Az éhínséget mesterségesen idézte elő az 1930-as években, Ukrajnában a sztálini szovjet vezetés.
Szándékos népirtásnak nyilvánította az Európai Parlament egy szavazáson a holodomort, amelyet az 1930-as években, Ukrajnában idézett elő a sztálini szovjet vezetés. A genocídium elismerése mellett 507 képviselő, ellene 12 szavazott, valamint 17-en tartózkodtak is.
A szavazás előtti vita alatt a politikai paletta különböző képviselői az indítvány mellett foglaltak állást.
"A holodomor nem csak egy vag y két család tragédiája volt, hanem a szovjet rezsim egy egész nemzet kiirtására tett kísérlete" - mondta Viola von Cramon-Taubadel, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselője. "Sztálin brigádjai kifosztották az ukrán falvakat, a megmaradt gabona után kutatva. Tele voltak gyűlölettel az ukránok iránt, amit a szovjet propaganda táplált."
Az Euronews beszélt az indítványt előterjesztő EP-képviselővel. Szerinte közvetlen párhuzam van Sztálin ukrajnai fellépése és a jelenlegi elnök háborúja között.
„Ez egy kísérlet volt Ukrajna letörlésére a térképről, ahhoz hasonló, mint amit a cári hatóságok tettek a 19. században, például betiltották az ukrán nyelvű nyomtatást, és szégyentelenül ugyanezt próbálja ma tenni Putyin elnök: az éhínséget használja fegyverként, valamint a hideggel és az áramhiánnyal igázná le az ukránokat" - mondta a néppárti Radoslaw Sikorski.
Milliók haltak meg Ukrajnában és a Szovjetunió más részein 1932 és 1933 között. Történészek szerint Sztálin az éhínség előidézésével akarta ellehetetleníteni az ukrán függetlenségi törekvéseket.