Az Izraelbe tartó amerikai külügyminiszter ezzel a Kneszet tegnapi döntésére reagált, amely egyelőre - Netanjahu akarata ellenére - egy szavazat többséggel elfogadta a tervet. Marco Rubio szerint a lépés veszélyeztetné a Trump-féle közel-keleti béketervet.
Órákkal Izraelbe érkezése előtt az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a jeruzsálemi parlament döntése Ciszjordánia részbeni annektálásáról veszélyeztetheti Donald Trump elnök béketervét, amelynek célja az izraeli-hamász konfliktus lezárása Gázában.
"A Knesszetben megszavazták, de az elnök egyértelművé tette, hogy ezt jelenleg nem támogatjuk" – mondta Marco Rubio újságíróknak. "Úgy véljük, hogy ez akár a békeegyezményt is veszélyeztetheti".
Rubio ezzel arra reagált, hogy a Knesszetben a jobboldali ellenzék - előzetes olvasatban, egy szavazat többséggel, Benjamin Netanjahu miniszterelnök kifejezett kérése ellenére - elfogadott egy törvényjavaslatot, amely Izrael szuverenitását kiterjesztené az összes zsidó telepre Ciszjordániában (Júdea-Szamáriában).
A törvényhozás jóval nagyobb többséggel egy másik, korlátozottabb törvényjavaslatot is elfogadott a városnyi Ma’aleh Adumim telep annektálásáról, annak ellenére, hogy Netanjahu és a Likud párt többsége ezt is ellenezte. A törvényjavaslat ezután bizottság elé került megvitatásra és felülvizsgálatra, és még három szavazáson kell átmennie a Knesszetben.
A múlt hónapban Trump megtörte hallgatását Ciszjordánia annektálásának lehetőségéről - amellyel szemben erősödik az arab ellenállás -, és kikötötte, hogy nem fog engedélyezni egy ilyen lépést. Izrael jobboldali törvényhozóiban azután merült fel újra a szuverenitás kiterjesztésének kérdése, hogy nyugati államok sora elkezdte elismerni a nem létező palesztin államot.
Az izraeli törvények szerint a hatnapos háborúban Jordániától elfoglalt területek – Kelet-Jeruzsálem kivételével – jelenleg "ideiglenes háborús megszállás" alatt állnak, és a területek törvényes kormányzója az IDF Központi Parancsnokságának parancsnoka - emlékeztet a The Jerusalem Post. Izraelben nem is "megszállt", hanem "vitatott" területekről beszélnek, amelynek pontos határait egy majdani béketárgyaláson kell majd rendezin.
Az 1990-es években Izrael és a Palesztin Hatóság között aláírt oslói megállapodások során a területeket három kategóriába sorolták: A terület, amely főként palesztin városokból áll, és amely a Palesztin Hatóság teljes biztonsági és polgári ellenőrzése alatt áll; B terület, amely Izrael biztonsági, de a palesztinok polgári ellenőrzése alatt áll; és C terület, amely Izrael biztonsági és polgári ellenőrzése alatt áll.
Izrael mintegy 500 ezer telepese elsősorban a C területen él, egy esetleges annektálás nem érintené a Palesztin Hatóság jelenlegi területét. A zsidó állam a települések többségét izraeli jog szerint legálisnak tekinti, mivel azokat jogilag érvényes kormányzati döntések alapján állami földterületen építették.