Röviddel a szövetség hágai csúcstalálkozójának kezdete előtt a NATO főtitkára a tervezett új védelmi kiadási célok gyors végrehajtására szólított fel. Az a sebesség, amellyel Oroszország katonailag újrapozícionálja magát, "lélegzetelállító és ijesztő" - mondta Mark Rutte.
HIRDETÉS
A hágai NATO-csúcs előtt tartott fórumon a szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem készülünk fel az oroszok diktálta tempóra, akkor három-öt év múlva már nem leszünk képesek megvédeni magunkat.
Mark Rutte a tüzérségi lőszerek gyártási kapacitását említette az egyik olyan területként, ahol a NATO-nak fel kell zárkóznia - írja a Welt. Az oroszok jelenleg három hónap alatt annyi lőszert gyártanak, mint az egész NATO egy év alatt, annak ellenére, hogy gazdaságuk 25-ször kisebb - mondta Rutte, aki szerint ez hosszú távon nem mehet így tovább. Ha meg akarjuk előzni a háborút, akkor be kell fektetnünk.
Rutte azután tette sürgető megjegyzéseit, hogy néhány országoknak, mint Olaszország és az Egyesült Királyság, sikerült elérniük, hogy a védelmi kiadásokra vonatkozó új NATO-célkitűzés teljesítésének határideje 2035 legyen. A NATO-főtitkár eredetileg 2032-t javasolt.
Az új NATO-célt az állam- és kormányfőknek a szerdai csúcstalálkozón kell hivatalosan elfogadniuk. A szövetségi államok éves védelmi célú kiadásait a bruttó hazai termék (GDP) legalább öt százalékára kívánja növelni. A GDP legalább 3,5 százalékát a hagyományos katonai kiadásokra kell fordítani.
Az Oroszország jelentette veszélyről beszélt Friedrich Merz német kancellár is a szövetség csúcstalálkozója előtt a Bundestagban.
A német kormány nem azért fektet be saját védelmébe, mert az amerikai kormány ezt követeli, hanem "saját álláspontja és meggyőződése" alapján, mert Oroszország aktívan és agresszívan fenyegeti a biztonságot és a szabadságot az egész euroatlanti térségben. "Attól kell tartanunk, hogy Oroszország Ukrajnán túl is folytatja a háborút" - jelentette ki Merz, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy "az orosz elnök csak az erő nyelvét érti".
Az új NATO-célok elérésénél gondot jelenthet ugyanakkor, hogy némely európai ország a hadsereg bérét és az infrastruktúra finanszírozását is a nemzeti védelmi kiadásokba számítja bele - emlékeztet az Euractiv, amely szerint az e héten elfogadandó új kiadási terv azt is meg fogja mutatni, hogy a szövetség egyes tagjai mennyire kreatívak voltak az elszámolással kapcsolatban.
A NATO egyes vonakodó katonai költekezői - főként Olaszország és Spanyolország - ugyanis tág meghatározást alkalmaztak, amikor a GDP 2%-ának megfelelő jelenlegi célértékre számolták a védelmi kiadásaikat, és az olyan területekre fordított pénzt is beleszámították, mint a kutatás és fejlesztés, a hírszerző szolgálatok vagy a kibervédelem - írja a brüsszeli lap.
Az új 5%-os NATO-célkitűzés azonban két kategóriára oszlana: a védelemmel kapcsolatos tételek új, szélesebb körére, amelyek a GDP 1,5%-áig terjedhetnek, valamint arra a kötelezettségvállalásra, hogy a GDP legalább 3,5%-át a hagyományos védelmi tételekre, például fegyverekre, kiképzésre és a katonák fizetésére kell fordítani.