A CNN utánajárt, hogy mi történt valójában február végén Huvarában, ahol több száz zsidó telepes támadt a helyiekre két honfitársuk meggyilkolása után. Az oknyomozásból kiderült, hogy az izraeli hadsereg nem tett meg minden tőle telhetőt az erőszak megfékezésére.
HIRDETÉSAz incidens idén február végén történt, azután, hogy palesztinok merényletet (más értékelések szerint terrortámadást) követtek el két zsidó telepes, Jagel és Halel Janív ellen. Válaszul az önbíráskodó telepesek autók és házak tucatjait gyújtották fel bosszúképpen, egy embert pedig megöltek a Ciszjordánia északi részén, Náblusz közelében található Huvarában, ahonnan a palesztin elkövetők származtak.
Akkor a történteket Bejamin Netanjahu miniszterelnök mellett a kormány radikális jobboldali nemzetbiztonsági minisztere, Itamar Ben-Gvir is elítélte. Bezalel Szmotrih pénzügyminiszter viszont azt mondta, Huvarát el kell törölni a Föld színéről.
Nem állították meg az erőszakot a katonák
Az izraeli hatóságok végül hat embert őrizetbe vettek az elkövetők közül, és maguk lettek úrrá a helyzeten. A hadsereg parancsnoka "pogromnak" nevezte az incidenst, és hangsúlyozta, hogy annak nem lett volna szabad megtörténnie: az Izraeli Védelmi Erőknek meg kellett volna akadályoznia az erőszak elharapódzását, de nem volt kellőképpen felkészülve egy ilyen bosszúakcióra.
A CNN több hónapnyi kutatómunka után arra jutott, hogy az izraeli hadsereg egyáltalán nem tett meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy megakadályozza az erőszakot. Sőt, a katonák nem védték meg támadás áldozatául esett civileket, és azt is megakadályozták, hogy a tűzoltók és más mentőcsapatok megközelítsék a helyszínt.
Az amerikai csatorna újságírói oknyomozó munkájuk során kielemezték a rendelkezésre álló videófelvételeket, meghallgatták egy izraeli katona beszámolóját és hét szemtanúval, valamint két palesztin újságíróval is interjút készítettek. A felhalmozott forrásokból kiderült, hogy amikor a telepesek agressziójára reagálva a palesztinok elkezdték kövekkel dobálni a támadókat, a hadsereg csapatai könnygázzal és hanggránátokkal kezdték lőni a palesztinokat, magyarán nem megelőzték a további erőszak elharapózását, hanem egyértelműen az izraeli telepesek oldalára álltak.
A megszólaltatott katona szerint több tucatnyian voltak a helyszínen az izraeli hadsereg tagjai közül, rajtuk kívül pedig a határőrség is képviseltette magát. A nevét nem vállaló nyilatkozó azt mondta, az izraeli erők nem tettek semmit, nem állították le a támadókat - és a hadsereg nem is igazán tudja, hogyan kellene kezelni a telepesek agresszióját (melyet ő terrorizmusnak nevezett).
A szikra, ami lángra lobbantotta a környéket
Jagel és Halel Janiv testvérek voltak, Jagel 20, Halel 22 éves. Előbbi nem sokkal meggyilkolása előtt fejezte be kötelező katonai szolgálatát, utóbbi pedig épp a besorozás előtt állt. A Náblusz közelében lévő, Har Braha nevű telepen lakó fiatal férfiak épp a jesivájukba, azaz zsidó iskolájukba tartottak, amikor rájuk támadtak a fegyveresek.
A merénylőket később a Hamász tagjaiként azonosították. A támadás néhány nappal azután történt, hogy az izraeli hadsereg milicisták után kutatva jelentős akciót hajtott végre Nábluszban - 11 palesztin halálát okozva.
A két zsidó fiatal meggyilkolása után egy telepestüntetéseket szervező WhatsApp-csoportból kezdett el terjedni az erőszakos bosszú gondolata. A közösségi médiát aztán bejárta a felhívás:
„Bosszút követelünk! Vissza kell vágnunk! Miután ma halálos támadás volt fényes nappal Huvarában, kilépünk a házunkból, és harcolunk az életünkért! 18 óra: vonuljatok a nagy jitzhari kereszteződés és a tapuahi kereszteződés felől a támadás helyszínére, Huvarába!"
Az összegyűlt tömegben a Knesszet egyik tagja is ott volt, és több másik parlamenti képviselőről is tudni lehet, akihez eljutott a felhívás a különböző internetes csoportokban. A tüntetni induló politikus, a közeli Jitzharban élő Zvi Szukkot azt írta ki a Twitterre, hogy a huvarai gyilkosok fészkét el kell intézni.
Tűz mindenfelé
Mivel az akció híre ilyen széles körben terjedt, és számos olyan üzenet is megjelent a közösségi médiában, ami erőszakra buzdított, felmerül, hogy az izraeli hadsereg jobban felkészülhetett volna a történtekre. Így gondolja ezt a FakeReporter igazgatója, Ahija Sac is (a FakeReporter egy olyan izraeli civil szervezet, amelyik az álhírek és a szélsőjobboldali csoportok ellenőrzésével foglalkozik).
Huvara utcáin végül több száz zsidó telepes jelent meg február 27-én délután. A CNN-nek nyilatkozó egyik helyi, Ziad Dumaidi elmondta: korábban is volt már, hogy zaklatták őt, például volt, hogy kővel dobálták az ablakait, de ezúttal hamar sokkal veszélyesebbé vált a helyzet. Tüzet gyújtottak a háza körül, így ő feleségével és négy gyerekével bent ragadt. Elmondása szerint mást nem tudott tenni, mint hogy imádkozott az életükért.
A családot végül az izraeli hatóságok menekítették ki a házból. Ziad példája csak egy a sok közül, a CNN-nek többen is hasonló történetekről számoltak be. Azt is mindenki egyöntetűen állította, hogy a veszélyes helyzetben a hadsereg segítségére nem számíthattak.
Kódolva van a feszültség a ciszjordániai helyzetbe
Huvarában nagyjából hétezren élnek, a palesztin települést három oldalról is zsidó telepek veszik körbe. A világpolitika legtöbb szereplője a nemzetközi jogra hivatkozva elítéli az izraeli telepesmozgalmat, azaz azt a folyamatot, hogy az izraeli hadsereg által megszállt Ciszjordániában újabb és újabb zsidó kolóniák nőnek ki a földből, adott esetben akár palesztinok által birtokolt földterületeken is.
Az izraeli kormányok viszont rendre kiállnak a telepesek mellett. A Nemzetközi Büntetőbíróság egyébként háborús bűnnek tekinti azt, ha egy megszálló állam a saját lakosságát telepíti be a megszállt területre.
Az őrizetbe vett telepeseket végül mind elengedték az izraeli hatóságok.