NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Kína kémbázist telepíthet Kubában

Miguel Díaz-Canel kubai, Hszi Csin-ping kínai, és Joe Biden amerikai elnök
Miguel Díaz-Canel kubai, Hszi Csin-ping kínai, és Joe Biden amerikai elnök Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A szigetország közel van az USA délkeleti katonai bázisaihoz, például az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának tampai központjához. A Fehér Ház árgus szemekkel figyeli Kína és Kuba egyre szorosabb kapcsolatát.

HIRDETÉS

Kína titkos megállapodást kötött Kubával, miszerint az ázsiai nagyhatalom az USA floridai partjától mintegy 160 kilométerre fekvő szigetre kémbázist telepítene – írja egy erre vonatkozó jelentésre hivatkozva a Wall Street Journal (WSJ). A lap szerint egy ilyen létesítményből Peking lehallgathatná az Egyesült Államok katonai támaszpontokkal vastagon tűzdelt délkeleti részének elektronikus kommunikációját, illetve figyelhetné a helyi hajóforgalmat is. 

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a Reutersnek nyilatkozva „pontatlannak" minősítette a jelentést, de azt nem részletezte, hogy mégis hol talált benne hibát. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok aggódva figyeli Kína és Kuba egyre szorosabb összefonódását. 

Bob Menendez, az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke közölte, hogy amennyiben a jelentés igaz, az „közvetlen támadás az Egyesült Államok ellen".

Cáfolatok

Az üggyel kapcsolatban megszólalt Patrick Ryder dandártábornok, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, és közölte, hogy nekik nincsen tudomásuk arról, hogy Kína és Kuba kémbázist létesítene. Az ő állításával cseng egybe Kuba külügyminiszter-helyettese, aki szintén azt mondta, hogy nem épül semmiféle kémbázis. Carlos Fernández de Cossio a WSJ írását „hazug” és „alaptalan" amerikai koholmánynak minősítette, melynek egyetlen célja, hogy alátámassza Washington több évtizedes gazdasági embargóját a szigetországgal szemben. Hozzátette: Kuba elutasít minden külföldi katonai jelenlétet Latin-Amerikában és a karibi térségben.

A WSJ-nek a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt mondta, nincs tudomások ilyen ügyről, ezért nem is tudnak nyilatkozni, a kubai nagykövetség pedig nem reagált a lap kérdéseire. 

Feszült diplomáciai kapcsolatok

Washington és Peking viszonya hosszú hónapok óta feszült, melynek egy sornyi oka van, többek közt a következők:

  • Tavaly augusztusban az amerikai képviselőház akkori elnöke, Nancy Pelosi a Kína által el nem ismert Tajvanra látogatott. Kína azóta számos hadgyakorlatot rendezett a Tajvani-öbölben, egyszer az ország bekerítését gyakorolták
  • Februárban egy feltételezett kínai kémballon repült át az Egyesült Államok légterén, melyet az amerikai hadsereg lőtt ki az ország keleti partjánál. Áprilisban amerikai lapok azt írták, hogy megsemmisítése előtt a ballon napokon keresztül gyűjtött információkat katonai bázisokról.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter februárban a ballon miatt lemondta pekingi látogatását, noha éppen most szerveznek egy újabb vizitet, a Biden-kormányzat pedig a feszültségek ellenére szorosabbra fűzné a kapcsolatát az ázsiai országgal. 

Az USA jelenléte Kína környékén

A The Guardian az esetleges kubai telepítéssel kapcsolatban megjegyzi: széles körben elterjedt hírek szerint az USA Tajvant szárazföldi lehallgatóállomásaként használja, a kémrepülőgépek jelenléte pedig állandó a Dél-kínai-tengeren.

A tajvani nemzetbiztonsági hivatal vezetője áprilisban azt mondta a szigetország parlamentjének, hogy Tajvan valós idejű, titkosított hírszerzési információcserét folytat a Five Eyes országaival. A Five Eyes Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok hírszerzőinek szövetsége. 

Washington és Havanna viszonya

A kommunista vezetésű Kuba évtizedek óta gazdasági válságban van, és feltehetőleg örömmel fogadna el egy nagyobb pénzinjekciót. Hogy csak egy szomorú hírt emeljünk ki az utóbbi időből: a május 1-i felvonulások az üzemanyaghiány miatt maradtak el

Az ország Egyesült Államokkal való kapcsolata régóta feszült, a két ország egymás hidegháborús ellensége volt. Az 1962-es kubai rakétaválság a hidegháború egyik legveszélyesebb eseménye volt, miután Moszkva szovjet atomfegyvereket telepített a szigetre. Kuba akkor meghátrált, és eltávolították a rakétákat, de széles körben úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió ekkor nagyon közel került a nukleáris összecsapáshoz. 

A szovjetek a hatvanas évek közepén a Havannától délre fekvő Lourdes-szigetre telepítettek kémbázist, de Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2000-es évek elején bezáratta a létesítményt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Josep Borrell: „Az Európai Unió számít Kubára”

Embercsempészek toboroztak kubaiakat az orosz hadseregbe

Augusztus 3-ától teljes tűzszünet lesz Kolumbiában