Az amerikai és az ukrán delegáció kijelentette, hogy "jelentős előrelépést tettek az álláspontok összehangolása felé", a megállapodás érdekében. Mi változott az eredeti tervhez képest, és beleegyezne-e Moszkva az új javaslatba?
Az Egyesült Államok és Ukrajna elismerően nyilatkozott a vasárnap, Genfben tartott konzultációk első fordulójáról, és "eredményesnek" nevezte a várva várt megbeszéléseket.
Mindkét fél azt mondta, hogy a továbblépéshez "aktualizált és finomított békekeretet" dolgoztak ki.
Mi van ebben a keretben? Mennyit változott az eredeti, állítólag Washington és Moszkva által kidolgozott terv, illetve az először az Európai Unió, majd az USA és az ukrán delegáció által Genfben módosított terv között?
Mi változott?
A hétvégén az EU állítólag ellenjavaslatot tett az eredeti amerikai-orosz keretrendszerre, amelynek tartalma Moszkvának kedvez.
A kiszivárgott uniós terv jelentős módosításokat tartalmaz, többek között azt, hogy Ukrajna hadseregének létszámát békeidőben 800 ezer főben maximálják az eredetileg javasolt 600 ezer helyett.
Jelentős változás történt Kijev NATO-törekvéseit illetően is. Ukrajna NATO-csatlakozásához a szövetség tagjai közötti konszenzusra van szükség, nem pedig arra, hogy a NATO kötelezettséget vállaljon Ukrajna elutasítására. Figyelemre méltó az a pont is, hogy békeidőben nem állomásozhatnak NATO-irányítás alá tartozó fegyveres erők Ukrajna területén.
Kijev számára az egyik legkritikusabb pont az oroszok által megszállt ukrajnai területek kérdése.
A kiszivárgott uniós terv elveti ezen területek elismerését orosznak, amely a múlt heti amerikai-orosz tervben szerepelt.
A szóban forgó területek közé tartozik Ukrajna Luhanszk és Donyeck régiója, amelyek együtt a Donbászt alkotják.
Az ellenjavaslat a Washington által nyújtandó biztonsági garanciákat is követeli, amelyek a NATO 5. cikkelyét tükröznék.
A NATO 5. cikkelye a szövetség egyik meghatározó eleme, amely, ha arra hivatkoznak, az egyik tag elleni támadást az összes tag elleni támadásnak tekinti.
A legfontosabb, hogy a kiszivárgott EU-vezetésű ellenjavaslat visszahozza a "tűzszünet az első" elvet - azt az álláspontot, amelyhez Ukrajna a kezdetektől fogva ragaszkodik.
Minden "területi cseréről szóló tárgyalás az érintkezési vonalról indul".
Moszkva ellenezte ezt a megközelítést, valahányszor Ukrajna és nyugati szövetségesei, köztük az Egyesült Államok ezt javasolták.
Az orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal augusztusban tartott alaszkai csúcstalálkozó után Donald Trump amerikai elnök támogatását fejezte ki, hogy a jelenlegi kontaktvonalon tűzszünetet kell kötni, mielőtt bármilyen tárgyalás folytatódna Kijev és Moszkva között.
Oroszország beleegyezne a módosított tervbe?
A Brüsszel vezette ellenjavaslatban több ukrán engedményt is megtartottak, többek között azt, hogy Oroszország újra csatlakozhasson a G7-ekhez, amelybe Oroszország is tartozott, mielőtt Moszkva 2014-ben egyoldalúan annektálta a Krímet.
A tervezetben szerepel továbbá az Oroszországra vonatkozó szankciók enyhítése is, amelyet "szakaszosan", de "eseti alapon" vitatnának meg és fogadnának el.
Európa kiszivárgott ellenjavaslata a hírek szerint azt kéri, hogy a zaporizzsjai atomerőmű nemzetközi ellenőrzés alá kerüljön, és a megtermelt villamos energiát osszák fel Ukrajna és Oroszország között.
Oroszország azonban éppen a területi engedményhez ragaszkodik.
Miután az Egyesült Államok és Ukrajna megállapodott, Washingtonnak közölnie kell a Kremllel a kiigazított javaslatot.
Az új kerettervből két szempont fog kiemelkedni és valószínűleg megakasztja a folyamatot: a tárgyalások előtti tűzszünet elve és az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek hovatartozása.
Moszkva felújította támadásait Ukrajna keleti, Donbász régiójában, a leghevesebb harcokat Pokrovszk térségében vívják.
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War agytröszt szerint az orosz erők még a jelenlegi ütemű előrenyomulás és a hatalmas erőforrás-ráfordítás mellett is csak 2027 augusztusára foglalhatják el a donyecki régió többi részét.
Kelet-Ukrajnán kívül az orosz csapatok a déli Zaporizzsjai területen is erősítik támadó hadműveletüket.
Ezen felül Oroszország jelentősen fokozta az Ukrajna elleni légitámadásait, kifejezetten Ukrajna polgári energetikai infrastruktúráját célozva a hideg tél miatt.
Mi a reakció Moszkvában?
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország még nem kapta meg a genfi tárgyalásokat követő új javaslat hivatalos szövegét. Figyelemre méltó, hogy a Kreml "amerikai" tervként hivatkozik rá, anélkül, hogy ukrán vagy uniós hozzájárulást említene.
Orosz médiaorgánumok szerint a Kreml által ellenőrzött média narratívája szerint a Moszkva számára leglényegesebb pontok a kiszivárgott eredeti keretben is szerepelnek, és tartalmazzák Ukrajna NATO-csatlakozásának elutasítását, valamint a szövetség kötelezettségvállalását arra, hogy nem integrálja Kijevet.
Szintén kulcsfontosságú kérés marad a Kreml részéről, hogy Washington és más országok ismerjék el Oroszország szuverenitását az Oroszországhoz csatolt Krím és Donbász felett, valamint az ukrán erők kivonulását a megszállt donyecki területekről.
De még ezeket a maximalista követeléseket is bírálták az oroszországi tisztviselők, és széles körben úgy tekintik, hogy nem eléggé "követelőzőek".
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szombaton kijelentette, hogy Oroszország nem térhet el Putyin augusztusban, az alaszkai csúcstalálkozón megfogalmazott követeléseitől, és megismételte Oroszország elkötelezettségét az Ukrajna elleni háborúban Moszkva "céljainak" elérése mellett.
Az orosz Állami Duma védelmi bizottságának elnökhelyettese, Alekszej Zsuravlev kijelentette, hogy az amerikai béketerv célja az "orosz határon lévő fenyegetés" megőrzése, valószínűleg Ukrajna szuverén államként való létezésére és Oroszországnak a NATO-tagokkal, például Lengyelországgal és a balti államokkal közös határára utalva.