Hadrendbe állt a legújabb, atomtöltetek tucatjait szállítani képes orosz rakéta; átvette az orosz dróntaktikát Ukrajna; orosz átcsoportosítások mutatják az ukrán támadás erejét Verbovénál.
HIRDETÉSHadba állították az új Szarmat interkontinentális rakétákat Oroszországban, közölte az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz. A 2000-es évek óta fejlesztett, rakétasilóból (vagyis nem tengeralattjáróról vagy repülőgépről) kilőhető, folyékony hajtóanyagú új rakéták a R-35M2 Voyevoda és SS-18 Satan rendszereket váltják le, azoknál gyorsabbak és a hatótávolságuk is nagyobb. Az orosz állítások szerint ezek olyan, akár tíz vagy több atomtöltetet is szállítani képes járművek (MIRV-ek), amelyet a jelenlegi technológiával nem lehet elfogni vagy lelőni. (Korábban ezeket az eszközöket Oroszország és az USA kölcsönösen korlátozta, de Vlagyimir Putyin 2002-ben kilépett az egyezményből.)
Szavazás a géppisztolyok árnyékában
Választásokat tartanak csütörtökön az Oroszország által elcsatolt ukrán területeken, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiókban. A nemzetközi közösség nagyobb része már korábban ENSZ-határozatban elítélte ezeknek a régióknak az elcsatolását és azokat továbbra is Ukrajna részének tekinti. Oroszország egyetlen megszállt régió teljes területe fölött sem rendelkezik. Az ukrán kormány ál-szavazásként elítélte a jelenlegi választásokat, amelyen válogatott helyi Kreml-párti politikusok indulnak csak a kormányzói pozícióért.
A 2022-ben hosszas harcok után elfoglalt Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a városban tartózkodó ismerősei szerint sem választói névjegyzék, sem jelöltlista nincs, és ahogy az elcsatolásról szóló népszavazás során, az oroszpárti tisztviselők fegyveres katonák kíséretében házról házra járnak, így kényszerítik szavazásra a helyieket. (A Reuters az állítást nem tudta ellenőrizni.)
A hírügynökség beszámolója szerint utcai szavazófülkéket állítottak fel a városban, ide szállingóznak a megszállt város lakói. A Kreml által irányított közvéleménykutató augusztusi adatai szerint Vlagyimir Putyin pártja, az Egyesült Oroszország jelöltjei a szavazatok 80%-ára számíthatnak.
A szavazás szeptembert 10-ig tart az oroszok által kinevezett hatóságok szerint azért, hogy az emberek biztonságban szavazhassanak. Oroszországban szeptember 10-én tartják a helyhatóság választásokat.
Megosztaná az orosz légvédelmet Ukrajna
A pszkovi repteret és további célpontokat érintő csütörtöki ukrán dróntámadások után újabbakat jelentettek Oroszországból péntekre virradóra. A pszkovi repülőtér közeléből olyan videofelvételek jelentek meg a közösségi médiában, amelyek azt tanúsítják, hogy a térségben péntekre virradó éjszaka is nagyon aktív volt az orosz légvédelem, de károkat ezúttal nem jelentettek. A moszkvai polgármester, Szergej Szobjanyin egy drón lelövéséről adott hírt, amely az orosz főváros felé tartott. Emiatt a vnukovói repteret egy időre lezárták, de utóbb a lezárást feloldották.
A kurszki régió kormányzója szerint két ukrán drón intézett támadást az atomerőműnek is otthont adó Kurcsatov városa ellen, egyik egy lakóházba, a másik pedig egy közigazgatási épületbe csapódott. Az atomerőműben nem esett kár. A Roszatom délelőtt közleményt adott ki arról, hogy az ukrán hadsereg az orosz nukleáris infrastruktúrát is célpontnak tekinti.
Az ukrán hatóságok pénteken azt közölték, hogy Vinnicijában orosz találat ért egy magánvállalkozást, ahol három civil meghalt. Egy nappal korábban az utóbbi időszak legsúlyosabb orosz légitámadása zajlott Kijev ellen, amelyben hárman is meghaltak, holott a kilőtt drónok és rakéták többségét az ukrán légvédelem lelőtte.
A csütörtöki ukrán támadások meglepték az elemzőket azzal, hogy milyen jelentős távolságot hidaltak át. Hogy pontosan milyen eszközzel tudnak az ukránok Oroszország határain belül akár ezer kilométerre lévő célpontokat támadni, arról megoszlanak a vélemények, de egyes források szerint nyugati segítséggel átalakított, hajók elleni küzdelemben használt Neptun rakétákat vetettek be.
Az orosz területek elleni támadások részben az orosz lakosság demoralizálását célozzák - hogy tudatára ébredjenek, hogy a háború rájuk is veszélyt jelent - másrészt azt a célt is szolgálják, hogy megosszák az orosz légvédelmi kapacitásokat, így kevesebb jusson a front és a a frontközeli infrastruktúra védelmére.
A pszkovi reptér elleni támadások értékes Iljusin 76 csapatszállító repülőgépeket rongáltak vagy semmisítettek meg (összesen 6 megrongálódásáról hallani, ebből kettő valószínűleg használhatatlanná vált, kettő súlyosan, kettő könnyebben sérült), mindez 700 kilométerre a frontvonaltól - ez azt jelenti, hogy az ilyen távolságban lévő hadi létesítmények is komoly védelemre szorulnak.
Ez a stratégia egyébként rokon vonásokat mutat a már jóval korábban megkezdett orosz rakéta- és drónháborúval, amelynek fontos célkitűzése volt hogy az energetikai infrastruktúra és lakott területek támadásával arra kényszerítse Ukrajnát, hogy használja el a légvédelmi kapacitásainak jelentős részét, ezzel csorbítva azt a képességét, hogy a fronton lévő csapatait és a közvetlen utánpótlásukat biztosító infrastruktúrát védelmezze.
Az Irán által szállított mintegy 3,000 drón jókora része ilyen "kamu" szerkezet, ami találat esetén nem okozna jelentős károkat, de a légvédelem kénytelen ezekre is értékes erőforrásokat tékozolni.
3 kilométeres rés az orosz pajzson
Ukrán oldalon teljes hírzárlat mellett keveset tudni a front legérdekesebb szakaszáról, a Robotyinétől délre és keletre zajló ukrán hadműveletekről. Itt az ukrán csapatok az elmúlt hetekben átszakítottak egy orosz védvonalat, és jelenleg ennek a résnek a tágításával és stabilizálásával vannak elfoglalva. Több hadiblogger és szakértő állítja ukrán vagy orosz kapcsolataira hivatkozva, hogy mintegy 3 kilométer széles az az átjáró, ami az első orosz védvonalon keletkezett, és az ukránok a Robotyinétől keletre található Verbove község széléig jutottak tovább.
Az, hogy itt komoly nehézségekbe ütköztek az orosz csapatok, abból is látszik, hogy az orosz hadsereg legtapasztaltabb alakulatait,így több légideszant hadosztályt is átvezényeltek ebbe a térségbe a kupjanszki ellentámadásból. Az Ukrajna északi területén indított orosz offenzíva - amely sikeresen késztette védekezésre az ukránokat - ezzel gyakorlatilag hivatalosan is véget ért, sőt az ukránok megkezdték az orosz csapatok visszatolását a korábbi frontvonalhoz.
A gyors átcsoportosítás során ráadásul - meg nem erősített hírek szerint - a 108. légideszant ezredet még azelőtt gyakorlatilag megsemmisítették, hogy az eljutott volna a frontra. (Az ezred egyébként részt vett az 1956-os magyar forradalom leverésében.)
Herszon régióban az utolsó hírek arról szóltak, hogy az ukrán csapatok elfoglalták Dácsi települést, amely a Dnyeper keleti partján található. Az ukrán ellenoffenzíva kezdete óta időről időre felbukkan az a lehetőség, hogy a Dnyeperen átkelve is támadhatnak az ukrán csapatok, de a legtöbb szakértő szerint ez csak az orosz csapatok nyugtalanítását célozza, ugyanis nehézfegyverzet nélkül nem lehetséges érdemi offenzíva, ezek átszállításához pedig nagyszabású hadimérnöki műveletekre lenne szükség, a felállított pontonhidak pedig könnyű célpontjai lennének az orosz tüzérségnek.
Bahmutnál a legfrissebb hírek szerint az ukrán csapatoknak sikerült teljesen irányításuk alá vonni Kliszcsijivkát. Ez a Bahmuttól délnyugatra található település részben egy olyan jól védhető dombon található, amelyről a tüzérség jól be tudja lőni a várost, és az orosz támadás során is sokáig kitartott, majd kulcsszerepe volt abban, hogy porig rombolva ugyan, de a város orosz kézre került.
HIRDETÉSRobotyinét és Verbovét leszámítva körülbelül ugyanezeken településeken zajlottak a harcok egy hónappal korábban is, ami miatt Nyugatról sok kritika éri az ukrán hadvezetést. Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerint azonban aki jobban tudja, az Ukrajnában megmutathatja, hogyan kell az ország felszabadítását intézni.
- Ha valaki az ellentámadás ütemét kritizálja, az szembeköpi az ukrán katonát - mondta Kuleba -, aki minden nap az életét áldozza, hogy kilométerről kilométerre felszabadítsa az ukrán hazát.
Kuleba érveléséhez tartozik az a tény is, hogy amíg a jelentős csapásmérésre alkalmas nyugati harceszközök, főként a vadászombázók meg nem érkeznek, addig minden nagyobb támadás erőltetése csak fölösleges vérfürdőbe torkollana, és elhasználná az eddig megkapott kapacitásokat is.