágai székhelyű bírósághoz, amelyet Moszkva és Kijev is ratifikált.
A bíróság egy 2022 márciusában hozott ideiglenes ítéletében kötelezte Oroszországot az ukrajnai ellenségeskedések leállítására, amely jogilag kötelező erejű döntés, és amelyet Moszkva nem vett figyelembe.
Hónapokba telhet, mire a bíróság eldönti, hogy az ügy folytatódhat-e. Ha folytatódik, a népirtással kapcsolatos vádakról szóló végleges döntés valószínűleg még évekig várat magára.
A Nemzetközi Bíróság a nemzetek közötti jogvitákat tárgyalja, ellentétben a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósággal, amely a háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is magában foglaló bűncselekmények miatt vonja büntetőjogi felelősségre az egyéneket.