A folyamatos GDP-növekedés ellenére egy új jelentés arra figyelmeztet, hogy Spanyolország az éghajlatváltozásnak leginkább „kitett” európai országok közé tartozik.
Spanyolországot arra sürgetik, hogy növelje éghajlati ellenállóképességét, és előmozdítsa a dekarbonizációs erőfeszítéseket gazdasága védelmében.
Az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) új jelentése szerint a spanyol gazdaság a COVID–19-pandémiából való lassú kilábalást követően „meglepően jól” tartotta magát.
Az elmúlt években egyenletes GDP-növekedést regisztráltak, Spanyolország pedig sok európai társát megelőzte. Ezt számos tényező hajtotta, többek között a turizmus, az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásaiból származó beruházások, valamint a növekvő állami kiadások.
A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Spanyolország az éghajlatváltozásnak „leginkább kitett” európai országok közé tartozik, és a kontinensen az egyik legsúlyosabb emberi és gazdasági veszteségeket szenvedi el.
Fenyegeti Spanyolország növekedését
A jelentés szerint a növekvő hőmérséklet, a gyakori és heves aszályok, árvizek, hőhullámok és erdőtüzek egyre inkább veszélyeztetik az ország jövőbeni növekedését, környezetét és a közegészséget.
„Az ellenállóképesség növelése célzott alkalmazkodási beruházásokat és robusztus infrastruktúrát kíván.”
A katasztrófakockázat csökkentésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban elért előrelépések ellenére a katasztrófák okozta gazdasági és emberi veszteségek növekednek. Ezek a katasztrófák egyre súlyosabbá és gyakoribbá válnak.
A szakértők szerint a szélsőséges időjárás Spanyolországban 2025-ben már 12,2 milliárd eurós veszteséget okozott, ami 2029-re 34,8 milliárd euróra nőhet.
Hogyan károsítja az éghajlatváltozás Spanyolország gazdaságát?
A jelentés az árvizet Spanyolország egyik „legkárosabb természeti veszélyének” nevezi, amelyet a magas kockázatú területek urbanizációja tovább súlyosbít.
Múlt hónapban a heves esőzések elárasztották az utakat, és turisták rekedtek, miközbenAlice vihar sújtotta a Földközi-tenger partvidékének egyes részeit. Villámárvizek csaptak le Katalóniában, és gyorsan sárfolyamokká változtatták az utcákat, a Barcelona és Valencia közötti vonatközlekedést pedig ideiglenesen felfüggesztették.
Ibizán több tucat járatot töröltek, miközben mentőcsapatokat riasztottak, hogy kimentsenek több, járművekbe szorult embert a szigeten.
Mindez azonban eltörpült a tavaly Valenciát sújtó villámárvizek mellett, amelyek 229 ember életét követelték. A DANA (elszigetelt magassági depresszió) özönvízszerű esőket zúdított le, amelyek történelmi rekordokat döntöttek: Turísban 24 óra alatt több mint 770 liter eső esett négyzetméterenként, a Rambla del Poyo térségében pedig a folyók kiléptek medrükből.
A szakértők szerint nem kétséges, hogy az ilyen robbanásszerű záporokat az éghajlatváltozás „felerősíti”, még akkor is, ha a pontos ok nem azonosítható.
Hőhullámok és egészségügyi kockázatok
A hőhullámok hosszának és gyakoriságának növekedése növeli az egészségügyi kockázatokat, és csökkenti a termelékenységet a nagyvárosokban.
Az OECD-jelentés szerint ez szükségessé teszi, hogy „a hőhöz való alkalmazkodást még inkább beépítsék a várostervezésbe és az építési szabályokba”.
Spanyolország 2025-ös nyara volt a valaha mért legmelegebb: június 1. és augusztus 31. között az átlaghőmérséklet 24,2 °C volt. A legmagasabb, 45,8 °C-os napi csúcsot augusztus 17-én, egy hőhullám idején jegyezték fel a déli Jerez de la Fronterában.
A perzselő hőség, erős széllel párosulva, ideális feltételeket teremtett ahhoz, hogy az erdőtüzek gyorsan végigsöpörjenek az országon.
2025 eleje óta több mint 380 ezer hektár föld égett le, ami csaknem ötszöröse az éves átlagnak, és legalább nyolc ember életét követelte.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a tüzeket tápláló forró, száraz és szeles időjárási viszonyok ma körülbelül negyvenszer gyakoribbak és mintegy 30 százalékkal intenzívebbek, mint lennének egy éghajlatváltozás nélküli világban.
„A felmelegedés minden egyes töredék fokával tovább erősödnek a tartós, szélsőséges hőhullámok, növelve az olyan hatalmas erdőtüzek esélyét, mint amelyek az Ibériai-félsziget hatalmas területeit felperzselték”, figyelmeztetett Dr. Clair Barnes, az Imperial College London Környezetpolitikai Központjának kutatója.
Spanyolország megújulóenergia-törekvései
Az ország pusztító szélsőséges időjárási eseményei ellenére Spanyolország jelentősen bővítette megújuló villamosenergia-kapacitásait, és az nap- és szélenergia ma már az éves termelés több mint felét adja.
Bár ez azt jelenti, hogy Spanyolország jó úton halad dekarbonizációs céljai teljesítése felé, az OECD arra figyelmeztet, hogy a villamosenergia-igény 2030-ra több mint 40 százalékkal emelkedhet.
Ez a növekedés még inkább indokolja, hogy tovább bővítsék a hálózati infrastruktúrába, az összekapcsolásokba és a tárolásba irányuló beruházásokat, miközben a termeléskorlátozás és a hálózati torlódások kezelésére szolgáló intézkedéseket is bevezetik.
Spanyolország a közlekedéssel kapcsolatos kibocsátások visszaszorításával is küszködik; ezek az ország teljes kibocsátási lábnyomának egyharmadát teszik ki. A szakértők szerint a növekvő gépjármű-tulajdon és a tisztább alternatívákra való átállást ösztönző gyenge árjelzések „részben ellensúlyozták a hatékonysági javulásokat”.