A kezdetben háttérbe szorított európaiak újra az asztalhoz akarnak ülni az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokon, azzal érvelve, hogy bizonyos kulcsfontosságú kérdéseket csak az ő beleegyezésükkel lehet rendezni. De mik is ezek? Elemzés:
Az Egyesült Államok és Oroszország által az ukrajnai háború befejezésére kidolgozott 28 pontos béketerv megdöbbentette az európaiakat az Oroszország számára túlságosan kedvezőnek ítélt, átfogó rendelkezéseivel. A feltételek alapján Európa elvesztette volna az ellenőrzést saját biztonsági keretrendszere felett, illetve számos eszközt, amivel hathatott volna Oroszországra.
Az EU és a szövetségesek most arra törekszenek, hogy beleszólhassanak a továbbiakba, különösen azokban az ügyekben, amelyekben a szankcióktól kezdve a védelemig szükség lenne a részvételükre.
Ezek a tárgyalások kulcskérdései, amelyek közvetlenül érintik az európaiakat:
Ukrajna NATO-csatlakozása a középpontban
Ukrajna régóta törekszik arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, a transzatlanti szövetséghez, amely a kollektív védelem záradékával védi tagjait. Az orosz inváziótól sújtott Ukrajna az 5. cikkelyt tekinti a legerősebb elrettentő eszköznek egy jövőbeli agresszióval szemben.
Az év elején Mark Rutte főtitkár arról beszélt, hogy "Ukrajna visszafordíthatatlanul a NATO-ba léphet", de az Ukrajna számára kidolgozott útiterv korántsem egyértelmű, és a szövetségesek között nincs konszenzus. Moszkva számára Kijev felvétele vörös vonalat jelent.
A múlt héten kiszivárgott tervezetben szerepelt egy széleskörű záradék, amely Ukrajna - örökre - távol tartását célozza.
"Ukrajna beleegyezik abba, hogy alkotmányában rögzíti, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig beleegyezik abba, hogy alapszabályába belefoglalja azt a rendelkezést, hogy Ukrajnát a jövőben nem veszik fel" - áll a dokumentumban.
A mondat megfogalmazása nem tetszett az európaiaknak, mivel az gyakorlatilag orosz vétót vetne ki a szövetségre, ami veszélyes precedenst teremthet.
Az európaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy minden, a NATO-t érintő döntést csak a NATO-szövetségeseknek kell meghozniuk.
Ez a logika vonatkozna a béketerv egy másik elemére is: a NATO-csapatok esetleges ukrán földre telepítésére. Ezt az ötletet eredetileg a Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett "Tettrekészek Koalíciója" vetette fel.
Szeptemberben Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy 26 ország beleegyezett abba, hogy csapatokat küld Ukrajnába egy "megnyugtató erő" részeként, illetve hogy a jövőbeni biztonsági garanciák részeként segítséget nyújtanak szárazföldön, tengeren vagy levegőben.
Szankciók enyhítése a megtépázott orosz gazdaság számára
Az Európai Unió 19 szankciócsomagot vezetett be Oroszországgal szemben, hogy gazdasági eszközökkel aláássa Oroszország háborús képességeit.
A szankciókkiterjednek az importra, az exportra, a banki tevékenységre, az energiára, a közlekedésre, a védelemre, a szolgáltatásokra és a médiára, valamint egy feketelistára, amelyen több mint 2700 olyan személy és szervezet szerepel, akiket az orosz háborús gépezet támogatásával vádolnak.
A szankciók enyhítése mindig is a Kreml kívánságlistájának élén állt.
Az első, márciusi kísérletet Brüsszel határozottan visszautasította. Most újabb kísérletet tesznek: a 28 pontból álló terv a szankciók "fokozatos és eseti alapon történő" feloldásáról szól.
Az, hogy a gazdasági kegyelem valaha is megvalósul-e, nagyban függ az EU-tól, amely a nyugati szövetségesek közül a legnagyobb szankciórendszert irányítja. A tisztviselők és a diplomaták vonakodnak a szankciók ilyen gyors visszavonásától, ráadásul úgy, hogy nincs garancia arra, hogy Oroszország nem támadja meg újra Ukrajnát.
A tárgyalások folytatása során a blokk várhatóan egy olyan hosszúra nyúlt, gondosan megtervezett menetrendet fog szorgalmazni, amely lehetővé teszi, hogy bármikor újra alkalmazhassa a kemény büntetéseket.
Még ha az enyhítés meg is történne, néhány döntő fontosságú elem túlmutat a szankciók körén. Az EU jelenleg azon dolgozik, hogy 2028-ig visszafordíthatatlanul leállítsa az orosz energia vásárlását, megfosztva ezzel Moszkvát az egykor megbízható ügyfélkörétől.
Az orosz központi bank zárolt eszközei
Egyetlen szankció sem adott nagyobb befolyást a blokknak, mint az orosz központi bank eszközeinek zárolása, amelyek értéke az EU területén 210 milliárd euró.
A befagyasztott eszközök egy merész terv középpontjában állnak, amelynek célja egy olyan jóvátételi hitel kibocsátása, amely fedezni tudja Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteit 2026 és 2027-ben. Mivel az USA visszavonul a Kijevnek nyújtott segítségtől, a teher teljes egészében az EU-ra hárul.
A jóvátételi hitel az orosz vagyonból származó készpénzegyenlegeket használná fel, és csak akkor fizetnék vissza, ha Moszkva beleegyezik a háborús károk megtérítésébe.
A múlt héten közzétett 28 pontos terv azonban drámai módon megfordította a forgatókönyvet, mivel a vagyont két különálló befektetési alapra osztja fel, amelyből az USA és Oroszország is kereskedelmi hasznot húzhatna.
Ez felháborodást és megdöbbenést váltott ki az európaiak körében, akik a vagyont a leghatékonyabb eszköznek tekintik arra, hogy Oroszországgal megfizettessék az okozott károkat.
A tárgyalások gyorsított ütemben haladnak, de az európaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy a vagyontárgyakat nem lehet egykönnyen feloldani, és Oroszországnak kártérítést kell fizetnie jóvátétel formájában. Egy tisztviselő az Euronewsnak azt mondta, hogy a múlt héten közzétett terv "gazdasági brutalitás".
António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint december közepén születik döntés arról, hogy miként lehet betömni Ukrajna finanszírozási hiányát.
Globális reintegráció Oroszország számára a G8-ban
A 28 pontos terv azt is kimondja, hogy Oroszországot vissza kellene hívni a G8-akba, ami véget vetne Putyin elszigeteltségének a nemzetközi színtértől és a globális nagyhatalmaktól. Trump elnök nyilvánosan kijelentette, hogy támogatná Oroszország visszahozatalát.
Oroszországot 2014-ben a Krím elcsatolását követően határozatlan időre felfüggesztették a G8-akból. A csoportot átnevezték G7-re, és azóta is megtartotta ezt a nevet.
"Putyin velem beszél, senki mással nem beszél, mert megsértődött, amikor kidobták a G8-ból" - mondta Trump júniusban, és "nagy hibának" nevezte a felfüggesztést.
Mivel konszenzuson alapuló szervezetről van szó, Oroszország felvételéhez a csoportba az összes tag - köztük Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Kanada és Japán -, valamint az EU jóváhagyására lenne szükség. Oroszország bevonása az Ukrajna megtámadásáért büntetésként alkalmazott elszigetelési politikájuk kudarcát jelentené.
Elemzők szerint egy ilyen lépés Putyin politikai amnesztiájának felelne meg.
Ukrajna uniós csatlakozása
Moszkva határozottan ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását, de az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatban kevésbé volt hangos. Az amerikaiak is támogatják ezt Kijev vigaszdíjaként.
"Ukrajna jogosult az EU-tagságra, és rövid távú kedvezményes hozzáférést kap az európai piachoz, amíg ezt a kérdést tárgyalják" - áll a 28 pontos tervben.
Brüsszel szerint a csatlakozás kizárólag "érdemi alapon" történik, és nem a politika vagy külső megállapodás eredménye. A szankciókhoz hasonlóan a csatlakozás is egyhangú döntést kíván.
Miközben Ukrajna technikai előrelépést ért el a strukturális reformok eredményeként, Magyarország vétója megakadályozta, hogy az ország idén nagy előrelépéseket tegyen.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hétvégén azt mondta, hogy Kijevnek kell eldöntenie, hogy milyenek lesznek a jövőbeli szövetségei.
"Ukrajnának meg kell adni a szabadságot és a szuverén jogot, hogy maga döntsön a sorsáról" - mondta Ursula von der Leyen egy nyilatkozatában. "Ők az európai sorsot választották".